A kalondai származású, Ipolyvilkén élő állatorvos, Simon István asztrofelvételeiből összeállított kiállítás a Medvesi Fotós Maraton keretében nyílt meg Füleken a Városi Könyvtárban, ahol július 31-ig lesz látogatható. „Amatőr” asztrofotós, a szlovákiai asztrofotós társadalom, benne a magyar nemzetiségű fotósok egyik ismert képviselője.
Amatőrként jegyzed magadat, annak ellenére, hogy magad is tudod, hogy ez azon hobbik egyike, amely csaknem minden tekintetben igényli a professzionalista hozzáállást? Gyermekkori vágyad valósítod meg?
Nem egészen gyermekkori! Egy átlagos, fantasztikumok világát, űrbéli utazásokat leíró olvasmányok kedvelője vagyok már fiatal korom óta. Olvasmányokon, Verne, Jókai könyvein, a Galaktika nevű novellagyűjtemény sorozaton, valamint a 20. század második felében megjelent ismeretterjesztő kiadványokon, tömegmédiumokban vetített előadásokon nőttem fel, mint megannyi más fiatal érdeklődő ember.
A szakma megszerzése, az egzisztencia megteremtése mellett mindig is voltak hobbijaim. Fokozatosan érett meg bennem a vágy a művészi hajlamaim kiélésére a fotózásban. Úgy érzem, hogy ebben az édesanyám művészi munkássága volt az inspiráció. Tudni kell, hogy ő Nógrád legnevesebb festőművésze, Gyurkovits Ferenc festőiskolájának növendéke volt. Kiválóan festett!
Az öcsémmel, Janival már diákkoromban is fotóztam egy keveset, képeket is készítettünk amatőr módra. Sokakkal együtt megragadott a csillagos ég látványa, s az is, hogy ne csak nézzem, de meg is örökítsem azokat.
Némileg ismerve a pályafutásod, érett felnőtt voltál, amikor az álmodozások után a csillagok útjaira tévedtél?
Igen! Az elméleti asztronómiai ismeretek megszerzésével párhuzamosan alakult ki bennem az a vágy, hogy meg is örökítsem a saját szememmel látott égi látványt és eseményeket. Az első távcsővel, 50-ik születésnapom alkalmából, 2002-ben ajándékoztam meg magamat. Az égbolt titkaival való folyamatos ismerkedés után 2006-ban került a távcsőre az első tükörreflexes digitális fényképezőgép, a Canon350D, amellyel elkészültek az első asztrofotós felvételeim. Az alsó kategóriás akromát távcsövet nem sokkal később egy ED rendszerű kis-távcső váltotta fel.
Egyik kitűzött célod volt, hogy publikálható felvételeket is tudj készíteni.
A kihívásokra mindig is fogható voltam, és azt terveztem, hogy én is megcsinálom ezt. Krédómnak választottam azt a kitételt, hogy az ismeretszerzésben a határ a csillagos ég, és csak azt nem oldasz meg, amit nem igazán akarsz megoldani. Az asztronómusi felszerelésemet fokozatosan építettem ki. Ennek eredménye, hogy a családi házam tetőterében ma már egy kis csillagda található, benne távcsővel és a csillagászati fotók készítéséhez szükséges műszerekkel.
Nehéz volt a kezdet, az első fotók autodidakta módon, próba-siker-kudarc-okulás alapon készültek. Az információs technológia speciális felhasználásának csínját-bínját is meg kellett tanulnom. Szerencsére kitartásban nem volt hiányom.
Mit igényel egy-egy asztrofelvétel elkészítése?
Elsősorban türelmet, odaadást és alázatot. A műszerek perceken át, egyetlen egy zárkioldással készült expozícióval, csillagsebességgel követik az égbolt elmozdulását, hogy az égitestek ne mosódjanak el a képeken. Egyetlen feldolgozott és kiállítható kép elkészítéséhez órákig tartó sorozatokat kell készíteni, és nem csak egy éjjelen át, hanem akár lehetőség szerint mimnél többön át, amíg a nyugati horizontig követhető lesz egy – egy adott évszakban. Megtörténik az is, hogy idő hiánya miatt, vagy a rossz időjárás végett évek alatt készül el egy kép. Persze igényes fotósnak is kell lenni hozzá.
A világűr hatalmas, mi az ami leginkább vonz benne?
Elsősorban a mély – eges csillagködök, csillaghalmazok, galaxisok – fotózásával foglalkozom. Figyelemmel követem és fényképezem a csillagászattal összefüggő eseményeket, a Naprendszer bolygóit, aszteroidákat, üstökösöket, a Napot, a Holdat, az együttállásokat és fedéseket, a nap- és holdfogyatkozásokat, stb.
Próbálkozom azért az amatőr asztrofotózásnak azon ágazataival is, amelyek súrolják a hétköznapi értelemben vett természetfotózás lehetőségeit rögzített állványról. Ezek az un. startrailok és a hangulatfotók a tájjal-együtt az éjszakai égbolttal.
Fáradhatatlanul követem a feldolgozási és utómunkálati fejlődést a világban. Szeretek találkozni tanultabb amatőr kollégákkal, híres amatőr és profi csillagászokkal (néhányukkal tartom a kapcsolatot). A hazai, szlovákiai és magyarországi berkekben is igyekszek helyt állni képeimmel, igyekszem népszerűsíteni a csillagászatot és a sötét ég védelmében foglalok állást.
Sikerek?
Vannak … Néha szerencse is kell hozzá! Egy szupernóva robbanást a fellobbanás fázisában a világon 4-ikként (alig 4 órával az 1. megfigyelés után) sikerült lefotóznom. Ez egy másik kivételes esemény, az Oroszlán csillagképben, a Mars bolygó és egy ismert galaxis-hármas (M95, M96, M105) fotózása idején következett be.
Az ógyallai (Hurbanovo) Szlovákiai Központi Csillagvizsgáló és a Szlovák Csillagászati Szövetség kéthavonta megjelenő folyóirata, a Kozmos által meghirdetett amatőr fotós pályázaton, 2014-ben, díjat és különdíjat kapott az Messier 8-Lagúna köd keskeny-sávú szűrőkkel készült felvétel.
Hitvallásod, célod?
Az asztrofotózás szerves része a természetfotózásnak, de az összetettsége miatt kevesen merik felvállalni ezt a munkát. Vallom, hogy a belátható csillagos égbolt a világegyetem 1-2 fokos kicsiny részét jelenti, s annak egyazon térben és időben való megjelenítésének eszköze az asztrofotózás.
A felvételekkel üzenni szeretnék mindenkinek, hogy vigyázzanak a tiszta és fényszennyezettség nélküli éjszakai égboltunkra, hogy a szabad szemmel, a lakóhelyünkről is mindig megcsodálhassuk a csillagokkal telített égboltot, benne a Kis- és Nagy Göncölt, a Kaszást vagy éppen a nyári Tejutat.
Puntigán József
Nyitókép: Simon István
Megosztás:
Címkék: asztrofotográfia asztrofotózás Főoldal Fülek Füleki Városi Könyvtár Gyurkovits Ferenc Ipolyvilke Kozmos Medvesi Fotós Maraton Ógyalla Simon István
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.