Sokan már a Jókai Mór név hallatán is unatkozni kezdenek. Tájleírás, idegen szavakkal tarkított cselekmény és a kötelező olvasmányok kötelezősége miatt érzett ellenszenv rémlik fel előttük. Ma, az író 190. születésnapján ezért azokat a műveit ajánljuk, melyek teljesen eltérnek a megszokottól.

Hiszen a megszokottat ismerjük, vagy azért, mert kötelező volt, vagy azért, mert a tévé évente leadja a belőle készült filmet. Ám ez csak kis szelete a monumentális életműnek: van kb. tíz műve, amit kiemeltek ebből, és ezen akkor sem változtatnak, ha az emberek mára ráuntak. Jókai így egyszerre van agyonbeszélve és agyonhallgatva.

Regényes életút

Életrajzából bemagoltuk a regényes fordulatokat, például, hogy későbbi feleségét, Laborfalvi Rózát 1848. március 15-én ismerte meg, a forradalom hevében, ám azt már nem tudjuk, hogy ez a történet bizony sántít. Jókai általában nem hagyta, hogy a valóság egy jó sztori útjába álljon, ezért, ha kellett, írói szabadságával élve, kissé színezett a valóságon. Ezt láthatjuk történelmi regényeiben, de saját életrajza esetén is: már ’48 márciusa előtt foglalkoztatott szerzője volt a színháznak, így Rózával korábban is dolgoztak együtt.

LRRózával egyébként más története (például, hogy a nő szerzett volna mentesítő papírt neki a szabadságharc bukása után) is ingatag lábakon áll. Mindez érthető, hiszen Jókai nagyon szerette volna őt a közvélemény előtt minél jobb színben feltüntetni. Választottja ugyanis nyolc évvel idősebb volt nála, házasságon kívül szült egy lányt, ráadásul színésznő volt, ami nem tartozott a megbecsült hivatások közé, így kapcsolatukat nem nézték jó szemmel. Jókai jóbarátja, Petőfi például olyannyira ellenezte házasságukat, hogy meg is szakította a kapcsolatot velük. Pedig Róza igyekezett bevágódni nála, még vacsorára is meghívták. Tejszínes rákleves, kapros sült kappan, sós túrógombóc, boros mártással kínált marhapecsenye, diós kifli és jégbe hűtött, rumos-tejszínes dinnye készült erre az alkalomra, de a költő ettől sem lágyult meg.

Polcon hagyott könyvek

 hirdetes_810x300  

Vers

Írásaival hasonló a helyzet, kevésbé érdekes felét bemutatják az iskolai órákon – a másik felének ezért már neki sem állunk. Sokat vesztünk ezzel. Ha körülnézünk művei között, meglepő dolgokra bukkanhatunk. Tudtuk például, hogy nemcsak regényt írt?

Versekkel kezdte, még gyerekkorában, melyekkel a pezsgő kulturális életű Komáromban hamar ismertséget szerzett. De később is írt, többnyire közéleti-politikai témákban. Korának bénultságát, közönyét például így foglalta össze:

„De hát urambátyám, mondja meg az égre!
Miben áll az igaz hazafiság végre?
»Miben? – Imádkozni mindennap éhomra.
Szentséges sült galamb jöjj a tányéromra!«”

PSEgyik írásában azzal a gondolattal játszik el, mi lenne, ha Petőfi túlélte volna a szabadságharcot. Egykori pályatársaihoz hasonlóan a 19. század legolvasottabb divatlapjaiba írna, vagy élclapokban gúnyolná a közéletet, esetleg politikai tudósítóként árulná el korábbi eszméit?

„Vagy, nem! Volnál, a ki voltál:
Ki azt mondja, mit rég mondott,
Ki nem nézte, merre úsznak?
A hol gát volt, ott átrontott,
S bámulnának nagy szemekkel, –
– Mint gyógyíthatatlan bolondot?”

Dráma

Szintén még komáromi éveiben ismerkedett meg a színházzal, első drámáját pedig 17 évesen írta, a Magyar Tudós Társaság pályázatára. Saját bevallása szerint ezzel a művével (Zsidó fiú) kezdődött írói pályafutása. (A II. Lajos korában játszódó színdarab tisztázatát egyébként Petőfi írta le, Jókai pedig hálája jeléül megfestette a költőt, hiszen képzőművészettel is foglalkozott.) Írt történelmi drámákat – például Könyves Kálmánról, Dózsáról, Zrínyi Miklósról, az aradi vértanúkról –, egyszerű népszínműveket (A világszép leányok), öldöklésben és ijesztő jelenetben bővelkedő rémdrámát (A hulla férje), illetve saját prózai műveit is dramatizálta.

Próza

Gyerekként verset, kamaszként drámát, pályája első szakaszában pedig novellákat írt. Utóbbiakat sem ismerjük. Bűn-e az embernek saját feleségét megcsókolni c. művében például egy tollpihe-kereskedő, annak bajuszpödröket gyártó sógora és a nemzeti csónakegylet farsangi bálján hirtelen felindulásból megcsókolt lány kalandjait ismerhetjük meg.

kertiképAztán olvashatunk újságcikkeket is Jókaitól, Kakas Márton néven a magyar ételek nyomába eredt, s meg sem állt Thököly Sebestyén szakácsának 1601-es, késmárki szakácskönyvéig. Jókait olyannyira érdekelték a jó ételek, hogy a minőségi alapanyagról személyesen gondoskodott: balatonfüredi villája révén jó minőségű, friss halhoz jutott, a Svábhegyen pedig mintakertje volt. Kertészeti tanácsait a ma emberének is érdemes és élvezetes olvasni. (Itt a fügével kapcsolatos tudnivalókról ír.)

Szeretett utazni is, mesélt olasz, német, osztrák városokról, illetve papírra vetette erdélyi, balatoni és budapesti élményeit. A Kárpátok között címet viselő írásban olvashatunk a Tátráról, a Rima és a Vág völgyéről, illetve magyar várromokról: „Aztán közeledik felénk a negyedik rom: nem vár, egy egész város az (Trencsén); itten uralkodott fél Magyarország fölött a vidék ura, Csák, ki vitássá tette Róbert Károlynak a koronát, s harcolt vele az uralomért, mint egyenlő rangú ellenfél. Olyan hatalma volt, hogy tudott háborút viselni egyszerre két király, a magyar és cseh ellen, s ketten se bírtak vele. Ez a rom Budavárának versenytársa s Komáromnak és Visegrádnak fennura volt valaha.”

(kép: ender.mtak.hu)
(kép: ender.mtak.hu)

Akadémiai székfoglalóját a magyar humorról írta, ez is olvasható online.

Mese

SzaffiGyerekkorunk kedvencéhez, a Szaffihoz is van köze, ő írta annak eredetijét, a Cigánybárót. Így már nem olyan meglepő, hogy mesekönyve is van: Mátyás-mesét, a Szent Anna-tó legendáját, királyi udvarban és egzotikus vidéken játszódó mesét egyaránt papírra vetett.

Regény

Elsősorban persze regényíró volt, és itt is lenne még mit felfedeznünk. Az Asszonyt kísér – Isten kísért például kellőképp rövid és izgalmas a ma emberének: anarchista terroristák épp a magyar képviselőház felrobbantására szövetkeznek, egy képviselő és egy nyomornegyedből jövő lány pedig gyors megismerkedés után mindennek fontos szereplőivé válnak.

A Sárga rózsa c. kisregényben szerelmi méregkeverést és hortobágyi vadromantikát kapunk, a Milyenek a nők? Milyenek a férfiak?, A Óceániatengerszemű hölgy vagy a De kár megvénülni! lapjain pedig női sorsokról olvashatunk. A Szerelem bolondjai révén pedig a nemcsak érzelmeket, de hiteles korrajzot, izgalmas cselekményt is kapunk.

Jókai megírta Puskin életét (Szabadság a hó alatt, vagy a zöld könyv) és azt is, mi lett volna, ha Petőfi visszatér (Politikai divatok).

Sci-fi és utópia (Óceánia), is akad az óriási életműben. Lakatlan szigeten kialakított ideális, társadalom (néhol rímel napjaink nagy kivonulóira), tengeralatti utazás a Föld belsejéhez (Egész az északi pólusig) és persze A jövő század regénye. Utóbbiban Jókai a jövő Magyarországára például Pozsonyban lakó pápát és egy olyan részvénytársaságot is elképzelt, mely szervezetten foglalkozik magyar nők külföldre férjhez adásával. Hasonlóan fantáziadús az iróniában és humorban bővelkedő Egy ember, aki mindent tud: ebben még a jaktenyésztéssel is megpróbálkozik egy magyar gróf.

Bogos Zsuzsanna

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!