Koronavírus anno …

A első koronavírust, ami állatokat, csirkéket fertőzött meg, az 1960-as évek közepén azonosították. Elnevezését jellegzetes alakjáról (apró, küllőszerű képződmények veszik körül) kapta, amely felfedezőjét, June Almenda skót tudóst napkoronára emlékeztette. Kollégáival együtt koronavírusnak nevezték el.

Mint később kiderült, nem egy egyedi vírust azonosítottak, hanem egy egész családot, amelynek tagjai úgy az állatokat mint az embereket is megfertőzték – az emberek esetében főleg légúti, náthaszerű megbetegedéseket okozva. A betegség lefolyása a legtöbb esetben gyenge – hordozója gyakran nem is tud róla. De!

A jelenleg ismert hét fajtája közül négy folyamatosan jelen van az emberekben, főleg gyerekeket és időseket fertőz meg (náthaszerű tünetek). Három, jelenleg ismert változata azonban képes megkerülni az ember immunvédelmét, – SARS-CoV 2003-ban okozott járványt, MERS-CoV, 2012; SARS-CoV-2, 2019 – képes szaporodni, és tevékenysége halálos is lehet az ember számára. Ezt tapasztaljuk napjainkban is.

   

Néhány napja az egyik közösségi portálon sokan osztottak meg egy cikket (azonosítatlan forrással) amelyből kiderül, hogy a vírus nem korunk mesterséges terméke, hiszen már 1965-ben azonosították és azóta egyre újabb és újabb változatban jelenik meg. Ez ihletett arra, hogy egyrészt megkeressem a megosztott írás forrását, másrészt megosszak olvasóinkkal néhány, javarészt szaklapokból, ill. hiteles ismeretterjesztő lapból átvett további írást, melyek a teljesség igénye nélkül felvázolják a vírus és terjedésének történelmét is.

A vírusról az Orvosi Hetilap 1973. novemberi 45. számában olvashatunk Farkas Elek, dr. A virológia 25 esztendős fejlődése c. írásában. Ebből egy részletet és a vírusokat osztályozó táblázatot emeltem ki.

A vírusról ezt olvashatjuk, jelezve, hogy az mutációra képes …

 

„Az influenza-vírus igen gyorsan szaporodik. Az az ember, aki ma megfertőződik, holnap esetleg már továbbadhatja a fertőzést. Az olyan törzs tehát, amelyik ellen a népesség fogékony, egy éven belül az egész Földön elterjed és az emberiség immunissá válik vele szemben. Mivel az immunitás erősen fékezi a törzs szóródását, a vírus talán ki is veszne, ha időnként — kisebb mutatio révén — nem jelenne meg olyan változata, amelyet terjedésében a népesség immunitása kevésbé gátol. Az ilyen törzs előnyt élvez a változatlan vírussal szemben és hamarosan kiszorítja azt. A vírus antigenszerkezetét tehát a populatio évről évre fejlődő immunitása szinte „sodorja” maga előtt újabb és újabb változások felé.“

A bevezetőben említett, a közösségi portálokon terjedő írás az Orvosi Hetilap, 1976. januári 1. számában jelent meg, melyben szerzője Pongor Ferenc egy, az USA-ban megjelent tanulmányára utal.

A vírust és terjedését folyamatosan követte az Élet és Tudomány c. hetilap. A témával először a lap 1970/49. számában Dr. Farkas Elek foglalkozott a Titokzatos vírusok nyomában c. írásában (alább az írás első két oldala).

A vírus SARS (súlyos, heveny, légúti tünetegyüttes) nevet kapott típusa 2003-ban okozott világjárványt, mellyel nagyon sok lap, közöttük az Élet és Tudomány is foglalkozott.

Mint a lap egyik további írása utal rá, a napjainkban terjedő koronavírussal és terjedésével való hasonlósága, kihatása nem véletlen.

A lap 2003/21. számában megjelent riportban (Dr. P. T., SARS, az új veszedelem) az arcmaszkok használatáról és hatékonyságáról is olvashatunk (piros keretben kijelölt részek).

Az Orvosi Hetilap 2004/29. számában megjelent, Petrovicz Edina dr., A közönséges nátha kezelése c. írásában is találunk érdekes és megfontolandó részleteket.

A víruscsaládról a Biológia c. elméleti és kísérleti biológiai folyóirat 1979/1. számában, Nász István–Lengyel Anna Vírusrendszertan c. írásában olvashatunk.

S végül egy részlet a denevérek közvetítésével kialakult járványról (2013–14) és az okait elemző írásból (Görföl Tamás–Kemenesi Gábor–Jakab Ferenc, Denevérek és vírusjárványok), amely a Természet Világa c. folyóirat  2015/6. számában jelent meg.

Nyitókép: Wikipédia

Válogatta: Puntigán József