A Csehországban tanuló és dolgozó szlovákiai magyarokról készült felmérés második részében a fiataloknak, mint jövőbeni értelmiségi rétegnek a mai intelligenciáról és életkörülményeikről alkotott véleményét vizsgáltuk. Kitérve az értelmiség kérdésére is. Úgymint ki sorolható egyáltalán az értelmiség tagjai közé? Rendelkezik az értelmiség bárminemű küldetéssel? Ha igen, milyennel? Vizsgáltuk fiatalok politikai irányultságára, elégedettségükre és jövőbeli terveikre is.
A felmérést a Körképet is működtető Vox Juventae polgári társulás végezte Lampl Zsuzsanna szociológus vezetésével.
A fiatalok többsége (63 %-uk) már most az értelmiség táborába sorolja magát, míg a többiek úgy hiszik, majd a főiskola elvégzését követően válnak az értelmiség tagjává.
Ki sorolható egyáltalán az értelmiség tagjai közé? A válaszadók 43 %-a szerint a legfőbb kritérium, hogy az illető iskolai végzettségtől függetlenül valamilyen szellemi munkát végezzen. Emellett a fiatalok szerint az értelmiségi réteg legfontosabb jegyei közé sorolható a felsőoktatási végzettség és az intenzív kulturális élet is. (7. grafikon)
Rendelkezik az értelmiség bárminemű küldetéssel? És ha igen, milyennel? E kérdésre adott válaszukat a 8. grafikon szemlélteti. A válaszadók jelentős része szerint az értelmiség bizonyosan bír valamilyen küldetéssel. Legtöbben azzal a megállapítással értettek egyet, hogy az értelmiség fáklyavivőinek feladata, hogy hivatásukból és kedvtelésükből adódó aktivitásukkal gazdagítsák környezetük életét. A megkérdezettek számára legkevésbé az a lehetőség elfogadható, hogy a szóban forgó embereknek környezetük politikai vezetőivé kellene válniuk.
A szlovákiai politikai történéseket és közéletet a megkérdezettek 76 %-a követi figyelemmel, ám csak 8 %-uk volna hajlandó aktívan kivenni a részét belőle. A szlovákiai magyarok tehát saját közösségük élete, élethelyzete felől a megkérdezettek 83 %-a érdeklődik. A fiatalok politikai irányultságát a 9. grafikon szemlélteti.
Többségük vagy képtelen politikailag behatárolni magát, vagy épp semmilyen meghatározott politikai irányultsága nincs. Azok közül pedig, akik a kiemelt politikai irányok valamelyikével azonosulni tudtak, a liberális és konzervatív nézetek követői vannak a legnagyobb számban képviseltetve.
A felmérés azon résztvevői számára, akik már befejezték ugyan főiskolai tanulmányaikat, de továbbra is Csehországban tartózkodnak, speciális kérdéseket tettünk fel, a képzéssel kapcsolatos elégedettségüket, a munkahelyükkel és életkörülményeikkel kapcsolatos elégedettségüket illetően. Mutassunk hát néhányat az eredmények közül.
A megkérdezettek csaknem 90 %-a olyan munkát végez, mely kisebb vagy nagyobb mértékben kitanult szakmájával áll összefüggésben (10. grafikon). Ebből 44 %-uk pontosan a kitanult területen tevékenykedik.
A felmérésben részt vevők életük egyes területeivel különböző mértékig voltak elégedettek (11. grafikon)
Leginkább lakókörülményeikkel, családi életükkel és emberi kapcsolataikkal. Ezekkel a területekkel nagyjából minden ötödik megkérdezett kimondottan elégedett volt. Leginkább pedig keresetükkel és a közügyekre gyakorolt hatásukkal voltak elégedetlenek.
A jövőre való tekintettel, a felmérés ideje alatt a megkérdezettek csaknem fele beismerte, hogy terveik közt nem szerepel visszatérni Szlovákiába (12. grafikon)
Minden negyedik válaszadó kész hazajönni, ugyanakkor minden negyedik közülük tépelődik is, visszatérjen-e vagy sem. A Csehországban maradás leggyakoribb oka, hogy az érintettek jól érzik ott magukat és szilárd, biztos lábakon álló munkájuk van, előlépési lehetőséggel (13. grafikon)
Úgy gondoljuk, felmérésünk alátámasztja azokat az okokat, amik miatt jelentős a dél-szlovákiai régiókból az elvándorlás és a magyarság létszámának csökkenése. Bízunk abban, hogy a kutatás hozzájárul a kérdés társadalmi vitájához, mely elősegítheti a probléma megoldását.
A teljes elemzés megtekinthető a Vox Juventae társulás honlapján.
További ajánlott írások:
1. Agyelszívás – Csehország vonzó a szlovákiai magyarnak
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is!
Megosztás:
Címkék: agyelszívás Brünn csehországi magyar diákok felmérés jövőkép kutatás Lampl Zsuzsanna perspektíva Prága szlovákiai magyar szociológiai felmérés szülőföld Vox Juventae
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Kommentek
Kommentek
Hostomský Károly
2013. ápr. 26. 14:03Egy megjegyzést fűznék hozzá az egész felméréshez és annak reprezentatív (?) mivoltához. A cikkben szinte egyáltalán nem találkozhatunk abszolút értékekkel, kizárólag %-ban találunk adatokat. A zárójelentésben egy alkalommal találkozunk a 300-as számmal, ami a visszatért kérdőívek számát jelzi, a 800 elemből álló megszólítottak számával, ami egy aránylag szép arány (37,5 %). Az, hogy az adatok honnan származnak, regionálisan és korcsoportok szerint mi volt az eredmény szintén alig van részletezve, pedig véleményem szerint nagy különbségek mutatkoznának az ilyen bontás után is. Csehországban jelenleg 8920 magyar nemzetiségű ember él a legutóbbi népszámlálási adatok szerint. Ezen adat alapján a kérdőívre a csehországi összmagyarság 3,4 %-a válaszolt, amely arány már inkább a sikertelen/komolytalan analízis ismérve. Továbbgondolva a történetet az is elgondolkodtató, hogy a most Csehországban élő diákok és volt diákok közül általában azok az aktív levelezőlista tagok (ez volt az a médium, aminek segítségével terjedt a kérdőív), akik a mai napig fenn vannak a levelezőlistán, így az elemzésből szinte teljesen kimaradtak azok, akik tanulmányaik befejezése után már visszatértek szülőföldjükre. Ha veszünk átlagosan 1000 diákot egész Csehországra, elosztjuk átlag 5 egyetemi évfolyammal, átlagosan évi 200 magyar végzőst kapunk. Ez csak az utóbbi 10 évben 2000 Csehországban végzett magyar nemzetiségű ember. Nem azt mondom ezzel, hogy a felmérés haszontalan lenne, mert hihetetlenül hasznos lenne egy ilyen adat, viszont fent részletezett körülmények miatt úgy gondolom az egész reprezentatív mivolta minimum megkérdőjelezhető.
A kommenteket lezártuk.