Kiderült: ha álmos, ne igyon kávét, mert csak rosszabb lesz

Nyitókép: Getty Images

Egy rövid ideig élénkítő hatása van a koffeinnek, utólag azonban kamatostul megfizetnek a kávéfogyasztók ezért a kis extra energiáért.

A kávéfogyasztás kedvelt kutatási területe a tudománynak. Érthető is, hogy miért kutatják olyan sokat: az emberek napi kétmilliárd csészével fogyasztanak a kávéból. Sokan gondolhatják, hogy ebből a koffein által mennyi energiát nyernek, de elképzelhető, hogy ez kevesebb, mint gondoltuk.

A fő élénkítőszer a kávéban a koffein, mely úgy működik, hogy megváltoztatja az agysejtek és az adenozin nevű vegyület közötti kölcsönhatást. Az adenozin része annak a rendszernek, mely az alvási-ébrenléti ciklusunkat szabályozza, és fontos szerepe van abban, hogy a komolyabb fizikai aktivitás miért vezet fáradtsághoz. A nap során a szintje folyamatosan nő, miközben csináljuk a dolgainkat, lévén melléktermékként szabadul fel, miközben energiát használnak fel a sejtjeink – írja a The Conversation.

Végül az adenozin lassításra utasítja a sejteket, ezért érezhetjük magunkat álmosnak. Alvás közben a szintje csökkenni kezd, így reggel kipihentek ébredhetünk – már amennyiben eleget aludtunk.

Amennyiben ébredés után is álmosnak érezzük magunkat, egy kis koffein segíthet – egy ideig. A hatását úgy fejti ki, hogy kötődik az adenozin receptoraihoz – erre azért képes, mert hasonló az alakja. Annyira azonban nem hasonló, hogy kiváltsa az olyan álmosító jeleket, mint amit az adenozin bocsájt ki. Csak kitölti a foltokat, és gátolja az adenozin kötődését.

A rossz hír, hogy a koffein nem kötődik sokáig, ahogyan az adenozin sem tűnik el: a koffein lebomlik, elengedi a receptorokat és az összes adenozint – azt is, ami időközben felhalmozódott. Ennek következtében az álmosság érzése visszatér, olykor erősebben is.

Összességében tehát nem járunk jobban, és végül úgyis csak az alvás segíthet.

HVG