A tudósok bepillantottak I. Amenhotep fáraó 3500 éves szarkofágjába

Nyitókép: S. Saleem és Z. Hawass

Felnyitás nélkül, háromdimenziós komputertomográfia segítségével fedték fel egyiptomi kutatók egy, a modern korban eddig nem bolygatott, 3500 éves királymúmia titkait.

A 19. és a 20. században talált egyiptomi királymúmiákat már mind felnyitották, egy kivételével, I. Amenhotepével (i.e. 1534 körül–i.e. 1504), akinek a holttestét az egyiptológusok mindeddig vonakodtak megbolygatni. Nem valamiféle ősi átoktól tartva, hanem azért, mert a múmia tökéletesen be van bugyolálva, gyönyörű virágfüzérek díszítik mintegy leomló hajzatként, arcát és nyakát finom, színpompás kövekkel kirakott élethű arcmaszk fedi.

   

Amikor a koporsóját először tárták fel, egy jó állapotban megmaradt darazsat is találtak mellette, amelyet valószínűleg a virágfüzérek illata vonzott oda. I. Jahmesz fáraó és Ahmesz-Nofertari királyné gyermeke, az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia második fáraója volt az első, akit keresztbe tett kézzel mumifikáltak, és az utolsó, akinek agyát nem távolították el koponyájából a balzsamozáskor.

A fáraó 1881-ben Luxorban talált múmiájának orvosi képalkotó technológiával végrehajtott vizsgálata azt is feltárta, hogy a király, aki számos hadjáratot vezetett uralkodásának 21 éve alatt, körülbelül 35 évesen hunyt el. Ugyanakkor nem találtak olyan sérülést vagy betegség okozta torzulást, amely felfedhetné halála okát. Csak post mortem csonkolásokat találtak rajta, amelyeket valószínűleg sírrablók okoztak első eltemetése után.

A vizsgálat eredményeként kiderült, hogy I. Amenhotepnek 169 centiméter volt a testmagassága, körülmetélték, és jó fogai voltak.

Hasonlított az apjára: keskeny ajka volt, kicsi és keskeny orra, göndör haja és enyhén előreálló felső fogai voltak. A pólya alatt 30 amulettet és egy egyedülálló, aranygyöngyökkel díszített aranyövet visel. A múmia digitális kibontása lehetővé tette, hogy példa nélküli részletességgel tanulmányozzuk a kiváló állapotban konzerválódott holttestet – közölte Szahar Szalím, a Kairói Egyetem professzora, a kutatás vezetője.

I. Amenhotep múmiáját legutóbb három évezrede, négy évszázaddal az eredeti bebalzsamozása és eltemetése után nyitották fel, amikor a 21. dinasztia papjai helyreállítottak és újratemettek korábbi királymúmiákat, hogy helyrehozzák a sírrablók okozta károkat. A komputertomográfiás múmiavizsgálat eredményeit a Frontiers in Medicinecímű orvostudományi szakfolyóiratban publikálták kedden.

MTI/HVG