Felvidék. Egyeseknek az ígéret földje, másoknak szülőföld, melyet akaratukon kívül el kellett hagyniuk. Felvidék – Horná zem. Vladislava Plančíková, a magyarországi Tótkomlósról áttelepült szlovák család unokájának dokumentumfilmje.

 

Kitelepítés. Szinte minden felvidéki magyar családban a traumát jelenti. Még élő rokonaink, nagyszüleink, dédszüleink szívfájdalomát, visszaemlékezéseiket az akkori történésekre. A könnybe lábadt, múltba révedő tekintetek minden szónál beszédesebbek. De vannak olyan családok is, ahol kerülik a témát. Vladislava családja ilyen. A fiatal dokumentarista pedig úgy döntött, utána jár a családi titoknak. Hogy sikerrel járt-e, cikkünk végére kiderül.

 

Emberi sorsok a Duna két partján

 

 hirdetes_810x300  

Kik vagyunk? Mi az identitásunk? Ezek a film legfontosabb kérdései, miközben emberi sorsokat mutat be a Duna mindkét oldalán.

 

hz

 

A Magyarországra kitelepített felvidéki magyarok viszontagságait, akik évtizedek után is gyökértelennek érzik magukat, miközben fájdalommal telve mesélik a beilleszkedés nehézségeit. A helyenkénti megvetést, kinevetést és lenézést, ahogy az anyaországiak egy része tekintett rájuk. Mondván, hogy a saját országuk vetette ki őket. A szudétanémet területekre érkező magyarok kálváriáját, akiket ugyanazokban a vagonokban szállítottak, mint anno a zsidókat. Majd megérkezésük után a helyiekkel kellett napi harcot vívniuk saját becsületükért, hogy a csehek megértsék, ők is emberek.

 

 

Az évtizedek múltak, a sebek nehezen gyógyulnak. A kint ragadtak ma már hazajönni sem tudnak, hisz kortársaik a helyi temetőben nyugszanak.

 

Nem mindenki járt rosszul

 

A lakosságcsere nem egyformán érintett mindenkit. A felvidéki magyaroknak háborús bűnösként menniük kellett, míg a Magyarországról érkező szlovákok az IGÉRET FÖLDJÉRE jöhettek. „Hazahív a szülőföld,“ szólt a szlovák propaganda a kordokumentumok szerint. A szlovákok által hátrahagyott magyarországi föld ugyanakkor nehéz és agyagos volt, messze nem olyan termékeny és homokos, mint a felvidéki szülőföld.

 

hz2

 

Ki járt a legjobban? A szereplők reakciói, a  könny és a nevetés a legjobb válasz erre. A filmben megszólaló, Magyarországról idetelepült szlovák csak mosolyog a kérdés hallatán, és legfeljebb apró kis panaszokra futja részéről: hogy pofont kapott a színmagyar faluban, vagy hogy magyarosítania kellett a nevét, ha közszolgálatra vágyott a magyarlakta területeken.

 

A felvidéki kitelepítetteknek ellenben kivétel nélkül könny szökött a szemükbe az emlékek és a megélt igazságtalanságok súlya alatt. Sebek, melyeket nem lehet begyógyítani. De a magyarországi félig sváb, félig szlovák, négygyermekes anya is durva döntés elé lett állítva: vagy szétszakítják a családot, felét Németországba, felét Felvidékre telepítik, vagy pakolnak és mennek  mind Szlovákiába. Mentek.

 

A stáb jó munkát végzett

 

Jana Kirschner zenéje jól illeszkedik a film hangulatához,  az animációs részek jól illusztrálna és még érthetőbbé teszik a mondanivalót.

 

vladislava-plancikova
Vladislava Plančíková, a Felvidék-Horná Zem rendezője.

 

Az eredmény korrekt, tárgyilagos film, mely mondhatni, magyar szempontból is kiegyensúlyozott. Talán nem is baj, hogy egy ilyen érzékeny témát nemzetiségileg vegyes környezetből érkező szlovák rendező ragadott meg. Így talán a szlovákok számára is elfogadhatóbb, mintha egy magyar készítette volna.  Feltéve, ha egyáltalán eljut hozzájuk. Leginkább fel északra, ahol élő magyart ritkán látnak és még ritkábban beszélgetnek vele, az alulinformált, hiányos történelmi ismeretekkel rendelkező szlovákok közé. Reméljük, hogy az RTVS partneri szerepe a filmben segíti ezt a helyzetet.

 

Felvidék – Horná zem a Martosi Szabadegyetemen.

A filmet a tábor ideje alatt a Körkép sátorban is levetítjük.

 

Összegzés

 

A Felvidék – Horná zem-et mindenképp érdemes megnézni. Jól illusztrált, keretbe foglalt, komoly tartalommal bíró tárgyilagos dokumentumfilm, melyben a több mint 250 napig álló pozsonyi gettóról, a fehérlaposokról, Benešről, a felvidéki magyar és a magyarországi magyar, a szlovákiai magyar és a pozsonyi magyar, a csallóközi magyar és a gömöri magyar közt fellelhető identitáskülönbségekről is szó esik.

 

Szomorú, hogy alig hárman maradtunk csak a vetítésre, maga a film megérdemli a figyelmet.

 

Király Zsolt

Utazó mozi: A Szlovák Villamosműveknek köszönhetően a filmet kérésre bárhol levetítik. A lista szerint eddig jobbára magyarlakta területeken volt rá igény. Az érdeklődők itt jelezhetik igényüket.

felvidek-horna zem

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.