A kettős állampolgárság és szavazati jog megadása nem lehet öncélú

Október 5-én Választási válaszút címmel a Budapesti Corvinus Egyetemen került sor arra a szakmai konferenciára, mely a készülő magyar választójogi-törvény különböző aspektusait és a határon túli magyarok választójogát is taglalta.

A nem várt érdeklődés mellett zajló, összesen négy panelra osztott kerekasztal-beszélgetés az új Alaptörvény és a választási rendszer alkotmányos kockázatai-, a külhoni magyarok választójoga és a kisebbségek mandátumszerzési lehetőségei-, eljárásjogi dilemmák-, valamint a választási rendszer és a pártrendszer összefüggéseivel kapcsolatos kérdéseket járta körül a szakértők szemével.

A Körkép a második, „Extra mandátumot? – A külhoni magyarok választójogát és a kisebbségek mandátumszerzési lehetőségei“ című blokkban elhangzott legfontosabb gondolatokról készített összefoglalót. A panel résztvevői Dr. Halász Iván, Hegedűs Dániel és Király Zsolt voltak.

Dr. Halász Iván egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi és Európai Jogi Tanszékének vezetője bevezető előadásában az állandó lakhelyhez kötött vagy nem kötött szavazati jogra vonatkozó nemzetközi példákat ismertette. Kitért ezen kívül  a migráció és a demokratikus választójogi szabályozás különböző politikai közösségi modelljeire is:

1. Azon országok csoportja, ide Görögország, Írország, Málta, és jelenleg még Magyarország is (bár ma már az ideiglenesen külföldön tartózkodó, magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok is szavazhatnak), ahol a politikai közösség alatt az adott országban életvitelszerűen, állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok tartoznak. Ők élhetnek választójogukkal, és viselik a döntéseik következményeit.
2. Azon országok csoportja, ahol a politikai közösség az állampolgárok összességeként van értelmezve, függetlenül attól, hogy hol élnek. A parlamenti választások szempontjából itt két lehetőséget ismerünk:

• cseh és szlovák választási rendszer, ahol a külföldön élő állampolgárok szavazatait az otthon leadott szavazatokkal együtt osztják el.

• francia, horvát, olasz, portugál, román szabályozás, ahol a külföldön tartósan élő állampolgárok külön szavazókörzetet vagy listát alkotnak, és előre konkrétan meghatározott mandátum jár nekik.

Dr. Halász Iván  előadásában elhangzott az is, hogy a választási részvételnek csak az állampolgársághoz kötése egyáltalán nem szokatlan Európában. Magyarország eddig azon országok kisebb csoportjába tartozott, mely a szavazati joghoz az állandó lakhelyet is megkövetelte. Nincs tehát semmi szokatlan abban, ha a készülő választójogi törvény törli a korlátozó lakóhelyi kitételt.

   

Mint elmondta, a politikai közösség határainak kiterjesztése kérdéseket vet fel, melynek különböző aspektusait alaposan végi kell gondolni. Halász Iván a kockázati tényezők köré sorolta a nemzetegyesítő retorika lehetséges megosztó hatását a magyar politikai közösségre annak kapcsán, nem fog-e károkat okozni a magyar-magyar kapcsolatrendszerben? A külhoni magyarok szavazati joga, (mely valószínűleg pártlistás szavazást jelent majd), pedig a határon túli magyarok identitását és politikai tájékozódását zavarhatja meg.

Halász szerint a nemzetiségek parlamenti képviseletének kérdése is eldőlni látszik, kérdés, hogy milyen típusa és ereje lesz. Jelenleg úgy látszik, inkább a minimális, a mint bőkezű modell rendelkezik nagyobb politikai támogatottsággal.

Hegedűs Dániel politológus, az ELTE egyetemi oktatója elmondása szerint Magyarországnak gondolnia kell a határon túli helyi sajátosságokra is, mivel az egyes országokban más és más a pártpreferencia, mint azt a legutóbbi magyarországi választási eredmények mutatják. Mint elmondta, mítosz, hogy minden határon túli magyar Fidesz-szavazó. Hegedűs úgy látja, Erdélyben a Jobbik lehet erős, Felvidéken pedig az ottani balliberális gondolkodás az LMP, MSZP számára juttathat szavazatokat. Elmondása szerint a külhoni magyarság sokkal tagoltabb, mint azt egyesek Magyarországon gondolják. Hegedűs Dániel úgy látja, hogy a pártlistára szavazás nem fogja meghatározó módon befolyásolni a magyarországi belpolitikai berendezkedést.

Király Zsolt közgazdász, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának tagja szerint, ami a külhoni magyarság választójogát illeti, rendkívül összetett kérdésről van szó, melynek társadalompolitikai vetülete vegyes képet mutat az egyes határon túli magyar közösségeknél. Mint elmondta, szinte biztos, hogy a környező országok közül a szlovákiai magyarok között lesz a legkevesebb, szavazati joggal rendelkező kettős állampolgár. Véleménye szerint ennek több oka is van:

1. Jelenlegi jogi állapot (állampolgárság-kobzó ellentörvény riasztó hatása)
2. A szlovákiai magyarok többsége inkább közömbös a nemzeti jellegű kérdésekkel kapcsolatban, elsősorban a helyi sajátosságok miatt: a szlovákiai magyar média és parlamenti képviselete eleve elutasító a választójoggal kapcsolatban
3. A folyamatosan csökkenő felvidéki magyarságnak nem a legerősebb a nemzeti öntudata (pl. magyar nyelv vizuális használatának helyzete a mindennapokban, magyar névhasználat – ová), amit a 2011-es népszámlálási eredmények is feltehetően igazolni fognak.
4. A felvidéki magyarok tudják, hogy kizárólag a nemzeti retorika nem oldja meg a mindennapi gondjaikat, melyek főleg gazdasági, szociális jellegűek. A „nemzeti“ dolgok, kérdések csak ezután kerülnek sorra
5. A szlovákiai magyarok között létezik egy markáns csoport, mely azonosul ugyan a magyar nemzettel, de nem azonosul a magyar állammal. Számukra a „haza” Szlovákiát jelenti, ahol a magyar nemzet tagjaként kívánnak élni. Ők, ha érzelmi okokból kérvényezik is a magyar kettős állampolgárságot, a magyarországi politikai, gazdasági, egészségügyi, szociális kérdésekhez már nem kívánnak hozzászólni, mivel annak nem a részesei. Az EU, a NATO, az euró- és schengeni övezet tagjaiként nem érdekük beleszólni egy másik ország belügyeibe, annak működésébe, még ha lesz is választójoguk.

Király Zsolt arra hívta fel a figyelmet, hogy határon túli magyarként az új választójogi törvénnyel szembeni legfontosabb elvárás, – szülessen bármilyen végső verzió a pártlistás, vagy saját képviselőkre való szavazás tekintetében – hogy valóban nemzetegyesítésként hasson, ne pedig a nemzet megosztottságát erősítse. Ne növelje a polarizációt a határon túl és Magyarországon. Király Zsolt véleménye szerint a választójog megadásának legalább annyi kockázata van a határon túliak tekintetében, mint Magyarországon.

Rámutatott arra is, hogy annak vádja, miszerint egy adott párt a külföldön élő, állampolgárságot szerzett magyarokkal befolyásolná a magyar belpolitikát, a határon túl is hullámokat válthat ki, ami tovább polarizálhatja a külhoni magyar közösségeket, és növelheti a külhoni magyar társadalmak megosztottságát, ami extrém esetben akár oda is vezethet, hogy a szlovákiai magyar választópolgár nem megy el választani. Az 5 %-os parlamenti küszöb, és a magyar érdekeket felvállaló két szlovákiai politikai párt éleződő harca végett a szlovákiai magyar választópolgár elkedvetlenedik, otthon marad, a szlovákiai magyarság pedig politikai képviselet nélkül marad.

A konferenciáról készült felvétel teljes egészében hamarosan a Valasztasirendszer.hu oldalon lesz elérhető.

Képek: politicalcapital.hu

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!