Nyitókép: Körkép.sk

 

Sok növény magja az állatok vándorlásával jut el egyik helyről a másikra, ám enélkül a közeg nélkül a növények sem maradhatnak fenn sokáig.

 

A magokat szétszóró emlős- és madárfajok számának csökkenése árt a növények alkalmazkodó képességének a Science tudományos lap új számában megjelent tanulmány szerint.

 

„Nemcsak a fajt magát veszítjük el egy-egy madár vagy emlősfaj kihalásakor, hanem velük együtt fontos ökológiai funkciójukat, a növényi magvak szétszórását is”

 

 hirdetes_300x300  

– mondta a HVG cikke szerint Evan Fricke, a tanulmány szerzője, a Rice Egyetem kutatója. A növényi magvakat terjesztő állatfajok számának csökkenése a növényeknek azt a képességét károsítja, mellyel a melegedő hőmérséklet elől megfelelőbb környezetbe kerülhetnének.

 

A tanulmány az első, amely globális becslést készített a jelenség méreteiről: a kutatók szerint az állatok terjesztette magvú növények az állatfajok kihalása miatt mostanra 60 százalékkal kevesebb eséllyel tartanak lépést a felmelegedéssel. A klímaváltozás az egész világon megváltoztatja az ökoszisztémákat, ami azt jelenti, hogy az a környezet, amely ma megfelelő egy fafajnak, a következő évtizedekben már barátságtalan lesz vele szemben.

 

A csapadékosabb és megfelelőbb hőmérsékletű régiókban megélne a növény, de hogy oda eljusson, még mag korában kell megtennie az utat. Az összes növény mintegy fele magjait állatokkal hordatja szét, melyek megeszik a gyümölcsöt vagy a termést. Más növények csak a szélre hagyatkoznak.

 

Az amerikai-dán kutatócsoport állati tulajdonságokról szóló tanulmányok ezreinek adatait, valamit a gépi tanulást használta, hogy elkészítse a magterjesztő emlősök és madarak világtérképét.

 

Összehasonlították a mai állapotot azzal, hogy milyen lett volna a helyzet az emberi tevékenység okozta kihalások és élőhelycsökkenés előtt. Olyan részleteket is kidolgoztak, hogy melyik állat milyen növény termését eszi, és milyen messzire juthat a mag az anyanövénytől. Gépi tanulással töltötték ki a hézagokat, melyek egyes kevésbé kutatott fajok esetében keletkeztek. Arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a megterjesztés csökkenése különösen súlyos volt Észak-Amerika, Európa, Dél-Amerika és Ausztrália mérsékelt övi területein, noha ezek kevés fajt veszítettek el. A veszteség kisebb volt Dél-Amerika, Afrika és Délkelet-Ázsia trópusi régióiban, de felgyorsulna itt is, a több jellemző állatfaj – köztük az elefánt – kihalna.

 

HVG

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 2 olvasónak tetszik ez a cikk.