Van, aki szerint egy teljesen haszontalan dolog és csak a természet babrált ki az emberrel, van aki szerint a nap fénypontja. A kutatók most újabb bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, milyen szerepe is van az alvásnak és az álmodásnak.
Az eddigi leghosszabb ébrenlétet 1964-ben dokumentálták – azóta sem döntötték meg – , mikor Randy Gardner, egy 17 éves diák 11 napig (egészen pontosan 264 óráig) volt ébren egy tudományos versenyre beadandó projekt miatt.
Életünk nagyjából egy harmadát alva töltjük. Az alvásigény az egyik alapvető fiziológiai szükséglet, hiánya komoly betegségek forrása. A kutatók most egérkísérletek segítségével fedezték fel, hogy alvás közben az idegsejtek közötti szinapszisok (kapcsolódások – minél több ilyen kapcsolódás van, annál nagyobb teljesítményen pörög az agyunk) 20 százalékkal csökkennek. A felfedezést a Science magazinban publikálták.
A kutatás eredménye, úgy tűnik, pontot tesz a vitára, ami az alvás szerepét feszegette a tanulási folyamatokban.
„Az új elmélet szerint ébrenlétben a környezettel való kölcsönhatás növeli a szinapszisok számát, mert folyamatosan új dolgot tanulunk, még ha ezt nem is tudatosítjuk. Az alvás ellenben arra szolgál, hogy a szinapszisokat egy energia szempontjából fenntarthatóbb állapotra juttassa vissza, ami lehetővé teszi hogy másnap újabb dolgokat tanulhassunk. Az új tanulmánynak köszönhetően először sikerült erről a jelenségről vizuális bizonyítékokat szereznünk”
Az alvás célja tehát elfelejteni a felesleges emlékeket. A kutatók egy nagy felbontású 3D-s mikroszkóp segítségével csaknem 7 ezer szinapszist térképeztek fel az agykéreg motorikus és szenzoros funkciókért felelős részeiben. Ezzel a világ legnagyobb szinapszis adatbázisát hozták létre. A kutatás négy évig tartott.
Alvás közben az agy kidobja a felesleges élményeket
Azt is sikerült megállapítaniuk, hogy 10 szinapszisból 8 (a közepes és kicsi kötésekről van szó) nagysága csökken alvás közben, míg a fontosabb információkat tároló nagy szinapszisok megőrzik méretüket.
Az idegsejtek állapotának változása arra szolgál, hogy az képes legyen energiatakarékosabb üzemmódba állni. Ez az állapot figyelmetlenségben, összpontosítás-zavarban nyilvánulhat meg.
Ha egy külső behatás felkelti a figyelmünket, a neuronok aktivizálják magukat. Persze, ha ébren vagyunk ,és ezért eleve bekapcsolt állapotban voltak, jóval gyorsabban reagálnak a külső ingerekre. Ellenben, ha épp aludtunk és egy külső inger kiugraszt minket az ágyból, jóval nehezebb értelmezni és felfogni a körülöttünk lévő világot.
Körkép.sk, eTrend.sk
Nyitókép: eTrend.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.