Mennyi valóság és mennyi fikció rejtőzik a misztikus történelmi személyek legendáiban? Senki sem tudja igazán, és talán nincs is szükség az igazságra. Végső soron mindenkinek joga van kiválasztani azt a darab misztikumot és kalandot, amelyben hinni akar.

Most pedig itt a lehetőség megismerkedni négy rejtélyes, misztikus személlyel a történelemből, s mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy mit hisz el, vagy éppenséggel mit nem hisz el a Lilith, Báthory Erzsébet, Vlad Tepes és Raszputyin köré övezett legendákból.

Lilith

A zsidó hagyomány szerint Ádám első felesége volt, akit Isten még Éva előtt teremtett. Lilith különlegesnek gondolta magát, olyan lénynek, aki senkihez sem hasonlítható, kit nem lehet egy szinten emlegetni Ádámmal. Megtagadta, hogy férjével egyenrangúnak tekintse őt az Úr.

Ellenállása miatt Lilithet Isten száműzte a Paradicsomból, ugyanis Lilith nem kívánt a paradicsomi együgyűségben élni, sőt tiltakozott az Isten által felállított szabályok ellen. ,,Az első nő” a függetlenségi törekvéseinek eredményeképpen demonizálódott és száműzötté vált.

Lilith
Lilith

Lilith ezt követően  a Gonosz egyik jelképévé vált, majd az idő múlásával olyan nevekkel illették, mint az ,,éjszakai boszorkány“, éjszakai szörny“vagy éppenséggel a ,,vámpírok úrnője“.

 hirdetes_810x300  

Lilith igazi alvilági démonná lett, egyre mélységesebb gyűlöletet táplált az ember és az Isten iránt. Azt is tartották róla, hogy a paradicsomi kígyót használata fel arra, hogy Évával beszéljen, sőt az a hír is járta, hogy ő maga volt a kígyó. Egyes feltételezések szerint Káin az ő fia volt. Lilith pedig az élet tagadójává, csecsemők és anyák rettegett mészárosává vált.

Báthory Erzsébet (1560-1614)

A legendás, rejtelmes Báthory Erzsébet alakja még ma is foglalkoztatja a tudósok és az emberek fantáziáját. A köztudatban női Drakulaként, vérszívó szadista szörnyetegként él napjainkig.

Báthory Erzsébet (1560-1614)
Báthory Erzsébet (1560-1614)

Báthory Erzsébetről furcsa mendemondák terjengtek, miszerint okkult tudományokkal foglalkozott és szolgálókat kínzott. Férje, Nádasdy Ferenc gróf halála után Erzsébet az öregedéstől és szépségének elmúlásától való rettenetes félelmében vetemedett ártatlan lányok vérének kiontására. A legenda szerint, amikor egy fésülés közben haját meghúzó lányt megütött, s annak vére a kezére fröccsent úgy érezte, hogy szebb lett tőle a bőre. Azt hitte, hogy megtalálta az örök ifjúság elixírjét, így a lányt megölte és megfürdött a vérében. Ettől kezdve megindult az ördögi kör: birtokán összeszedette a szüzeket, akiket különféle kegyetlen kínzásoknak vetett alá, majd lábuknál fogva felakasztatta őket, és vérüket vette.

Elfogatásáig az állítólagos adatok szerint 600-nál is több áldozat vére tapadt a kezéhez. Erzsébetet 1610 végén ellensége, Thurzó György nádor tartóztatta le. Per és ítélet nélkül a csejtei vár falai mögé záratták. Itt is halt meg elborult elmével 1614-ben.

Báthory - A legenda másik arca (2008-as filmdráma)
Báthory – A legenda másik arca (2008-as filmdráma)

Erzsébet bűnösségét valójában sosem bizonyították be. Míg élt, szabályszerű perre nem került sor. Báthory Erzsébet nevének befeketítésére gyanús volt a Habsburg-udvar törekvése, ami valószínűleg a Báthory-Nádasdy vagyon megszerzésére irányult. Emellett Erzsébet tekintélyének aláásása alkalmas lehetett az egész Báthory család hírnevének rombadöntéséhez.

Vlad Tepes (1431-1476)

Az erdélyi vajda nevét elsősorban a vele összefüggésbe hozott vámpírtörténetek révén ismeri a világ, vele azonosítják ugyanis a vérszívó Drakula grófot. Ezt részben nevének is köszönheti –  apja a Sárkány Lovagrend tagja volt, ahova ő is belépett, s innen kapta ismert nevét, mely kezdetben ,,Dracul“volt, majd később ,,Dracula“-vá alakult – azonban rémtettei is hozzájárultak a Drakula-kép kialakításához. Kegyetlen kivégzési módszerei, többek közt a karóba húzás és az elevenen megnyúzás miatt rettegtek tőle ellenségei, s még a Karóbahúzó Vlad névvel is ,,megajándékozták“.

Vlad Tepes (1431-1476)
Vlad Tepes (1431-1476)

Drakula legendája Visegrádon született meg egy szerelmi történet által. Drakula állítólag szerelmes lett Mátyás király húgába és megpróbálta elszöktetni. A lány szerelméért Vlad áttért a katolikus hitre, s meg is esküdött vele egy senki általt nem ismert ceremónia keretein belül. Kettejük titkos és tiltott szerelme kiváltotta Mátyás király haragját, aki visszaraboltatta húgát Tepestől. Vlad mérgében vérátkot mondott a magyar királyi családra, s a legenda szerint eladta lelkét az ördögnek, amely számára a halhatatlanságot biztosította.

A Drakula váraként elhíresült törcsvári kastély Brassótól 30 kilométerre
A Drakula váraként elhíresült törcsvári kastély Brassótól 30 kilométerre

Külön megjegyzést érdemel a Drakula halálával kapcsolatos hipotézisek megemlítése. A vámpírológusok állítása szerint Drakula nem tűnt el teljsen a világ színéről, csupán párszáz éve alszik, vagy egy sírjához közeli helyen bújkál. Tény az, hogy Drakula nyomai mindig visszavezetnek egy bizonyos helyhez, ez a hely pedig nem más, mint Snagov városa, Bukaresttől 40 km-re. Snagovban, a tavon található sziget közepén levő kolostorban rejlenek Drakula történetének titkai. A kolostor közepén van egy fehér kőből készült sírkő, mely alá állítólag Drakula fejét temették el. Valahol a mélységben pedig egy alagútrendszer található, mely nem tudni hová vezet. Az alagútrendszer titokzatosságáról és rejtelmességéről árulkodik az is, hogy Ceauşescu elrendeltette a folyosók befalazását. A vámpírológusok véleménye szerint ezek közt a rejtett folyosók közt rejtőzik a nap világa elől a halhatatlanságra ítélt Vlad Tepes lelke.

Grigorij Raszputyin (1869-1916)

Grigorij Raszputyin 1869-ban született egy eldugott szibériai faluban. Fiatalon rendkívüli kicsapongásairól volt híres, melyet vezekléssel próbált enyhíteni. Hónapokat töltött egy kolostorban, ahol vallásos megvilágosodáson esett át és kapcsolatba került a khliszti nevezetű szektával, mely hitvallása szerint a közös vétekben – például csoportos orgiákban – kereste az égi bűnbocsánatot.

Grigorij Raszputyin (1869-1916)
Grigorij Raszputyin (1869-1916)

Raszputyin, aki odaadással hallgatta a ,,szent tanokat“ nemsokára elhagyta a kolostort és vándor szerzetesnek állt. 1903-ban érkezett meg Szentpétervárra, ahol a miszticizmus felé nyitott arisztokrácia és városi elit ünnepelt embere lett.

A túlnyomórészt nőkből álló rajongótábora gyakran Szentpétervár fürdőiben rendezett orgiákon szabadult meg bűneitől.

Raszputyin politikai pályafutása 1905-ben kezdődött, amikor a vérszegénységben szenvedő trónörökös, Alekszej betegségének tüneteit csillapítani tudta hipnotizőri képességeivel. Ezután a hálás cári házaspár egyre többször hallgatott Raszputyinra különböző államügyekben, aki hamarosan a hatalom középpontjába került.

Az ,,őrült papként" elhíresült Raszputyin
Az ,,őrült papként” elhíresült Raszputyin

A nincstelen parasztból lett szerzetes növekvő hatalma egyre több embernek szúrt szemet a cári udvarban. 1916-ban végül Raszputyint utolérte végzete. Feliksz Juszupov herceg vacsorára invitálta a mágust, akit ciánnal mérgezett étellel és itallal kínált. A herceg legnagyobb meglepetésére Raszputyinnak semmi baja sem lett, ezért Juszupov hátba lőtte a mágust. Örömük nem tartott sokáig, mert az ,,őrült pap“ hamarosan talpra állt és a kijárat felé vette az irányt. Ekkor egy másik nemes fejbe lőtte, majd a biztonság kedvéért összeverette és a jeges Néva folyóba dobatta Raszputyint. Szívósságát bizonyítja, hogy a boncolásnál vizet találtak a tüdejében, ami a fulladásos halál jele, azaz  az ,,orgia-király“ feltehetően még életben volt, mikor a folyóba hajították.

Folytatás következik!

Takács Henrietta

Források: femina.hu, Múlt-kor történelmi portál, rubicon.hu, tortenelemklub.com

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket a FacebookonTwitteren, és Tumblren is!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!