Aurél
  • HUF: 419.32
  • USD: 1.00
  • 9 °C
  • 22 °C

Hirdetés (X)

tudomány

Ízelítő médiafogyasztási szokásainkból

Lampl Zsuzsanna írása

Legfrissebb adataink a szlovákiai magyarok médiafogyasztásáról és médiapreferenciáiról a Fórum Intézet 2014-es kutatásából származnak, amely egy 3000-es nagyságú nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív felnőtt lakossági mintán zajlott. Az alábbiakban néhány alapadatot szeretnék bemutatni.

Miből mennyit, és milyen gyakran?

A legelterjedtebb médium hagyományosan a televízió. A magyarok 96 %-a néz tévét. A második legelterjedtebb tömegkommunikációs eszköz a rádió, 81%-os hallgatottsággal. Médiafogyasztás tekintetében tehát a tévé megelőzi a rádiót, azonban a médiafogyasztás gyakorisága tekintetében a rádió az első, ugyanis az említett 81% rendszeres hallgatói tábort jelent, míg a tévénézők közül nem mindenki, hanem saját bevallásuk szerint csak 76% kapcsolja be rendszeresen a készülékét.

Mi a helyzet a sajtóval? A magyarok háromnegyede olvas napilapokat és/vagy folyóiratokat, de a rendszeres olvasók aránya ennél kisebb (1. és 2. ábra). Attól függően, hogy mit tekintünk rendszeres olvasásnak, a napilapok rendszeres olvasói 30-61%, a folyóiratok rendszeres olvasói 8-62% között mozognak. Amennyiben a rendszeresség legmagasabb fokát az adott sajtótermék megjelenési periodicitásával azonosítjuk (tehát egy napilapnál a napi rendszerességet, a hetente megjelenő folyóiratnál a heti rendszerességet vesszük alapul), akkor elmondható, hogy a szlovákiai magyarok ugyan egyforma mértékben preferálják a napilapokat és a folyóiratokat, azonban rendszeresebben olvasnak folyóiratokat, mint napilapokat, hiszen a naponta újságot olvasók részaránya 30%, a hetente folyóiratot olvasóké viszont 42%.

1. ábra: Milyen gyakran olvas napilapokat? 

1
Milyen gyakran olvas napilapokat?

2. ábra: Milyen gyakran olvas hetilapokat/folyóiratokat?

2
Milyen gyakran olvas hetilapokat/folyóiratokat?

Ami az internetet illeti, 2007-ben a magyarok 53%-nak volt otthoni állandó internet-hozzáférése, 2011-ben már 64%-nak, ebből 58%-nak otthon. Az internet-hozzáférés, ezen belül az otthoni internet-hozzáférés az elmúlt három évben feltételezhetően tovább nőtt, akárcsak az internetezők részaránya. 2014-ben a magyarok 35%-ra nem jellemző ez a tevékenység, ugyanakkor 65%-uk internetez kisebb-nagyobb rendszerességgel (3. ábra). A médium jellegéből kiindulva rendszeres internetezőnek tekinthetjük a válaszadók minimum 40%-át. Megközelítőleg ugyanennyien használják az internetet a klasszikus médiával egyenértékű információforrásként (4. ábra).

3. ábra: Milyen gyakran szokott internetezni?

3
Milyen gyakran szokott internetezni?

4. ábra: Milyen célra használja legtöbbet az internetet?

4
Milyen célra használja legtöbbet az internetet?

A legelterjedtebb tömegkommunikációs eszköz tehát változatlanul a televízió, majd a rádió és a sajtó következik, s a látszattól és a köréje épített mítoszoktól eltérően az internet zárja a sort. Ha azonban az egyes médiumok fogyasztásának gyakoriságából indulunk ki, akkor a rádió viszi el a pálmát, a televízió csak „ezüstérmes”. A harmadik legrendszeresebben „fogyasztott” médium a hetilap/folyóirat, amellyel csaknem vetekszik az internet, utolsó helyen pedig a napilapok állnak.

Az egyes médiumok elterjedtsége, illetve fogyasztásuk gyakorisága különböző mértékben, de összefügg a médiafogyasztók nem, kor, iskolai végzettség és egyéb mutatók szerinti társadalmi rétegzettségével.

A médiapreferenciák és alakulásuk

Végezetül tekintsük át röviden, mely televíziókat, rádiókat és sajtótermékeket részesítik előnyben a szlovákiai magyarok. S mivel ezzel a jelenséggel már a kilencvenes évek közepétől foglalkozunk, s így nemcsak a pillanatnyi állásról vannak adataink, néhány szóval azt is jelzem, hogyan alakult a médiafogyasztásunk az elmúlt 20 évben (erről bővebben: A szlovákiai magyarok kulturális fogyasztásának néhány szelete a szociológiai felmérések tükrében In: Csanda G.-Tóth K. (szerk.): Magyarok Szlovákiában. Kultúra. 209.-223.)

Tévépreferenciák

Jelenleg a három legelterjedtebb, s egyben leggyakrabban nézett televízió az RTL Klub, a TV2 és az M1. A válaszadók 90%-a nézi ezeket a csatornákat, ebből 53-59%-uk gyakran.

A szlovákiai magyarok mindig elsősorban a magyarországi tévéket preferálták. Amíg nem volt más, a magyarországi közszolgálati televíziót, majd amikor megjelentek a kereskedelmi csatornák, akkor azokat, főképp az RTL Klubot és a TV2-t. Bár ezek máig megőrizték vezető pozíciójukat, az utóbbi években az RTL Klub és a TV2 nézettsége csökkent. Ezzel egyidejűleg nőtt az M1 és a Duna TV nézettsége. A Duna TV nézettsége 2014-ben túlhaladta az M2 nézettségét.

A szlovák televíziókat a magyarok korábban kevésbé preferálták, de a szlovák kereskedelmi adók, főleg a Markíza megjelenése változtatott ezen a helyzeten. Jelenleg többen nézik, mint az M2-t és a Duna TV-t. Az adatok egyben a TA3 hírtelevízió folyamatos térhódítását is jelzik.

Rádiópreferenciák

A 2014-ben legkedveltebb rádiók a következők: Pátria Rádió (18%), Class FM (13%), Express (13%), Kossuth (10%), Petőfi (5%), Rádio Europa (3%,) Fun rádio (3%).

A kilencvenes években a szlovákiai magyarok elsődlegesen magyarországi közszolgálati rádiót hallgattak, ezt követte a Pátria Rádió, akkoriban még a Szlovák Rádió Magyar Adása néven. Az új évezred elejének nyertesei a magyarországi kereskedelmi rádiók voltak, viszont mára visszaesett a hallgatottságuk, s mondhatnánk stabil 25%-os szinten van, azaz minden negyedik válaszadó hallgatja őket. Ami a szlovák rádiókat illeti,  az utóbbi években nőtt a hallgatottságuk, miközben a magyar nyelven sugárzó rádióké általában véve csökkent.

Sajtópreferenciák

2014-ben a legolvasottabb napilapok az Új Szó (55%), a Nový čas (7%) és a Sme (3%). A legolvasottabb országos folyóirat a Vasárnap (27%). A Reményt, Szabad Újságot, valamint az Új Nőt laponként 2% részesíti előnyben, akárcsak a magyarországi Nők Lapját és Story magazint.

A nyomtatott sajtó preferenciáinak alakulására az elmúlt húsz évben az jellemző, hogy a kilencvenes évekhez képest visszaesett minden magyar nyelvű sajtótermék olvasottsága, a 2000-es években pedig nagyjából azonos szint körül mozgott. Az országos magyar lapok esetében ez 50%, a magyar nyelvű helyi lapok esetében 25%, a magyarországi lapok esetében 16%. 2010-ben a szlovák nyelvű országos lapokat minden 5. ,a helyi szlovák lapokat nagyjából  minden 10. magyar olvasta (5. ábra).

5. ábra: A sajtó preferenciáinak alakulása az elmúlt 20 évben

5
A sajtó preferenciáinak alakulása az elmúlt 20 évben

Lampl Zsuzsanna

Adatok: A szlovákiai magyarok médiafogyasztása és médiapreferenciái (Fórum Intézet, 2014-es kutatás) 

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket