Mit jelent egy Tesla az űrben? Egy új csillagháborús korszakot

Az amerikaiak megint csináltak egy látványos és teljesen haszontalan dolgot – gondolhatnánk arról, hogy az Elon Musk nevével fémjelzett SpaceX nemrég fellőtte eddigi legnagyobb rakétáját, a Falcon Heavyt. A fellövést rengetegen követték, ráadásul Muskék úgy döntöttek, hogy a show keretében kiengednek az űrbe egy Teslát is a legújabb modellből. Miért volt erre szükség?

Mielőtt még a fellövés részleteit feltárnánk, érdemes megérteni az űrutazás mai jelentőségét. 1957-ben, amikor a Szovjetunió fellőtte az első Szputnyikot, új korszak kezdődött a hidegháborúban. Az amerikaiak frászt kaptak a műholdat földkörüli pályára juttató hordozórakétától, mert az azt is jelentette, hogy az oroszok olyan célbajuttató technológiával rendelkeznek, amivel atomfegyverrel elérhető az amerikai kontinens és célzott támadások hajthatók végre.

Ez volt a két szuperhatalom űrvetélkedésének lényege: ki tud nagyobb terhet (robbanófejet) messzebbre és pontos célzással eljuttatni.Mint tudjuk, a versenyben a szovjetek maradtak alul, és birodalmuk szétesésével fizettek érte.

   

Az űr mai jelentősége már nem a célbajuttató eszközökben rejlik. Ahogy azt George Friedman magyarországi származású geopolitikai szakértő írja A következő száz év című könyvében, a Föld körüli pályák feletti irányítás ma az, ami a tengerek feletti ellenőrzés volt a 19. században. A hatalom kulcsa.

Elon Musk nem viccelt: történelmet írt és tényleg kilőtt egy Teslát az űrbe

Űrháború

Ma a Föld körüli pályákon több mint 13 ezer műhold kering. Egy részük kommunikációs feladatokat lát el, egyesek kémkednek, másoknak védelmi funkciójuk van. Ezeknek a műholdaknak azonban két gyengeségük van. Az egyik, hogy fellövésük az egyszer használatos hordozórakéták miatt igen költséges. A másik, hogy ha a pályára állított műhold meghibásodik, annak javítása (néhány kivételtől eltekintve) lehetetlen. Ebből a körülményből adódik például a hackertámadások, a cyberterrorizmus veszélye: egy műhold meghackelése óriási csapást jelent az üzemeltetőjére.

Elon Musk, és a SpaceX ezen a területen hozott óriási fejlődést. Egy Falcon Heavy típusú rakéta fellövése „mindössze” 90 millió dollárba került, hordozórakétái pedig visszatérnek a Földre, nem tűnnek el űrszemétkénr. Ezzel szemben a NASA Space Launch System-jének fellövési költsége 1 milliárd dollárra rúg (!) A különbség óriási.

Az űr feletti ellenőrzésnek több célja is van. Friedman szerint,aki ellenőrzi a Föld körüli pályákat, az védelmi rendszert építhet ki a ballisztikus rakéták ellen, vagy olyan fegyvereket telepíthet oda, amelyek hatékonyabban vethetők be az ellenséggel szemben.

Bár, mint ahogy arra Dr. Szabó József nyugalmazott vezérőrnagy, űrdinamika szakértő portálunknak rámutatott, egy űrből indítandó támadást sem annyira egyszerű – mégpedig a nemzetközi egyezmények miatt:

„Annak, hogy valamilyen támadás érje a Föld lakóit, reális lehetősége nincs. Hogy az ENSZ határozata tiltja a fegyverek világűrbe emelését azt is jelenti, hogy ilyen kísérletek sem szerepelhetnek az országok terveiben. Ez vonatkozik a Holdra, és más égitestekre is. Más bolygó meg csak egy van, ahová az ember mehet, ez a Mars. Mindez lassan napirendre kerülhet, de inkább a 2020-as évek második felétől lehet számolni vele.”

írta válaszában a Körkép.sk-nak.

Űrháború küszöbén az emberiség?

Mire fel a csinnadratta? 

Eredeti kérdésünk úgy hangzott, hogy miért volt szükség egy Tesla kilövésére az űrbe? A Biztonságpolitika.hu szakportál vonatkozó cikke szerint eddig is szokás volt tesztelni a hordozórakéták teherbírását. Ezúttal azonban betontömbök helyett egy Tesla volt a hasznos teher, amely komolytalan üzenettel (Don’t Panic – Semmi pánik), zenélve egy bábuval az ülésében kering jelenleg bolygónk körül.

A fellövés köré szervezett teljes show feladata az volt, hogy az emberek kötődjenek a projekthez. Ha a kötődés megvan, akkor a vállalat könnyebben talál forrásokat az újabb projektekre. Az USA a hidegháború éveiből megtanulta, hogy kifizetődőbb a magánszektort is bevonnia az űr meghódításába. Egyszerűen azért, mert a költségvetést olyan szinten terheli, ami már a szociális rendszer rovására menne – s mint tudjuk, ma ez az egyik legsúlyosabb politikai kérdés az USA-ban.

Amerika 1966-ban az állami költségvetés 4,4 százalékát költötte űrutazásra. Ma ez 0,5 százalékra csökkent. Elon Musk azonban új távlatokat nyitott a Heavy Falcon fellövésével. Ha túlzottnak is tűnik az űrben keringő Tesla, ne feledjük, hogy Kína már jóval korábban elkezdte építeni a csillagháborús PR-t: A Jáde Nyúlra keresztelt holdszondáról képregényt készítettek, és pusztulásakor hivatalosan is halottnak nyilvánították. A megszemélyesítés olyan jól sikerült, hogy sok kínai meggyászolta.

Érdemes még egy dolgot kiemelni. A Falcon Heavy olyan pályát célzott meg, amely a jövőben része lehet egy Mars-Föld ellátó rendszernek. Az azonban nem annyira mérvadó, hogy ki ér majd a vörös bolygóra először. Dr. Szabó József ezt így foglalta össze nekünk:

„Az elsőség ma másként jelenik meg, mint az ötvenes-hatvanas években. Ez napjainkban nem probléma azért, mert a szembenállás helyett ma már az együttműködés játszik szerepet az államok viselkedésében. Bárki is jut el pl. a Marsra elsőként, az nem jelent semmit. A Déli Sarkon is a szovjetek voltak ott elsőként, s ma már hány ország folytat ugyanott kutatásokat? Senki semmilyen előjogokat nem szerezhet azáltal, hogy elsőként érkezik meg valahová. Az egyes országok lehetőségei és teljesítményei határozzák meg, hogy milyen lesz pl. a Marson az egyes űrnagyhatalomnak számító országok ottani, jövőbeni szerepe.”

Körkép.sk/KL

Nyitókép: newindianexpress.com