Anita, Kármen
  • HUF: 345.00
  • USD: 1.11
  • 11 °C
  • 23 °C
tudomány

Nanoműholdakkal világítanának be a Hold sötét krátereibe

A NASA 2021-ben induló küldetésében egy nanoműhold lézerével a sötét kráterekben, a felszínen található vízjet kutatják

Nyitókép: ng.hu

 

Ahhoz, hogy az új amerikai holdprogramban az űrhajósok a megfelelő helyszínekre tudjanak a helyi erőforrásokért menni, ismerni kell azok elhelyezkedését. Azt ugyan tudjuk, hogy a jégre azokban a kráteraljzatokban fogunk rátalálni, ahová sosem süt be a nap, de hogy hol helyezkednek el és mennyi van belőlük, pontosan meg kell tudni. A kibányászott vizet – az asztronauták ivóvizén túl – számos más dologra is felhasználják majd, többek közt rakéta-üzemanyagot állítanak elő belőle, így a tervezett marsutazásokhoz már nem a Földről kell üzemanyagot cipelni.

 

A Lunar Flashlight, vagyis Holdi zseblámpa nevű küldetés egy aktatáska méretű, hat egységből álló Cubesat kategóriájú nanoműholdja mindössze egy lézert, s a lézerfény visszaverődését mérő detektort hordoz majd, olvasható a National Geographic cikkében. A lézeres mérések segítségével a korábbi, különböző mérési módszerekkel kapott, nem egyszer ellentmondásos eredményeket tisztázni, és persze nagyban pontosítani lehet majd. Dr. Barbara Cohen, a NASA Goddard Űrközpontjában a Lunar Flashlight program vezető kutatója elmondta:

 

Hirdetés(x)

„Tudományos szempontból elegendő, amit tudunk, ám gyakorlati szempontból nem, ha oda akarjuk küldeni az űrhajósokat, akkor teljesen biztosnak kell lennünk abban, hogy valóban iható vizet tudnak majd kinyerni.”

 

Az űrjármű technológiai demonstráció is lesz egyúttal, számos dolgot elsőként végezhet majd el, pl. soha korábban nem használtak lézert a víz kereséséhez, és ez lesz az első bolygóközi űrjármű, ami „zöld” hajtóanyaggal utazik majd, olyan új összetételű üzemanyaggal, amely a szokványosan használt hidrazinhoz képest jóval biztonságosabban tárolható és szállítható. A Hold körüli pályára állást és a manővereket lehetővé tevő üzemanyag-mennyiséget magával tudja vinni a kis műhold. Az AF-M315E jelű, hidroxil-ammónium-nitrát (NH3OHNO3) üzemanyag kémiailag stabilabb, égésterméke nem mérgező, és a fejlesztése során különösen figyeltek arra, hogy a kis méretű műholdakon használható legyen.

 

A Lunar Flashlight kb. két hónap alatt végzi majd el a feladatát, a sarkvidék sötét kráterei felett néhány kilométer magasságban, s a visszaverődő lézerfény spektrumának vizsgálatából derül majd ki a víz jelenléte. Bár ezzel a módszerrel csak a felszínen lévő (s nem a talajréteg alatt eltemetődött) jég jelenlétét lehet kimutatni, a mérései kiegészítik majd a más eszközökkel végzetteket.

 

„Össze tudjuk majd hasonlítani az eredményeket, s ha ugyanolyan jeleket látunk a más küldetések során kinyert adatokban, akkor azokra a területekre is ki tudjuk terjeszteni a felszín jégtérképét, ahol a Lunar Flashlight nem járt.”

 

– tette hozzá Cohen.

 

A Lunar Flashlight egyike lesz annak a 13 integrált küldetésnek, amelyeket majd az Artemis-I hordoz, a küldetés indítását 2021 tavaszára tervezik.

 

NG

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket