Nyitókép: Körkép.sk
Bolygónkon hatalmas száraz térségek vannak, amelyek közül jó néhányon elkezdtek erdőket telepíteni, és további tervek is születnek folyamatosan. Egy ilyen például az afrikai Nagy Zöld Fal eredeti terve, amely a Szahara déli részén, az éhínségekről hírhedtté vált Száhel-övezetben eredetileg tervezett 8000 kilométeres, egybefüggő erdőrégió lett volna. Habár ez csak egy a nagyszabású tervek közül, mára világossá vált, hogy nem megvalósítható, a már elültetett fák milliói pusztultak el a csapadékhiány és a túl forró talaj miatt.
A National Geographic cikke szerint a faültetésnek azonban a klíma szempontjából egyáltalán nem mindig pozitív a hatása, egy izraeli kutatócsoport nemrégiben felmérte, pontosan mi is történik a száraz vidékek erdősítése hatására.
A felmérésből az derült ki, hogy az erdősített sivatagok (az egyszerűség kedvéért nevezzük így, de mindennemű száraz terület ide tartozik, így pl. a sztyeppe is) egyáltalában nem tudnak javítani a klímahelyzeten, sőt, egyes esetekben még rosszabbá is tehetik azt. Ennek pedig az az egészen egyszerű oka van, hogy míg a sivatag világos felszínű és így sok napfényt ver vissza, addig az erdő sötét, és elnyeli a napsugárzás jelentős részét.
Habár a fák szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, azzal, hogy a korábban világos felület sötétté válik, nagyobb lesz a felmelegedés, mint amennyit a kivont szén révén javít egy-egy sivatagi erdő.
A helyzet hasonló ahhoz, amit a sarkvidékeken a jég olvadása, vagy a jégre a nagyobb hajóforgalom miatt rakódó koromszemcsék kifejtenek.
A kutatók először megvizsgálták, mekkora terület lehet egyáltalában alkalmas efféle akcióra, majd az egyes területekre vetítve kiszámították, hogy ott a fák mennyi szén-dioxidot képesek megkötni, és mennyivel nő vagy csökken hatásukra a hőmérséklet.
Világszerte az alkalmas területek erdősítésével s az ottani erdők fenntartásával összesen 32,3 milliárd tonna szenet lehetne 2100-ig megkötni. Azonban mindezen szén kétharmadát elvinné az a melegedés, amelyet az erdők sötétebb színe okozna. Összességében a világ összes alkalmas száraz térségének beerdősítésével a 2100-ig kibocsátani „tervezett” szén-dioxid mindössze 1 százalékát lehetne kivonni a légkörből.
A kutatók azt is hangsúlyozták, hogy bár a globális átlag nem túl jól mutat, hatalmas regionális különbségek vannak, így van helye ennek a megoldásnak is, ám csak ott szabad alkalmazni, ahol a helyi körülmények hatására kisebb a melegedés. A száraz területek kb. felén azonban kimondottan negatív hatású volna az erdő ültetése. A Science-ben közzé tett kutatási eredményt egy interaktív világtérkép is kiegészíti, amelyen ellenőrizhető, hol érdemes a klímacélokért erdősíteni a sivatagot, és hol nem. (A térkép azt mutatja a kutatás alapján, hogy hazánk száraz területein, főként az Alföldön igen jó klímahatása volna az erdősítésnek.)
Azt se szabad elfelejteni, hogy a faültetésnek nem egyedül a klímára lehet következménye, hanem emellett számtalan egyéb pozitívuma is van, pl. a talaj megkötése vagy építőanyag biztosítása – amennyiben megfelelő fafajokat használnak.
National Geographic
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.