János, Pál
  • HUF: 401.37
  • USD: 1.06
  • 21 °C
  • 35 °C

Hirdetés (X)

tudomány

Agyelszívás – Csehország vonzó a szlovákiai magyarnak

A Csehországban tanuló és dolgozó szlovákiai magyarok fele nem tervezi hazatérését. A cseh egyetemeken tanuló fiatalok mindössze 13 %-a gondolkodik, azon, hogy az egyetem elvégzése után visszatér szülőföldjére.

Derül ki a Körképet is működtető Vox Juventae polgári társulás felméréséből. A kutatásról a Pátria-rádió holnapi, azaz szerda reggeli műsorában is hallhatnak 08.15-órától.

A Csehországban tanuló és dolgozó szlovákiai magyarok száma évről évre növekszik, mégsem készült róluk eddig átfogó felmérés. A Vox Juventae társulás Lampl Zsuzsanna szociológus vezetésével reprezentatív felmérést készített a témában. A maga nemében egyedülálló, hiánypótló kutatás célja az volt, hogy megismerjük a csehországi magyar közösség gondolkodását, motivációit, elképzeléseit. Választ vártunk olyan kérdésekre, hogy miért döntenek a mai fiatalok a csehországi tanulás mellett, milyen szokások, közgondolkodás jellemzi közösségüket, és hogyan ítélik meg lakóhelyük és szülőföldjük lehetőségeit. Az alábbiakban a kutatás eredményeit közöljük két részben.

A Vox Juventae 2012. évi felmérése az előzetes tervek alapján, kérdőíves módszerrel valósult meg. A megszólítottak két csoportra oszthatók: (1). csehországi egyetemeken tanuló magyar nemzetiségű ifjúság, és (2) olyan, korábban cseh egyetemeken tanult szlovákiai magyarok, akiknek bár Szlovákiában van állandó lakhelyük, továbbra is Csehországban élnek.

1.grafikon: Az egyetem kiválasztásakor mi volt a legfontosabb?

gr.1
A grafikonok kattintással nagyíthatók

A kitöltendő kérdőívek diákszerveztek által lettek kikézbesítve, melyeknek nemcsak a jelenlegi, de az egykori diákokra, azaz második célcsoportunkra is van elérhetőségük. Ilyen módszerrel szólítottunk meg tehát 800 embert. A kérdőív megválaszolásához igyekeztünk motivációt nyújtani. A válaszadóknak esélyt adtunk eljutni a Depeche Mode júniusi koncertjére, a 2013-as Sziget fesztiválra, valamint egyéb ifjúsági fesztiválokra és táborokba szóló belépőjegyek megnyerésére. Talán ennek okán is egész szép számban szolgáltatták vissza kérdőíveinket. A szétosztottak közül 300-at kaptunk vissza. Ezeket aztán, kivétel nélkül feldolgozásnak, s azt követő elemzésnek vetettük alá.

Beszámolónk következő szakaszában az egyes kérdéseinkre adott válaszok százalékarányos eloszlását mutatjuk be Önöknek. A közérthetőség és jobb áttekinthetőség érdekében grafikonok segítségével mutatjuk be az eredményeket.

3. grafikon: Vannak aggályai azzal kapcsolatban, hogy tanulmányai befejezte után munka nélkül marad?

gr.3

2. A felmérés eredményei:

A kérdőívet kitöltők 62 %-a férfi és 38 %-a nő volt. A résztvevők átlagéletkora 28 év. A megkérdezettek a következő felsőoktatási intézmények diákjai voltak: Prágai Károly Egyetem, a Brünni Massaryk Egyetem, a Menedzseri informatika és Közgazdaságtudományi Egyetem, az Institute of Chemical Technology, és a Prágai Közgazdasági Főiskola.

A résztvevők 81 %-ban gimnáziumokban érettségizettekből állt. 19 %-uk szakközépiskolákban, 1 %-uk pedig szakmunkásképzőben szerzett középiskolai végzettséget. Legnagyobb részük magyar tanítási nyelvű középiskolákban érettségizett. Ezt követően pedig mindegyikük egyetemi képzésre jelentkezett.

77 %-uk egyszerre több felsőoktatási intézménybe is beadta jelentkezését. 23 %-uk csak egyre. 55 %-ukat fel is vették mindegyik általuk megjelölt intézménybe, 26 %-ukat egynél többe, míg a válaszadók 19 %-a mindössze egyetlen felsőoktatási intézménybe nyert felvételt Csehországban.

4.gr.

Az iskolaválasztásnál a legfőbb motivációk közt szerepelt a minőségi oktatás elnyerése mellett, hogy jó nevű egyetemen tanulhassanak a megkérdezettek, s ott szerezhessék meg álmaik képesítését (1. grafikon).

Említettük, hogy a megkérdezettek jelentős része magyar tannyelvű középiskolákban érettségizett. Hogyan birkóztak hát meg a cseh nyelv nehézségeivel? 48 %-uk a kezdetektől fogva gond nélkül társalgott e nyelven. 41 %-uknak felsőoktatási képzésük kezdetein azonban nyelvi akadályokat kellett leküzdeniük. Minden tizedik résztvevő pedig mind a mai napig küzd a cseh nyelvvel. A nyelvi nehézségek leküzdésében nagyrészt olyan körülmények segítik őket, mint az új, Szlovákiából, vagy Csehországból jött barátaik és lakótársaik, akikkel szükségszerűen szlovákul vagy csehül kénytelenek kommunikálni, továbbá jelentős szerepe van még a cseh nyelven történő olvasásnak is, valamint a cseh nyelvű televízió és rádióállomások figyelésének.

Mennyire félnek az érintettek attól, hogy tanulmányaik befejezte után esetleg munka nélkül maradnak? A harmadik grafikon alapján nyilvánvalóvá válik, hogy 84 %-uk szinte egyáltalán nem, vagy csak igen kevéssé tart ettől az eshetőségtől. 5 %-uk további tanulmányokon gondolkodik. 8 %-uknak azonban komoly aggályaik vannak jövőbeni elhelyezkedésüket illetően.

5. grafikon: Felmerült már Önben a gondolat, hogy kivándorol Szlovákiából?

gr.5

A Szlovákiába való visszatérésen mindösszesen a megkérdezettek 20 %-a gondolkodik (4. grafikon). Az egyetemek elvégzését követően legtöbbjük (40 %-uk) Csehországban vagy valamely nyugat európai államban (35 %) szeretne munkát vállalni. Minden ötödik érintett szeretne csak állást szerezni Szlovákiában. A jövőbeni hivatás szempontjából Magyarország és a tengerentúl a legkevésbé csalogatóak. Ezen lehetőségek felett mindösszesen a megkérdezettek 3-3 %-a gondolkodik. Afelől is érdeklődtünk, terveznek-e esetleg tartósabban elköltözni Szlovákiából (5. grafikon.). A válaszok arról tanúskodnak, hogy e gondolat a megkérdezettek jelentős része számára aktuális. Vagy fontolgatják, vagy már döntöttek is a költözésüket illetően.

A felmérésben résztvevők 74 %-a kitanult mesterségében szeretne gyakorlatot szerezni, ám olyanok is akadnak, akiknek nem ez az elsődleges cél. Minden ötödik, a felmérésben részt vett diák hajlandó volna jobb állás reményében feladni szakmáját, s 5 %-uk már egyenesen biztos benne, hogy egészen más ágazatban szeretne elhelyezkedni, mint amit tanult. (6. grafikon)

6.gr

A kérdőív következő részében a fiataloknak, mint jövőbeni értelmiségi rétegnek a mai intelligenciáról és életkörülményeikről alkotott véleményét vizsgáltuk. Kitérve az értelmiség kérdésére is. Úgymint ki sorolható egyáltalán az értelmiség tagjai közé? Rendelkezik az értelmiség bárminemű küldetéssel? És ha igen, milyennel? Vizsgáltuk fiatalok politikai irányultságára, elégedettségükre és jövőbeli terveikre is.

De ezekről legközelebb.

vox-juventae-logo

A teljes elemzés,  – melynek költségeihez az SZK Kormányhivatala – a Kisebbségi Kultúrák 2012 Programja – is hozzájárult, megtekinthető a Vox Juventae társulás honlapján.

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

fagyostekintet
2013. Már. 19. 18:04

Nem újkeletű ez... Megyek vissza én is! :D :D :( majd egyszer ;(

Eke Máté
2013. Már. 19. 21:06

A kérdőívben pontosan ezek a kérdések szerepeltek, melyeket a grafikonok ábrázolnak, vagy ezek valamilyen formában már származtatott adatok? Konkrétan a politikai irányultságnál jutott eszembe, hogy csak rá lett kérdezve vagy több kérdés alapján lett meghatározva? Létezik olyan dokumentum, ahol ezek az eredmények fel lettek dolgozva egymástól függően is, nam csak felsorolva? Például érdekelne a politikai orientáció és a kivándorlás kapcsolata, de van pár más izgalmal korelláció is.

    sanyi
    2013. Már. 19. 21:47

    " de van pár más izgalmas korelláció is."- éspedig?

      Eke Máté
      2013. máj. 28. 21:16

      Egy politikai orientációtól függő kinnmaradási szándéknak örültem volna, de annak is, ha ezt az orientációt egyáltalán jobban szétszedik, nem csak rákérdeznek, különösen így, hogy sokan képtelenek voltak politikailag behatárolni magukat. Érdekes lehet még a hazajöveteli szándék (12, grafikon) kapcsolata az általános elégedettséggel (11. grafikon), vagy akár az, hogy hogy függ ez össze azzal, hogy képes volt-e a tanult munkájában elhelyezkedni. Ami viszont hiba, hogy a kérdések túlzott nagyvonalúságában sok minden elveszik. Egy példa: a 13. grafikon válaszai elég komoly mértékben fedik egymást, és bizonyos válaszoknál, mint például a munka és a vele összefüggő dolgok, jól jönne egy aprólékosabb eloszlás is, hiszen ez a válasz több, akár egymásnak ellentmondó dolgot is jelenthet, és egy kicsit még egy másik választ is magában foglal. Tegyük hozzá, hogy én csak a letölthető végeredményből indulok ki, magát a kérdőívet, sem más, esetleg létező feldolgozást nem láttam. De így az egész csak annak tűnik, hogy valaki begépelte az eredményeket Excelbe és készített belőle pár egyszerű grafikont. Az eredmények értelmezése, mint olyan, teljesen hiányzik, pedig annak kellene kulcspontnak lennie a felmérésben.

      nyomkereso
      2013. máj. 28. 22:42

      Köszönjük a konstruktív meglátásokat. A felmérésről annyit kell még tudni, hogy összesen 36 kérdést tettünk fel. Ebből 13-at mutattunk be eddig. A fennmaradó 23-at a gombaszögi és a martosi tábor Körkép sátrában fogjuk prezentálni július folyamám Lampl Zsuzsanna szociológus jelenlétében. Körkép sátrak: Gombaszög - július 17. (szerda) délután Martos - július 19. (péntek) 13.00 óra Mindenkit szeretettel várunk!

      Eke Máté
      2013. máj. 28. 22:55

      Ez nagyon jól hangzik, de akkor eléggé félrevezető a letölthető pdf-t teljesen elemzésnek hívni, hiszen ebből teljesen jogosan hiheti az olvasó, hogy ez a 13 grafikon a felmérés teljes elemzése, tehát az összes kérdés hiánytalan feldolgozása.

      nyomkereso
      2013. máj. 28. 23:24

      Fogd fel pozitívan. Többet kapsz, mint amennyit álmaidban vártál;)

      Eke Máté
      2013. máj. 29. 09:14

      Hát pont ez az, hogy eddig kevesebbet kaptam :/ Később várható hogy felkerül a netre a tényleg teljes elemzés? És tényleg elemzés lesz nem csak excel táblázatok?

      nyomkereso
      2013. máj. 29. 09:56

      Így is többet kaptál, mint amennyire a valós költségvetés helyett annak megítélt alig egynegyedéből futotta volna. Szívesen látunk mindkét említett helyszínen. De van egy másik jó hírem is számodra. A. Nagy László szűkmarkúsága ellenére a következő, magyarországi felmérésünk még többet ad majd neked. Azt ugyanis még inkább önerőből fog kelleni finanszíroznunk. Öömmel tesszük, közösségünk érdekében.

      Eke Máté
      2013. jún. 04. 15:51

      Először azt hittem, tényleg komolyan köszönöd a meglátásokat, de újabb, idegesen kapkodó válaszod nem ezt mutatja. Én azért bízom benne, hogy a többi kérdést jobban megfogalmaztátok és a végső feldolgozást tényleg feldolgozásnak fog majd lehetni hívni, nem csak a kérdőívre kapott eredmények felsorolásának, mint most. Vannak valamilyen régebbi felméréseitek is? Szívesen átolvasnám őket.

tyukodi pajtás
2013. Már. 20. 10:58

A felmérés valós értékeléséhez néhány alapvetésből célszerű kiindulni a teljesség igénye nélkül: 1. szlovákia nemzetállam, amelynek jelenelegi valós célja a nemzeti kisebbségek minél hamarabbi elszlovákosítása 2. az elszlovákosítás jelenleg kettős irányú: - a magyarságot sértő, tudatát romboló állami intézkedések sorozata (Benes-dekrétumok, hátrányos közigazgatási beosztás, a déli magyar lakta területekről elcsalt és a tőlük megtagadott fejlesztések, felemás törvények, azaz a nyelvi-kultúrális jogok olyan módon való biztosítása, hogy a jogok gyakorlásának a feltételei hiányoznak, fejlesztések tengerszint feletti magassághoz viszonyított differenciálása, a pozitív diszkrimináció megtagadása, stb.) - köznépi, hétköznapi sovinizmus, amely rendben valónak találja a felvidéki magyarsággal kapcsolatos eljárásokat, és amely sovinizmust a szlovákiai szlovák iskolák oktatása termeli folyamatosan újjá, azzal hogy hamis történelemtanítással a magyar értékek értéktelenné nyilvánításával, más magyar értékeket meg kisajátítva igyekszik az elmúlt ezer évet megmásítani. Ezek és más tényezők hatására az elszlovákosítás folyamata a kialakult rendszer hatására folyamatos. Nem kell hozzá semmiféle külön nyomás, bár például a ma már a megosztott, elszlovákosodó és elszlovákosodott magyarságon belül is vannak olyan csoportok, amelyek érdeke, hogy a maradék, még ellenálló tömeg is minál hamarabb hozzájuk hasonlóvá váljon: ebben a szlovák erőkkel együtt is működnek. Korábbi felmérések alapján igazolva látszik az, hogy a felvidéki magyarság jelentős (3/4-ed) része a fentiek miatt nem tartja hazájának Szlovákiát. Ezt támasztja alá az 5. sz. grafikon, amely alapján a Csehországban tanulóknak csupán 26 %-ában nem merült fel, a gondolat, hogy Szlovákián kívül máshol kellene élnie, 45 %-ában ezzel szemben határozottan ige, azaz a külországi tanulást ugródeszkaként fogja fel, hiszen mindössze 20 %-uk kíván Szlovákiába visszatérni. Ezért HAMIS a felmérés nyomán agyelszívásról beszélni. Ez inkább MENEKÜLÉS, amely menekülésben nyilvánvalóan a rugalmasabban gondolkodó és ezért alkalmazkodó képesebbek járnak elöl, egyfajta kontraszelekcióval, maguk mögött és magukra hagyva a konzervatívabb, kevésbé tehetséges, rugalmatlanabb nemzettársaikat. Az, hogy az értelmisége elhagyja, "elárulja" az őt kitermelő népességet abban is megmutatkozik, hogy a magyarságot érő folyamatos sérelmekkel szemben nincs gyakorlati ellenállása a felvidéki magyarságnak: a hamis történelem, hamis állításokkal szemben gyakorlatilag semmiféle vita, állítás nem száll szembe a szlovák nyelvű médiában, oldalaok, fórumokon. Nincs védekezés, ellenállás. A felvidéki magyarság érdekképviselete és ellenállása az elszlovákosítással szemben egyre gyengébb, meglehetősen szerény részeredménnyel. A felmérés alátámasztja, hogy a felvidéki magyarság beolvadása, elszlovákosodása idő kérdése csupán, holott az, hogy jelentős részük magyar tannyelvű középiskolákban érettségizett, cáfolja azokat az állításokat, miszerint a szlovák nyelvtanítás ne lenne megfelelő színvonalú ezekben az intézményekben, és azt is, hogy ne lehetne ugyanúgy érvényesülni a magyar iskolákból kikerülve a szláv nyelvi környezetben, azaz, hogy a gyermek jövőjét csakis a szlovák iskolába való beiratással lehetne megalapozni. Azok a szülők akiknek ez a meggyőződése, sajnálatos módon képeztetnek janicsárokat is a saját gyermekükből, aják kultúrális-szellemi vágóhídra a csemetéiket. Szlovákia számára is egy önromboló folyamat a jelenlegi állapot. Egyrészt a lezüllesztett déli, a munkanélküliséggel leginkább terhelt országrész már most fékezi a szlovák fejlődést, a mesterségesen is kialakított munkanélküliség nyomában járó elszegényedés és az ezzel járó szociális feszültségek, az integrálatlan romák jelentette problémák csak "leszívják" az össztársadalmi jövedelmeket, amely előbb-utóbb egy jelentősebb, Szlovákia egészét is megrendítő válságba torkollhat, másrészt az elvándorló értelmiség addigi képzése is kidobott pénze az államnak, de nagyobb kára származik ugyanakkor abból, hogy a továbbiakban már nem gyarapítják szellemi teljesítményükkel az országot, annak jövedelmét sem. A hátramaradottak ugyanakkor, a kiválasztódásnál fogva mind kevésbé hatékonyabban lesznek képesek ellátni azokat a feladatokat, amelyek a kivándorlók teljesítményeira szabottak, ahogyan az például nemzetközi viszonylatban Bulgária esetében már nyilvánvaló és amely ma már Magyarországot is erősen fenyegeti, hiszen az elmúlt időszakokban kb. 200 ezer Magyarországon képzett értelmiségi, orvosok, ápolónők, tanárok, mérnökök stb. hagyta el az országot meglehetősen nagy feszültségeket okozva pl. a magyar egészségügyben.

Bolena Anna
2013. Már. 20. 15:41

Tyukodi pajtás, tökéletes látlelet. Tömören benne van mindaz, aminek a következménye többek között a tehetséges fiatalok távozása. Frusztráló naponta szembesülni a kivédhetetlen nyomással, kormányzati praktikákkal, a velük szembeni tehetetlenséggel. Mindez a szlovákiai magyar népesség egészségi állapotára is rányomja a bélyegét. " a hamis történelem, hamis állításokkal szemben gyakorlatilag semmiféle vita, állítás nem száll szembe a szlovák nyelvű médiában, oldalakon, fórumokon. Nincs védekezés, ellenállás." Nincs ellenállás, mert nincs hol vitatkozni, érvelni értelmesen /a netes fórumokat nem számítom, ott a legfrusztráltabbak, legzakkantabbak köpködnek/ . A liberálisnak nevezett szlovák lapok sem hozzák le az ilyen írásokat, vagy ha igen, olyan csonkított állapotban, hogy épp a lényeg marad ki belőle. Próbálja meg, érdemes, tanulságos, akár a Sme-ben, akár a Týždeňben, hogy leközlik-e az ilyen jellegű írását, s ha igen, hogyan. "A felvidéki magyarság érdekképviselete és ellenállása az elszlovákosítással szemben egyre gyengébb, meglehetősen szerény részeredménnyel." Ez tökéletesen igaz. Sőt, én még a részeredményt is vitatom. Élen jár Bugár, aki most, hogy a Most-Híd elnöke, minden alkalmat megragad, h a magyar iskolákban folyó szlovákoktatás minőségét kérje számon, ráadásul furcsa módon a magyarokon, mint legutóbb is, Dunaszerdahelyen, a március 15-i ünnepségen. Nagyon csalafintán olyan formában teszi ezt mindig, h ne csodálkozzunk, ha a magyar gyereket szlovákba íratják a szülők, hisz milyen a magyar iskolák szlovákoktatása? Ő maga a javításáért soha nem tett semmit, akkor sem, amikor az MKP elnöke volt, holott ez az ő és pártja /akár MKP, akár Most/ kötelessége lett volna és lenne most is. Azt persze nem meri kimondani, h eddig egyetlen szl kormányzat sem érezte szükségét annak, hogy tegyen vmit a szlokt. javításáért, viszont bizonyíthatóan mindent megtett és tesz azért, hogy ne legyen jó. Ha jó lenne, rég bezárhatták volna a csallóközi szl. iskolákat, akkor pedig fuccs a gyors asszimilációnak. Bugár már csak azért sem kérhet semmit a magyarokon számon, mert mincsenek kellő kompetenciáik, nem állnak a rendelkezésükre megfelelő intézmények és eszközök. A magyarok szlovákoktatásának hiányosságait a szlovák illetékeseken kellene számon kérni. Ehhez azonban Bugár gyenge legény.

    tyukodi pajtás
    2013. Már. 20. 16:16

    Nem szeretnék itt nagyon okoskodni, de amikor az SNS perbe fogta Durayt és bocsánatkérésre kényszerítette, amiért az lefasisztázta, ismereteim szerint senki nem állt mellé, még csak a saját pártjának egy része sem, hogy nemzetközi sajtókonferenciával hívták volna föl a figyelmet arra, hogy bizony, Duraynak igaza van. Kezdve az SNS-nek Német Nemzeti Szocialista Párt horogkeresztes jevényéről koppintott saját jelvényével, folytatva a rasszista és antimagyar plakátjaival, a magyarsággal szembeni provokáló soviniszta nyilatkozatokig bezárólag. Hasonlóképpen lehetne találni valamilyen módot a szlovák állam soviniszta, új(fél)fasiszta jellegének a bizonyítására, amelyre bőséges, az állítást alátámasztó filozófiai (elméleti) anyag is rendelkezésre áll, csupán jó ügyvédek kellenek hozzá.

Bolena Anna
2013. Már. 20. 20:47

Hja. Hát ez az, ami nincs. A magyarsértő vagy magyarellenes böszmeségek miatti beadványokra a tv- és rádiótanács vagy az ügyészség vidáman azzal reagál, h semmi sem történt.

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Hirdetés (X)

Kövessen minket