75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevéről a legtöbb embernek valószínűleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az ősrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztő munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bővelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.
Vészterhes időben született
Van valami sorsszerű abban, hogy napjaink legnépszerűbb fizikusa éppen Galileo Galilei halálának háromszázadik évfordulóján látta meg a napvilágot.
Hawking egy vészterhes időben született Oxfordban két brit értelmiségi, Frank és Isobel Hawking első gyermekeként. A világháború viszontagságai megnehezítették a család életét, kezdetben komoly anyagi gondokkal küszködtek. Stephennek két testvére született, Mary (1943) és Philippa (1947), majd 1956-ban szülei örökbe fogadtak egy fiút is, Edwardot.
Az ismerősök egyfajta csodabogár famíliaként jellemezték a Hawking családot, akik vacsora közben sem beszélgettek egymással, inkább csendben olvasgatták az éppen kezük ügyébe eső könyveket. Az apa a pénzügyi problémák megszűnését követően sem mondott le sajátos puritán életstílusáról: egy londoni taxinak használt régi kocsit vásárolt, és hullámlemezből épített bódét garázsnak.
Frank az elsőszülött fiát orvosi pályára szánta, ám a kíváncsi természetű gyermek érdeklődését inkább a csillagászat, a kozmosz világa kötötte le. Édesanyja szerint a fiú a nyári estéken gyakorta kimerészkedett az udvarra, hogy hosszasan bámulja az égbolt pislákoló fényeit.
Egy betegség mindent megváltoztatott
21 évesen mindössze két évet jósoltak neki az orvosok, miután motoneuron-betegséggel, amiotrófiás laterálszklerózissal, azaz ALS-sel diagnosztizálták. Ő az egyébként, aki jelenlegi ismereteink szerint a világon legtöbb ideje él együtt ezzel a kórral. 1985-től speciális számítógépes beszédprogrammal képes csak kommunikálni. Legutóbb Rómában lett rosszul, miután Ferenc pápával találkozott. Szerencsére felépült, nemrég az új Star Wars-film, a Zsivány Egyes egyik vetítésén látták otthona közelében.
Hawkingnak több meghatározó tudományos elméletet is köszönhetünk. Mindössze 20 éves volt, amikor Roger Penrose-zal közösen dolgozva kezdték el vizsgálni a térben lévő szingularitások, későbbi nevükön a “fekete lyukak” lehetőségét. 1970 és 1974 között már aktívan foglalkozott ezekkel a lyukakkal, miután rájött, hogy a “mindenség elméletének”, vagyis az einsteini és a részecskefizika egyesítésének kulcsa ezekben rejlik.
A Hawking-sugárzás
Többi közt úgy találta, hogy részecske-antirészecske párok közül a negatívat elnyeli a fekete lyuk, de a pozitív kisugárzódik. Ezt korábban senki sem feltételezte, így ezt Hawking-sugárzásnak nevezték el. Egyik legújabb elmélete szerint elképzelhető, hogy a fekete lyukak egyirányú átjárók egy másik univerzumba.
1983-ban Hawking James Hartle fizikus segítségével egy újabb modellt alkotott. A két kutató a világegyetem létrejöttével kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy tulajdonképpen nincs is valódi kezdete, vagyis úgy kell elképzelni, mint ahol „a tér és idő határtalan, zárt felületet alkot”. Természetesen Hawking a tudomány szolgálatában végzett munka mellett a tanítást sem hanyagolta el. Egy évig a pasadenai Caltech vendégprofesszora volt Kaliforniában, majd 1977-től egyetemi professzorként helyezkedett el Cambridge-ben. 1979-től a matematika Lucas-professzora lett, ezt a posztot töltötte be valaha Isaac Newton is. 2009-es nyugdíjazásáig ebben a tisztségben maradt.
A tudós meg van győződve arról, hogy az emberiség túlélésének egyik elengedhetetlen feltétele az űrben történő terjeszkedés. Számtalan világvége jóslata közül az egyik szerint az emberek legfeljebb 1000 évet élhetnek még a Földön. Addig atomháború, a felmelegedés vagy valamilyen halálos vírus fog globális katasztrófát okozni, hacsak utódaink nem kezdik meg a világűr gyarmatosítását.
Egy szenzorral kommunikál
A beszédképesség elvesztése után először rendkívül nehézkes és lassú volt számára a kommunikáció, a kapcsolattartás. Az ábécé betűit tartalmazó kártyát tartottak szemei elé, segítője sorban rámutatott a betűkre, Hawking pedig szemöldökének felhúzásával jelezte, ha a kívánt betűhöz értek. Ezután Kaliforniából kapott egy olyan szoftvert, amely szavakat kínált fel a képernyőn, így már betűk helyett szavakból válogathatott. A válogatáshoz egy kapcsolót kellett kézzel működtetni. Maradék kézmozgásának elvesztése után kívülről az arcához rögzítettek egy vezérlő szenzort, amit az arcizom mozgásával vezérel.
A számítógépben tárolt szövegfogalmazványt egy beszédszintetizátor formálta hallható mondatokká. A következő lépésben a számítógépet és a szintetizátort beépítették Hawking tolószékébe. Ezzel a rendszerrel körülbelül percenként 15 szó sebességgel tudott fogalmazni, állapotának romlásával azonban ma már jóval kevesebbre képes.
Ő ma világunk legnépszerűbb tudósa
Hawking az elmúlt több mint 50 évben a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb tudósa lett. Nemcsak tudományos berkekben világsztár, de a popkultúra szerves része. Életéről egész estés mozifilm készült, több televíziós sorozatban is feltűnt, például az Agymenők visszatérő vendége. Szereti a humort és képes iróniával tekinteni állapotára, talán ennek is köszönhető, hogy nem süllyedt mély depresszióba.
Stephen Hawking tehát nem pihen, rendületlenül tartja népszerű előadásait, és szüntelenül keresi az információs paradoxon megoldását, valamint a világegyetem törvényeit leíró nagy elméletet. Életszemléletét és munkásságát kiválóan összegzi egy tőle származó idézet:
„Bár nekünk, emberi lényeknek fizikai korlátaink vannak, szellemünk szabadon bejárhatja az egész világmindenséget.”
Megosztás:
Címkék: ALS fekete lyuk Főoldal Galilei Hawking-sugárzás mindenség elmélete professzor Stephen Hawking tudomány tudománytörténet tudós világ keletkezése világegyetem törvénye világűr
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.