Nyitókép: Creative Commons/UIG via Getty Images (Collage)

 

Szembeötlő az a hasonlóság, ami a második világháború legnagyobb tankcsatájaként elhíresült kurszki csata (1943) és a napjainkban folyó donbaszi csata között van – véli Markus Reisner ezredes, a Bécsújhely (Wiener Neustadt) székhelyű Mária-Terézia Katonai Akadémia oktatója és az Osztrák Szövetségi Hadsereg (Bundesheer) jelenleg egyik legünnepeltebb katonai szakértője.

 

Ahogy Reisner elmondta, a náci Németország csapatai Harkovtól északra éppúgy katlancsatára készültek 1943-ban a védekező szovjetek ellen, ahogy ma a támadó orosz erők Harkovtól délre az ukrán csapatok ellen. A két hadművelet sematikusan nézve megegyező, ugyanis a védők „kiszögelését” kétoldalú átkarolással próbálta és próbálja harapófogóba fogni a támadó fél.

 

„A történészek ma megegyeznek abban, hogy alapjában véve három tényező okozta a szovjetek győzelmét (Kurszknál). Először is a szovjet fél nagyon jól tudta, hogy mikor és hol fognak támadni a németek (…). Másodszor, a védőknek hónapok álltak rendelkezésre, hogy mélységi védelmi pozíciókat – legfőképp a szárnyakon – építsenek ki a német előrenyomulás elhárítására. A harmadik tényező a szovjet katona elszántságában rejlett.”

 

 hirdetes_810x300  

Reisner véleménye szerint ha ezeket a tényezőket a donbaszi csatára vetítjük, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az ukránok előre tudták hogy merre támadnak majd az oroszok. Ezen felül hónapok helyett évek álltak az ukrán erők rendelkezésére, hogy felkészüljenek egy várható orosz támadásra. Végül az orosz-ukrán háború kezdete óta vitathatatlan az ukrán katona elszántsága illetve makacssága.

 

Amennyiben jön a hadtörténelmi papírforma, úgy az orosz erőkre nehéz hetek várnak, ami a teljes szétforgácsolódásukhoz is vezethet.

 

Körkép.sk via YouTube/Österreichs Bundesheer

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 5 olvasónak tetszik ez a cikk.