Simon Zsolt: Kérdés, mennyire tekinthető még a Most-Híd magyar érdekképviseletnek

Ha egyetlen mondatban kellene értékelnie a kormány eddigi tevékenységét, az hogy hangzana?

Katasztrófa.

(…)

Rossz nyelvek szerint ön azért lépett ki a kormányalakítás idején a Hídból, mert nem válhatott önből ismét miniszter.

    

Két héttel a választások előtt megjelent egy interjú a Týždeň hetilapban, amelyben elmondtam, nem tudom elképzelni, hogy bárki beüljön Robert Ficóval egy kormányba, és úgy tekintsen Fico botrányaira, mintha nem érintenék. Az én döntésem azon alapult, hogy elutasítottam a felelősségvállalást Fico minden botrányáért.

A Híd megteremtette a lehetőséget Ficóék további kormányzására, hogy Robert Kaliňák belügyminiszter, Kažimír pénzügyminiszter, Maďarič kulturális miniszter maradhasson. Az állam jellege, igazgatásának módja megmaradt a régiben. Az összes régi botrányért, ami ma felmerül, a mostani koalíciós partnerek közösen viselik a felelősséget.

(…)

A Híd a koalícióban való szerepvállalása ellenére a legutóbbi felmérések alapján nagyjából tartja azt a támogatottságot, amit a választások során elért. Mi lehet ennek az oka?

Nem értek egyet azzal, hogy a Híd támogatottsága nem csökkent. Minden egyes közvélemény-kutatás fokozatos csökkenést mutat. A Híd egy elég stabil választói bázissal rendelkezett, amely nem fog egyik napról a másikra eltűnni úgy, mint a Sieťnél láttuk.

A csökkenés fokozatos lesz, mint korábban az SDKÚ vagy a HZDS esetében. Az, hogy a Híd támogatottsága stabilan csökken, egyértelműen bizonyítható, elég megnéznünk, hogy néhány héttel a választások előtt a Hídnak a közvélemény-kutatások még nyolc százalékot mértek. Ma már hatot sem. Történetileg a Híd támogatottsága jelenleg a legalacsonyabb. Annak ellenére, hogy kormánypozícióban van a párt.

Beszélgetett Bugár Bélával azóta, hogy kilépett a pártból?

Beszélgettünk, de nem politikáról, abban túlságosan eltér a véleményünk.

Más hidas politikusokkal beszélget politikáról?

Nemcsak hidasokkal, hanem MKP-sokkal és másokkal is. Politikus vagyok, ez elkerülhetetlen.

(…)

Összefoghat a Híd és az MKP?

A Híd és az MKP közti szakadék a választók között is létezik, és a választók nem fogják elfogadni a két párt együttműködését. A Híd 2010 és 2016 között a Dunaszerdahelyi járásban több mint 14 ezer szavazatot vesztett. Az MKP-nak viszont nem lett ennyivel több szavazata. A legutóbbi helyhatósági választásokon a Híd és az MKP közös jelöltet állított Komáromban – és nem nyert. Mennyire hajlandó ezek szerint a két választótábor akceptálni az együttműködést?

Nem automatikus, hogy akik nem a Hidat választják, azok az MKP-t, és fordítva. Az MKP vezető politikusai által 2009–2010-ben folytatott árulózás a mai napig tartó megosztottságot hozott, akár családokon belül is. Ugyanakkor kérdés számomra az is, a Híd mennyire tekinthető még magyar érdekképviseletnek, ha a kormányban a hét pozíciójukból csak kettőt tölt be magyar jelölt.

(…)

Kisebbségi szempontból hogyan értékelné a kormány eddigi tevékenységét?

A kisiskolák megmentésével küldött a kormány egy jelzést, de a beiratkozások áprilisban zajlottak, így ez a törvény már elég későn jött. Erre már a kormányprogram tárgyalásakor figyelmeztettem. A Híd azért is lépett be a kormányba, hogy Dél-Szlovákia fejlődését segítse. Mi minden fog épülni Dél-Szlovákiában? Semmi. A 15 milliárdos uniós csomagot, amelyet 2014–2020-ban költhetünk el, a második Fico-kormány elosztotta.

A kérdésemre, amelyet a közlekedési miniszternek tettem fel arról, milyen vasúti fejlesztéseket terveznek délen, azt a választ kaptam, hogy semmilyent. Ami megépül, az mindössze a D4/R7-es projekt, amelyet még a második Dzurinda-kormány indított, és a Radičová-kormány dolgozott rajta, majd a második Fico-kormány bonyolította le a közbeszerzést. Erre a szakaszra nem tudok úgy tekinteni, mint a Híd új projektjére.

A parlamentben Solymos László mondta el a kérdésemre, hogy a Zólyom–Kassa útszakasz olyan ütemben fog épülni, ahogy ezt a második Fico-kormány eltervezte. Az utat csak félprofilban fogják megépíteni. Fizetni viszont ugyanúgy fognak az emberek, mint Zsolnán vagy Pozsonyban a négysávos autópályáért. Az első Fico-kormány 2007-ben a Tiszolc és Breznóbánya közötti útszakaszt elsőrendűvé minősítette át, és 14 millióért rekonstruálták.

Ezen a szakaszon kevesebb mint 500 autó halad át naponta. Losonc és Rimaszombat között ezer halad át óránként. Viszont ez utóbbi politikailag nem fontos. Most a kormány Rimaszombatban arról döntött, a Tiszolc–Murány– Vöröskő útszakaszt minősítik át elsőrendűvé. Ezt tehát fel fogják újítani, de a déli gyorsforgalmi útra megint nem lesz pénz. Hogy jönne így befektető ebbe a régióba?

(…)

Új Szó – Simon Zsolt: Nem lenne megoldás a Híd és az MKP összefogása