Mária
  • HUF: 392.36
  • USD: 1.03
  • 21 °C
  • 33 °C

Hirdetés (X)

tudomány

Kutatók kiderítették, honnan eredt a pestis, azaz a fekete halál

Megtalálták a fekete halál eredetét jelentő pestisbaktérium-törzset, és a pontos dátumot is, amihez kötni lehet, 1338

Nyitókép: National Geographic (Az Isszik-kul tó környéke, ahol az eredetre rábukkantak.)

 

Kirgizisztáni sírokban nyugvók halálát a középkori Európában pusztító pestisjárvány, a fekete halál baktériumának közvetlen őse okozta, olvasható a National Geographic cikkében.

 

Régi kérdés volt, hogy pontosan honnan is eredt a pestisbaktériumok azon törzse, amely a középkori Európa lakosságát megtizedelő járványt okozta. Az elmúlt években több olyan genetikai-régészeti projekt is zajlott, amelyben ez volt a cél, és meg is találták számos korábbi változatát a Yersinia pestis baktériumnak, azonban a fekete halált okozó változatának pontos eredete még ismeretlen volt. A lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoportnak most sikerült a fekete halál pestisbaktériumának közvetlen ősét megtalálni; az eredményeiket a Nature-ben publikálták.

 

1347-ben az Aranyhorda fennhatósága alá tartozó fekete-tengeri területekről érkezett Európába a járvány, ami Európa, a Közel-Kelet és Afrika területét is végigpusztította, egyes számítások szerint 8 év alatt a lakosság 60 százalékával végzett. A fekete halál egy ötszáz éven át hullámzó járvány kiindulópontja volt, s végül a 19. században lehetett pontot tenni e hosszú történet végére.

 

Az eredetét rengetegen vitatták, s kelet-ázsiai területre képzelték el, ám az egyetlen bizonyíték közép-ázsiai, a mai Kirgizisztánban lévő Isszik-kul tó közeli lelőhelyről került elő. Az ott feltárt sírok egy korabeli járványban elhunyt személyek nyughelyei voltak, amint erről a szír nyelven feliratozott sírköveik is megemlékeztek: 1338-39-ben egy súlyos, ismeretlen betegség pusztított a kereskedőközösségben, jelentősen megnövelve a halálozást.

 

Az egyik település temetőjének rajza, jobb oldalon az éves halálozási adatok. A járvány idején rendkívüli módon megugrott a halálozás. FORRÁS: NATURE

 

A kutatók most olyan régi DNS-t tanulmányoztak, amelyet a sírfeliratuk alapján e járványban itt elhunyt személyekből sikerült kivonni, illetve történelmi és régészeti adatokat is megvizsgáltak. Sikerrel jártak: az 1338-ban elhunyt személyekben megtalálták a Yersinia pestis DNS-ét is (legyünk egyértelműek: nem életképes, korabeli baktériumokat vontak ki a halottakból, pusztán a halálukat okozó baktérium DNS-ének egy jól azonosítható részét sikerült kimutatni).

 

 

 

„Végre bizonyítani tudtuk, hogy a sírköveken említett járvány valóban a pestis volt”

 

– mondta Phil Slavin történész, a tanulmány egyik szerzője.

 

Kérdés volt azonban még az, hogy eredhetett-e innen a fekete halál? Az már korábban kiderült, hogy a pestisbaktérium átesett egy robbanásszerű diverzifikációs eseményen, vagyis hirtelen rengeteg különféle változata alakult ki, ám ezen eseményről is csak annyit lehetett kideríteni, hogy a 10-14. században történt.

 

A mostani elemzésekkel azonban kiderítették a kutatók, hogy ez a kirgizisztáni baktériumtörzs pont ezen esemény középpontjában helyezkedett el, s minden nyugat-eurázsiai pestisbaktérium közvetlen őse volt.

 

„Magyarul: megtaláltuk a fekete halál eredetét jelentő pestisbaktérium-törzset, és még a pontos dátumot is, amihez kötni lehet: 1338”

 

– tette hozzá Maria Spyrou, a kutatás vezetője.

 

Egy sírkő, amelyen a járványt említi a felirat. „Ez a hívő Sanmaq sírja, aki pestisben halt meg” a felirat 1338-as évet ad meg az illető halála dátumaként. FORRÁS: MAX-PLANCK-GESELLSCHAFT

 

Az eddigi legkorábbi törzs képviselőjének felfedezése szintén e kutatóhoz kötődik, Spyrou kutatócsoportjával 2019-ben bizonyította a LAI009 (a Volga-menti Lajsevóban feltárt) maradványból kivont DNS alapján, hogy az a fekete halál első ismert képviselője volt.

 

Kirgizisztán a most vizsgált sírok helyével, illetve vonalkázottan azok a területek, ahol a pestis ma is jelen van a vadon élő rágcsálók közösségében. FORRÁS: NATURE

 

A pestis nem emberi betegség csupán, ma is világszerte képes fennmaradni vadon élő rágcsálók populációiban, s az Isszik-kul tó környéki variáns is egy ilyen állati forrásból érkezhetett. „Úgy találtuk, hogy azok a modern pestisbaktérium törzsek, amelyek ezzel az ősivel legközelebbi rokonságot mutatnak, ma is a Tiensan hegység környezetében vannak, vagyis földrajzilag igen közel a régészeti leletekből feltárt ősi törzshöz. Ez pedig a fekete halál közép-ázsiai eredetére utal” – mondta el Johannes Krause, a tanulmány rangidős szerzője. (A térség mormotáiban található a pestisrezervoár, s egyes elméletek szerint a betegség is a mormotáktól eredő, eredetileg zoonózis volt.)

 

A kutatás azt is bizonyítja, hogy a régészek, történészek, genetikusok együttes munkája miként képes megoldani a múltunk legnagyobb olyan rejtélyeit is, mint amilyen a fekete halál eredete volt.

 

National Geographic

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket