Ajnácskő lakosságának etnikai összetétele 1869 és 2011 között

A népszámlálások alatt egy ország, terület lakosságának meghatározott időszakonként történő, különböző szempontok szerinti számbavételét értjük. A népszámlálások, összeírások országos, megyei és járási szintű adatainak különböző ő elemzéseivel gyakran találkozhatunk, a kisebb települések községsoros adatainak vizsgálatáról viszont ritkán olvashatunk.

Az egyes községekre − így Ajnácskőre is − vonatkozó népszámlálási adatok vizsgálatának főleg helytörténeti szempontból van jelentősége. Azok számára szolgálhatnak fontos információkkal, akik évtizedekre visszamenően kívánnak elmélyülni a múlt eseményeiben.

Magyarországi népszámlálások

Az első, Magyarország egész területét érintő népszámlálás 1869-ben, a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium statisztikai osztályának szervezésében valósult meg. Az akkor a Gömör és Kishonti vármegye Rimaszécsi járáshoz tartozó Ajnácskő községnek 663 lakosa volt. Ekkor még nem kérdeztek rá a nemzetiségi hovatartozásra, ezért erre vonatkozólag adatok sincsenek. Ezért nem szerepel a táblázatos összefoglalásban sem.

A népszámlálásokra tízévente, 0-ra végződő években került sor, tehát 1880-ban, 1890-ben, 1900-ban és 1910-ben. Ezeket az összeírásokat már az államilag létrehozott Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, később a Központi Statisztikai Hivatal szervezésében végezték.

   

Mivel az erre a négy évtizedre vonatkozó adatok pontosan megtalálhatók a mellékelt táblázatban, itt csak az információk néhány kisebb eltéréséről ejtenék szót. Ahogy azt a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatala által 2012-ben megjelentetett és Juraj Majo nevével fémjelzett Historicko-demografický lexikón obcí Slovenskej republiky 1880 – 1910 [A Szlovák Köztársaság községeinek történeti demográfiai lexikona 1880-1910] című kiadványban is olvashatjuk, a település továbbra is Gömör és Kishont vármegye Rimaszécsi járásához tartozott, kivéve az 1890-es összeírást, ugyanis ekkor a statisztikák a Feledi járás részeként említik.

A lakosság száma 1880-ban 560 fő volt, ami némi visszaesést jelent az 1869-es 663 főhöz képest, de 1890-től már folyamatos növekedés figyelhető meg a lélekszám alakulásában. Ez annak is köszönhető, hogy az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején a települést körülvevő vulkanikus eredetű hegyekben bányákat hoztak létre, amely távolabbi vidékekről érkező kőfaragóknak és családjuknak megélhetést biztosított.

Ezekben az évtizedekben a Királyi Magyarország részét képező község lakosságának döntő többsége magyar nemzetiségűnek vallotta magát. A község népességének fennmaradó része német, szlovák, román illetve egyéb nemzetiséghez tartozott, vagy nem nyilatkozott arról, melyik etnikumhoz is sorolja magát.

Népszámlálások a határmódosítások időszakában

Az 1921-es népszámlálástól az 1941-es népszámlálásig eltelt három évtized zaklatott időszak volt nemcsak Ajnácskő, de számos addig Magyarországhoz tartozó település életében. Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés következtében a község az első Csehszlovák Köztársaság Zólyom megyéjének, azon belül annak Feledi járásának részévé vált.

Ennek hatása meg is látszik az 1921 februárjában megtartott összeírás eredményein. A KSH gondozásában 1996-ban kiadott, Kepecs József és társai által összeállított, A Felvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása (1880 – 1941) címet viselő kiadvány 348. oldalán található adataiból jól látszik, hogy a lakosság számát tekintve pozitív változások mentek végbe. Először fordult elő, hogy a településen ezernél több lakos élt, de ezzel együtt a falu etnikai összetétele is kezdett átalakulni.

A magyar nemzetiségűek aránya még mindig 86 % felett volt, viszont kissé megnövekedett a német nemzetiségű (2,64 %), valamint több mint tízszeresével a szlovák nemzetiségű (11,23 %) lakosok aránya. A 27 főt számláló német etnikumra nehéz magyarázatot találni, viszont − ahogy arról Szabó István egykori ajnácskői tanár feljegyzései is tanúskodnak − a szlovákok esetében a 115 főt egyértelműen a magukat szlováknak valló magyarok és a községbe betelepített 11 kolonista család tagjai tették ki.

A következő népszámlálás 1930-ban volt, amelynek alkalmával – ahogy azt a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának weboldala is írja − már az osztrák összeírások egyes elemeit és metódusait is felhasználták. Az 1928-as csehszlovák közigazgatási reformnak köszönhetően Csehszlovákia szlovák tartományánakFeledi járásához tartozó Ajnácskő község esetében az etnikai összetételre vonatkozó adatok kisebb átrendeződésről tanúskodnak.

A településen élők száma továbbra is növekedett, viszont némelyest csökkent a magyarok száma (79,22 %) és szinte kihalt a falu német népessége (0,09 %). A kérdőívek, az 1919-es népösszeírástól eltérve, már jelölés szintjén sem tettek különbséget a cseh és szlovák nemzetiség között, helyette az egységes csehszlovák nemzetet preferálták, amellyel a Csehszlovák állam egységét is próbálták hangsúlyozni. Ez alapján a községben élő lakosok 13,36 %-a vallotta magát csehszlováknak. Továbbá megfigyelhető az is, hogy sokan voltak azok, akik magukat az egyéb nemzetiséghez sorolták (4,42 %) és azok is, akik nem kívántak nyilatkozni nemzetiségükről (2,35 %). Megjelent az etnikumok sorában a zsidó kategória is, a település lakosságának 0,54 %-a zsidó nemzetiségű volt.

Az 1941 februárjában lezajlott népszámlálás idején Ajnácskő az 1938. november 2-án aláírt első bécsi döntés következtében már Magyarország Gömör és Kishont megyéjének Feledi járásához tartozott. Ahogy azt a már fentebb említett, A Felvidék településeinek nemzetiségi (anyanyelvi) megoszlása (1880 – 1941) című kiadvány 348. oldala tanúsítja, az addig egyre színesebbé váló etnikai statisztikák ekkor a visszájára fordultak. A népesség száma továbbra is növekedett és elérte az 1115 főt. A lakosok 98,39 %-ban magyarnak, 1,25 %-ban szlováknak, 0,27%-ban németnek és 0,09 %-ban egyéb nemzetiségűnek vallották magukat.

Csehszlovák népszámlálások

Mint ahogy Gyurgyík László a 2010-ben Pro Minoritate folyóiratban megjelent,Quo vadis szlovákiai magyarok? A szlovákiai magyarság demográfiai helyzete és lehetséges népesedéspolitikai alternatívái című tanulmányában is olvashatjuk, a második világháború utáni időszak a csehszlovákiai magyarság számának alakulását figyelembe véve növekvő, majd kissé csökkenő tendenciákat mutat.

Az 1950. márciusi népszámlálás országos viszonylatban a magyarok számának növekedését mutatja, melynek kiváltó oka a magas természetes szaporulat és a magyar nemzetiség bátrabb felvállalása. Az 1961. márciusi népszámlálás szintén a magyarság számának növekedését támasztja alá, amely ebben az esetben is a természetes szaporulat és magyar identitás vállalásának a következménye. A következő két összeírás, az 1970. decemberi és az 1980. novemberi, már kisebb mértékű növekedést mutat a magyar nemzetiségűek körében, a csökkenő természetes szaporulatnak és az asszimilációnak köszönhetően.

Az országos adatokhoz hasonlóan az Ajnácskő községre vonatkozó adatok is efféle folyamatokról tanúskodnak, bár kétségtelen, hogy az információk hozzáférhetőségének tekintetében tapasztalhatunk hiányosságokat. Itt meg kell említeni, hogy a vizsgálódást csak az 1961-es népszámlálástól kezdhetjük, mivel a tíz évvel korábbi, 1950-es népszámlálás községsoros adatait nem hozták nyilvánosságra, így azokra nem lehet támaszkodni sem.

Az ebben az időben a Közép-szlovákiai kerület Rimaszombati járásának részét képező Ajnácskő település lakossága az 1961-től kezdődő három évtized során mindig meghaladta az 1290 főt, sőt 1970-ben elérte az 1438-at is. A lakosok 87-90%-a magyarnak, kb. 10-13%-a pedig egyéb nemzetiségűnek, de főleg a cseh illetve szlovák nemzet tagjának vallotta magát. Az erre vonatkozó pontos tényekről viszont még nincsenek információk.

Rendszerváltás utáni népszámlálások

A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kormánya által meghirdetett időpontban, 1991 márciusában került sor az utolsó népszámlálásra Csehszlovákiában. Ennek alapelvei az előző népszámlálásokéhoz képest nagyban különböztek. A kérdések között már megjelentek a felekezeti hovatartozásra, az anyanyelvre vonatkozó kérdések, és lehetővé tették az ország nemzetiségei számára nemzetiségük pontos megjelölését is (pl. ukrán, lengyel, roma, morva, ruszin, stb.).

Az Informatikai és Statisztikai Intézet honlapján megtalálható 1991-es népszámlálás összesített eredményeiből kitűnik, hogy a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Rimaszombati járásában található Ajnácskő községnek ekkor 1200 lakosa volt. Az itt élők 89,58 %-a magyarnak, 9,75 %-a szlováknak, 0,25-0,25%-a csehnek és morvának, 0,08-0,08%-a pedig németnek és egyéb nemzetiségűnek vallotta magát. A lakosság számának alakulását tekintve megfigyelhető a már az előző két cenzusnál is tapasztalható tendenciózus csökkenés.

A következő népszámlálásra 2001 májusában került sor. Ez volt az első népszámlálás az ekkor már önálló Szlovák Köztársaság területén. Végrehajtását és az adatok publikálását a Szlovák Statisztikai Hivatal végezte. Az újonnan bevezetett megyerendszerben Ajnácskő községet ekkor már a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásának részeként tartják nyilván a statisztikák. Az itt élők számát tekintve tovább folytatódott a lassú csökkenés, ugyanis a községnek ekkor már csak 1164 lakosa volt.

Viszont, ahogy a Fórum Kisebbségkutató Intézet Szlovákiai Magyar Adatbankjának Ajnácskőre vonatkozó adatai is jól mutatják, a lakosság számának csökkenése mellett megfigyelhető a magyar nemzetiségűek számarányának csökkenése is, ugyanakkor a szlovák nemzetiségűek számarányának a növekedése. Pontos arányaiban ez annyit tesz, hogy a lakosok 86,25%-ban magyarnak, 12,54%-ban szlováknak, 0,17%-ban csehnek, 0,09-0,09%-ban pedig németnek és ukránnak vallották magukat. A fennmaradó 0,86% azok aránya, akik nem válaszoltak az etnikumra vonatkozó kérdésre.

A Szlovák Köztársaságban 2011 májusában tartották az első olyan népszámlálást, amelyet az Európai Unió tagállamaként kellett lebonyolítani az illetékes szerveknek. A Statisztikai Hivatalnak ez alkalommal uniós jogszabályokat is figyelembe kellett vennie az egyes országok adatainak összehasonlítása érdekében, viszont az adatgyűjtés módját maguk határozhatták meg. A 2011. évi népszámlálás alapján elmondhatjuk, hogy a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában található Ajnácskőn a lakosok száma némi növekedésnek indult és elérte az 1193 főt.

Viszont a nemzetiségek számarányát figyelembe véve megállapítható, hogy e tekintetben lassú átrendeződés kezdődött meg. A település magyar etnikumú lakosságának aránya 81,48%, a szlovák nemzetiségű lakosságé 15,34%, a roma etnikumú lakosságé 2,18% és a cseh etnikumú lakosságé 0,08%. Továbbá élnek még a községben egyéb nemzetiségű lakosok (0,08%) és nemzetiségük tekintetében nem nyilatkozó lakosok (0,84%).

*          *          *

Összegzésképpen elmondható, hogy a mindenkori népszámlálások adatainak tanúsága szerint, Ajnácskő etnikailag mindig is túlnyomó többségben magyar nemzetiségű falu volt. Az arányok kisebb-nagyobb eltolódása megfigyelhető az I. világháborút követő, illetve a II. világháborút megelőző és az azt követő években, amikor is az államhatárok változásai, és az ezzel járó társadalmi, politikai események hatással voltak a község nemzetiségi viszonyaira is.

Ilyen szempontból érdemes visszatekinteni eddigi legszínesebb képet festő 1930-as népszámlálás adataira, amelyek jól mutatják, hogy ekkor a magyarság számaránya kevéssel 80 % alatt volt, ugyanakkor az összes többi etnikum, valamint a nem nyilatkozók számaránya valamelyest meghaladta a 20%-ot. Az 1930-as népszámláláshoz hasonlóan, egy nagyon mérsékelt etnikai átrendeződésről tanúskodik az utolsó, 2011-es összeírás is.

Ez jól mutatja a magyarság számának enyhe csökkenését és a szlovák illetve roma lakosság számának enyhe növekedését. Ez a folyamat − ismerve a szlovákiai magyarság egészére jellemző apátiát, valamint az Ajnácskő, és csaknem egész Dél-Szlovákia térségére jellemző romló gazdasági és szociális viszonyok népességre gyakorolt hatását– előreláthatólag csak folytatódni fog, és előrevetíti azt, hogy Ajnácskőn a következő években is az etnikai arányok enyhe átrendeződésével kell számolni.

Ajnácskő lakosságának etnikai összetétele a népszámlálások tükrében

Megjegyzések:

* 1930-as népszámlálás nem tett különbséget cseh és szlovák nemzet között, egységes csehszlovák nemzetet ismert el.

** Ugyan az 1961-es népszámlálás már ismét lehetővé tette a külön cseh és szlovák nemzetiség megjelölését, azonban az írás megjelenéséig csak a két nemzetet együttesen feltüntető adatokhoz sikerült hozzájutni.

***  n.a. – nincs adat. A jelölés az 1970-es és 1980-as népszámlálásoknál olvasható, mivel ennél a két népszámlálásnál az írás megjelenéséig csak a lakosság létszámára, illetve a magyarság számára vonatkozó adatok álltak rendelkezésre, így az egyéb kategória tartalmazza a többi etnikumot együttesen.

Lázár András

Képek: Bial Péter

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!