Április 11. – A költészet napja

1964 óta József Attila születésének napján, azaz április 11-én ünnepeljük a költészet napját. „Költő vagyok – mit érdekelne engem a költészet maga?“ – kezdte Ars poetica Németh Andornak c. versét József Attila, aki akkor még nem tudhatta, hogy születésének napja később a költészet napjává, s egyben a magyar irodalom ünnepévé válik majd.

A költészet napját első alkalommal 1964. április 11-én szervezték meg.

„Néhány nap óta országszerte Ferenczy Noémi gyönyörű gobelin-tervének kék alapból kiemelkedő terrakotta Múzsájával találkozhatunk – a legváratlanabb helyeken – hirdetőoszlopokon, szakadatlanul építkező városaink nyíltszíni munkahelyeinek hevenyészett spanyolfalain, villamosokon, autóbuszokon. Ez a plakát nem mosóport hirdet, nem takarékosságra szólít fel, nem is valamely látványosság megtekintését ajánlja, még csak nem is könyvek vásárlásához csinál kedvet. Csak egy költő születési évfordulójának dátumát hirdeti, az is szemérmesen, a nevet elhallgatva” – írta Somlyó György az Élet és Irodalom 1964. április 11-ei lapszámában.

 

Az országos megnyitóünnepséget egy nappal korábban, 1964. április 10-én, pénteken este az Egyetemi Színpadon rendezte a Magyar Írók Szövetsége. Bevezetőt mondott Szabolcsi Miklós és Czine Mihály irodalomtörténész, és részben meghívott költők, részben művészek adtak elő verseket.

    

A Népszabadság aznapi számában Héra Zoltán így írt az ötven esztendővel ezelőtti kezdeményezésről: „A vers ünnepe – ha jól rendezik meg –, nemcsak a költők seregszemléje lesz évről évre, hanem az eszméké, a szándékoké és az akaratoké is. Alkalom arra, hogy újra meg újra lemérhessük: hol tart a költészet és holt tart az ember.” 

1964-től minden év április 11-én előadások, felolvasások és versmondó versenyek keretében emlékeznek meg országszerte a poétikáról, és így egyik legnagyobb költőnkről, József Attiláról is. Sokan azonban nem is tudják, hogy nem csak József Attila született ezen a napon, hanem a kassai születésű Márai Sándor is.

Április 11-én minden évben országszerte kulturális programok, irodalmi rendezvények, kiállítások, versenyek, költőtalálkozók, könyvbemutatók várják az érdeklődőket. Például tavaly a költészet napja alkalmából tizenhárom költő (+ József Attilát is hozzávették) írt szonettet József Attila Légy ostoba című versének kezdősorára.

A  kezdő sor: „Légy ostoba. Ne félj. A szép szabadság” adott volt, a szerzők pedig stafétában, egymás soraira írtak újabb és újabb sorokat. Mindenkinek egy nap állt rendelkelkezésére saját sorának megírására.

A végeredmény:

Légy ostoba

Légy ostoba. Ne félj. A szép szabadság

majd eljő, szül neked igaz rendet.

Nem béget rendelésre; halk, ha hagyják;

de ha elhallgat, hallod a csendet.

Légy ostoba. Nincsen más menedéked,

mint rögeszméid rácsa, te majom.

Csak át ne gondold úgy, mint egy egészet,

hogy e ketrec-lét: élni alkalom

Vagy légy szerelmes: az nagy butaság,

mégis megóv – ne akarj okosabbat.

Magad fölé hajolsz, mint tóba ág,

s a mélyben nem tükör lesz: csupa ablak.

Élhettél volna másként? Meg ne kérdezd.

S élhetsz-e még, ha lassan csukva hagynak.

József Attiláról a rengeteg szobor és emlékmű mellett egy kisbolygó is megemlékezik. Az ő nevét viseli a 39971-es kisbolygó, amelyet 1998-ban talált meg az égbolton Sárneczky Krisztián és Kiss László.

 

József Attila (1905-1937) – életrajzi mérföldkövek

– Április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban, a Gát utca 3-as számú házban

– Apja, József Áron, szappanfőző munkás; édesanyja, Pőcze Borbála, mosónő

– A családfő 1908. július 1-jén eltűnt; családja úgy tudta, hogy kivándorolt Amerikába, valójában Romániába ment, ahol újraházasodott. A három gyermekével (Jolán, Eta, Attila) magára hagyott asszony napszámos munkát vállalt, úri házakhoz járt mosni, vasalni, takarítani, mégsem tudta gyermekeit eltartani. 1910 tavaszán Etus és Attila az Országos Gyermekvédő Liga jóvoltából Öcsödre került, ahonnan 1912-ben kerültek vissza Budapestre.

– A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkíséri a fájdalom.

– József Attila 1914 első felében kísérelt meg először öngyilkosságot: lúgkővel akarta magát megmérgezni, de tévedésből keményítőt ivott.

– Az árván maradt testvérek a Makai házaspár Lovag utcai lakásába költöztek. Makai Ödön feleségül vette Jolánt, és önálló ügyvédi praxisba kezdett. Makai a rokonok megtévesztésére Etust szobalányként, Attilát annak testvéreként mutatta be. A cselédszobában laktak, és az idegenek előtt sógorukat „doktorurazniuk” kellett, Jolánt pedig Lucie-nek szólítaniuk. 1920 júniusától nagykorúságáig Makai Ödön lett József Attila gyámja.

– 1920-ban gyámja beiratta a makói magyar királyi állami főgimnáziumba, itt indult költői pályája.

– 1922 decemberében megjelenik első önálló verseskötete, a Szépség koldusa(1922). A tizenhét éves diák nem akármilyen indulást tudhat magáénak: a Szépség koldusához Juhász Gyula írt előszót, az ifjú szerzőt „Isten kegyelméből való költő”-ként ajánlva az olvasók figyelmébe. A későbbi életút ismeretében szinte profetikusnak tűnnek szavai: „Emberek, magyarok, íme a költő, aki indul, magasba és mélybe: József Attila, szeressétek és fogjátok pártját neki!”.

– 1923-ban a Nyugat is közölte verseit.

– 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel című verséért eltanácsolták.

– A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben pedig hazatért Budapestre.

– Alig 23 évesen, 1928–ban lett szerelmes a jómódú polgárcsaládból származó Vágó Mártába, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól.

– 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába.

– Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek Judit kétkezi munkával keresett jövedelméből.

– 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, „kihagyták” a kommunista mozgalomból, szociáldemokrata és liberális körökkel talált kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt.

– 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem.

– 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól, felújult kapcsolata Vágó Mártával.

– A Szép Szó egyik szerkesztője lett.

– Nagyon fáj (1936) című kötete sem hozta meg a várt elismerést.

– 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába.

– Alig valamivel később, 1937 december 3-án a szárszói állomáson tehervonat kerekei alá vetette magát.

-1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.

A költészet napjára személy szerint egy Somlyó György idézettél emlékeznék meg: „A Múzsa kint áll előttünk az utcán. Engedjük be a házunkba. És ne csak ezen a napon. Az év mindegyik napján.”

Takács Henrietta

Források: nyest.hu, turulinfo.hu, litera.hu, magyar-irodalom.elte.hu