A magyar egészségügy szürke eminenciása - Körkép.sk

A magyar egészségügy szürke eminenciása

  • |
  • 2015. máj. 07. 00:01
  • |
  • 0
  • |
  • 0

Barangolások a magyar tudomány múltjában 2. rész: 200 éve született Markusovszky Lajos 

A címben olvasható jellemzés Antall Józseftől (1932–1993), Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnökétől származik, aki a kommunista diktatúra évtizedeiben kezdetben szinte kényszerűségből, később egyre nagyobb erudícióval orvostörténettel foglalkozott és több tanulmányt is írt a 19. századi magyarországi egészségügyről és a jeles orvosdoktorokról. Markusovszky Lajos elsősorban gyakorló orvosként, sebészként és később nagyszerű szervezőként és lapszerkesztőként írta be a nevét a magyarországi orvostudomány történetébe. A Tátra tövében, a Liptó vármegyei Csorbán látta meg a napvilágot 1815. április 25-én. Édesapja evangélikus lelkipásztorként szolgált a településen, 12 éves koráig ő tanította a fiát, aki később a magyar nyelv elsajátítás végett Rozsnyón, majd pedig a nagy hírű késmárki líceumban tanult. Noha a szlovák orvostörténészek szlováknak tartják, a késmárki Alma mater falán elhelyezett emléktáblán a számos szlovák származású tanár és diák neve között hiába keresnénk Markusovszkyét.

MarkusovszkyLajos-2

A tehetséges ifjú 1834-ben beiratkozott a pesti tudományegyetem orvosi karára, tanulmányait azonban édesapja 1837-ben bekövetkezett halála miatt félbe kellett szakítania. Egyik professzora, Stáhly Ignác (1787–1849) közbenjárására gróf Festetics Leónak (1800–1884), a Magyar Nemzeti Színház későbbi igazgatójának a családjában lett nevelő, hogy a tanuláshoz és az oklevél megszerzéséhez szükséges pénzt előteremtse. Ezzel magyarázható, hogy az orvosi stúdiumokat csak 1843-ban fejezte be, majd 1844-ben jelentette meg Az orvos mint nevelő című doktori disszertációját és megszerezte orvosi oklevelét. De már ezt megelőzően Balassa János (1814–1868) sebészprofesszor mellett tiszteletbeli segédként működött, aki csupán egy évvel volt idősebb nála, viszont Bécsből már híres orvosként érkezett haza és nagy tekintélye volt a pesti orvosi körökben.

Markusovszky a kor szokásainak megfelelően az egyetem befejezését követően hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Előbb Párizsban ismerkedett a modern sebészeti eljárásokkal, majd állami ösztöndíjjal két évig Bécsben gyakornokoskodott Josef Wattmann sebészprofesszor mellett. Ebben az időben ugyancsak Bécsben tevékenykedett Semmelweis Ignác (1818–1865) is, akivel jó barátok lettek és később éppen Markusovszky volt az, aki – már az Orvosi Hetilap szerkesztőjeként – 1858-ban rávette az „anyák megmentőjét”, hogy vesse papírra megfigyeléseit és kutatási eredményeit. A nevezetes cikksorozat címe A gyermekágyi láz kóroktana, amelyet később kibővítve németül is megjelentetett.

Újítások a magyar orvostudományban

Markusovszky Lajos 1847-ben visszatért Pestre és Balassa János asszisztenseként működött az egyetemen. Magyarországon és Európában is az első között kezdték alkalmazni a műtéteknél az éternarkózist, ami új távlatokat nyitott a sebészetben. Jellemző egyébként, hogy doktorunk először önmagán próbálta ki az éter bódító hatását.

Markusovszky szobor-1
Markusovszky Lajos szobor  a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának  parkjában

 

Az 1848-as forradalmi események természetesen az egyetemi oktatást sem hagyták érintetlenül. Főnökét miniszteri tanácsossá nevezték ki, őt pedig megbízták a katonai egészségügyi szolgálat létrehozásával és a honvédorvosok sebészeti továbbképzésével: a „sebészi kötszer és műszertan” előadója lett. 1848 őszétől törzsorvosként szolgált a feldunai hadtestnél. A hadseregben a világon elsőként éppen Markusovszky vezette be a sebesültek ellátásánál az éteres narkózist, és ezzel sok szenvedéstől kímélte meg a műtéti beavatkozásra váró katonákat. Amikor 1849 koranyarán Görgey Artúr tábornok súlyos fejsérülést szenvedett az ácsi ütközetben, Lumniczer Sándor törzsorvos ajánlására Markusovszkyt bízták meg a seb ellátásával és a parancsnok ápolásával. Beavatkozásának köszönhetően Görgey rövid idő elteltével ismét harcképes lett, de doktorunk hűségesen mellette maradt továbbra is. Ott volt Aradon, majd a világosi fegyverletételnél és a nagyváradi orosz fogságban, sőt elkísérte Görgeyt száműzetésének helyszínére, Klagenfurtba is. Innen 1850-ben tért haza Magyarországra, ahol mint politikailag megbízhatatlan személyt megfosztották egyetemi állásától, ráadásul ekkoriban Balassa professzor is börtönbe került, csak 1851-ben szabadult és foglalhatta el ismét a katedráját. Ekkor maga mellé vette Markusovszkyt magánasszisztensnek.

Orvosi furfangok a Bach-korszak alatt

Az 1850-es évek közepétől a magyar értelmiség kezdett felocsúdni a letargiából és bár az osztrák hatóságok igyekeztek minden áron megakadályozni, hogy különböző egyletek és szakmai társaságok alakuljanak, a legkiválóbb hazafiak megtalálták a módját, hogyan játsszák ki a kopók és a spiclik éberségét. Gyakran rendeztek lovas túrákat és általában a lovak nyergében ülve folytattak eszmecserét a legkülönbözőbb elképzelésekről. Egy orvosi kör verődött így össze, amelynek Balassa professzor, Markusovszky Lajos és Lumniczer Sándor voltak a hangadói, később Semmelweis Ignác és mások is csatlakoztak a „vitaklubhoz”. Az is segítette őket, hogy olyan kiváló személyiségek háziorvosai lehettek, mint báró Eötvös József és Trefort Ágoston. Markusovszky már ekkor kitűnt kiváló szervezőképességével, Balassának pedig az szerzett jó pontokat, hogy sikeresen kezelte Prottmann rendőrfőnök feleségét, aki hálája jeleként szemet hunyt a szervezkedő orvosok ügyködése felett.

Balassa János felismerve, hogy a szakmai fejlődés elképzelhetetlen az eredmények írásbeli közreadása és megvitatása nélkül, kezdeményezte egy rendszeresen megjelenő magyar nyelvű orvosi folyóirat elindítását. 1831 és 1848 között ugyan létezett már az Orvosi Tár, de ezt nem sikerült újraindítani, ezért Markusovszky vállalkozott arra, hogy Orvosi Hetilap néven egy új folyóiratot alapít. Ez 1857-ben volt és több mint 30 éven át, 1889-ig volt a szerkesztője és kiadója. A lap az egyik legrégebben megjelenő európai orvosi folyóirat és a leghosszabb életű magyar újság. Az alapító-szerkesztő érdeme, hogy már indulásától magas szakmai színvonalat képviselt és ezt a főszerkesztői székben később helyet foglaló orvosok minden körülmények között igyekeztek megőrizni.

Štrba_-_Ľudovít_Markušovský_-_pam._tabuľa_(1)
1965-ben Csorbán (Štrba) a csehszlovák és a magyar orvosi társaság kétnyelvű emléktáblát helyezett el, arra emlékeztetve, hogy Markusovszky Lajos ebben a községben született. (forrás: commons.wikimedia.org)

Dr. Kiss László jeles orvostörténészünk írja: „Lapjának célját ismételten megfogalmazta. Mi most egy 1858-as, »az orvos-tanuló ifjúsághoz« szóló írásából idézünk: »… terjeszteni az okszerű gyógyászat elveit és meghonosítani erőnkhöz képest a szabatos kórbúvárlat módszerét, hogy annak alapján önálló tevékenység fejlődhessék honi gyógyászatunk és nemzeti irodalmunk mezején…«. Ugyanakkor a lapot nem tartja megfelelő fórumnak »nyelv és nemzetiségi harcz« folytatására, hiszen az »sokkal átalánosb jelentőségű és messzehatóbb, semhogy orvosi lapokban eldöntethessék«. Egy újabb, 1859-ben »Az orvos-tanuló ifjúsághoz« intézett írásában azért is elégedett Lenhossék Józsefnek a bonctudomány tanárává való kinevezésével, mert ő »mint e hazának fia és egyetemünk tanítványa nemzeti nyelvünkön is képes azt előadni«. Az elégedettség megértéséhez tudni kell, hogy közel tíz esztendőn keresztül Thun miniszter a megüresedett pesti tanszékeket csak német tanárokkal volt hajlandó betölteni. Ugyanebben az írásában állapítja meg azt is, hogy az egyetem által, a nemzet tudományos életére és szellemi mozgalmára eddig kifejtett csekély hatás egyik okának »a holt latin nyelv használatát kell tekintenünk, melyen, valamint minden idegen nyelven, ismereteket lehet ugyan megszerezni, de soha és sehol saját élettel bíró, a népben gyökeredző s annak egész lelkületére, irányára és szellemére visszaható valódi mívelődést előteremteni nem lehet«”.

A magyar orvosi szaknyelv megújítása

A szlovák gyökerű Markusovszky tehát egyike lett a magyar orvosi szaknyelv megújítóinak is. Színvonalas hetilapjában nemcsak a legújabb orvosi ismereteket és módszereket igyekezett bemutatni, hanem gondosan vigyázott a magyar kifejezések következetes használatára is. Sőt ennél is tovább ment. Egyik kezdeményezője volt az „Orvos-gyógyszerészi műszó-gyűjtemény” megjelentetésének 1862-ben, majd meghallva a kor „hívószavát”, amely 141 orvostanhallgató kérése formájában érkezett el hozzá 1860 nyarán, hogy az Orvosi Hetilap segítsen mérsékelni a magyar nyelvű szakirodalom hiányát, angol mintára kezdeményezte és 1864-ben lényegében megszervezte a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társaságot, amelynek első elnöke korábbi főnöke, Balassa János professzor lett. Később Markusovszky is évekig betöltötte ezt a tisztséget és irányításával számos fontos könyv jelent meg. Az Orvosi Hetilap példája és eredményes munkája ösztönzően hatott, mivel 1861-ben elindult a Gyógyászat, majd 1880-as évektől néhány orvosi szakfolyóirat is bekapcsolódott a magyarországi orvostudomány eredményeinek ismertetésébe és vált az egyes szakterületek fontos fórumává.

Markusovszky emléktábla Abbáziában

Markusovszky nem kutató orvosként, hanem elsősorban fáradtságot nem ismerő szervezőként tette magát hasznossá a magyar egészségügyben. Az 1860-as években időszerűvé vált a magyar közegészségügy szervezetének a kialakítása. A belügyminiszter megbízásából 1868-ban megalakult egy szakbizottság, amelynek tagjai között a kor legjelesebb magyarországi orvosait találjuk: Balassa Jánost, Jendrassik Jenőt, Korányi Frigyest és természetesen Markusovszky Lajost is. Lényegében ez a csapat hívta életre az Országos Közegészségügyi Tanácsot, amely egy Emlékiratban fogalmazta meg a legfontosabb teendőket. Ebben egyebek között ez olvasható: „… a feladatokat egy független, tudományos szakértő testületre kell ruházni, melyben minden közegészségi és államorvostanra vonatkozó tudomány, név szerint az orvosi és a természettudományok szakértő jeles egyének által legyenek képviselve, melynek tagjai nem állandó hivatalnokok.” I. Ferenc József még abban az évben kinevezte a Tanács tagjait. Markusovszky Lajos képviseleti tag lett.

Máig időszerű elvek a 19. századból

Az orvosképzés megújítójaként is fontos szerepet játszott. Két alkalommal is emlékezetes beszédben foglalta össze, hogyan kell a leendő orvosoknak készülniük a hivatásukra és sok máig időszerű elvet fogalmazott meg: „Mindenekelőtt figyelmeztetjük ifjú ügytársinkat a gymnasialis és szaktudás különbségére. Amannak főczélja az egyetemes elmetehetségek összhangzatos kiképzése, s az általán művelt embernél korunkban megkivántató mindennemű ismeretek megszerzése volt; szaktudományi tanulásnál mindazon kifejlett lelkierő és szerzett ügyesség ugyanazon egy tárgy, minél tökéletesb, biztos és határozott, hatalmunkban kerítésére összpontosítandó. Amannál czélirányos lehetett több és különféle tárgyat egy időben, egymás mellett űzni, hogy a világ minden irányban szemeik előtt megnyíljék, nehogy a lélek valamelyik képessége parlagon maradjon, s a gyönge figyelem, mely még a dolgok mélyébe hatni nem volt képes, egynek szemlélésében kifáradjon. Egyetemi tanulásnál több és különnemű tárgyak együttes és egyenlő szorgalommali folytatása káros, mert felületességet és gyakran elteltséget (suffisance) is szül, hogy egy tárgyat mentől alaposabban és minden oldalról kitanuljunk, szükség, hogy vele kizárólag folytonosan és minél erélyesebben foglalkozzunk; magunkat egészen bele éljük, míglen állandó gondolatunkká, saját testünkké és vérünkké nem vált. Ha több különnemű tárgyat egyszerre és egyenleg folytatunk, a figyelem megoszlik; rendesen valamennyit félig-meddig megtanuljuk, de egyet sem annyira, hogy önállóknak mondhatnók magunkat, s ismeretünket a tudomány gyarapítására, vagy hivatásunk körében előforduló esetek biztos meg fejtésére használhatnók.

Markusovszky család síremléke Vasegerszegen

Ő kezdeményezte az ország második egyetemének a létrehozását Kolozsvárott, ahol először az orvosképzés indult el. Javaslata nyomán hívták életre a pesti egyetemen a közegészségügyi tanszéket, ahol az egészségügy különböző szintjeit irányító és az orvosi ellátás megszervezésével megbízott szakemberek képzése folyt. Huszonöt éven át, 1867-től 1892-ben történt nyugalomba vonulásáig a Vallási és Közoktatási Minisztérium alkalmazásában állt titkári, majd osztálytanácsosi, később pedig miniszteri tanácsosi rangban. A Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban levelező, 1890-ben tiszteleti tagjává választotta.

Markusovszky emléktábla avatása 2008-ban Abbáziában

A Vasárnapi Ujság (1893/18. sz.) nekrológjából megtudjuk, hogy élete utolsó éveiben „szív- és véredénybajjal” küszködött és csak orvosainak kitartó kérlelésére hagyott fel a megerőltető munkával. Többször is előfordult, hogy félig ájultan vitték haza a hivatalából. Panaszait enyhítendő 1893 márciusában Abbáziába (ma: Opatia) utazott, hogy pihenjen és kezeltesse magát. A Bellevue szállodában lakott és négy nappal halála előtt még papírra vetette azt a beszédet, amelyet az Orvosi Egyesület elnökeként tartott volna. Ezt azonban már nem ő mondta el, mivel 1893. április 21-én elhunyt. Földi maradványait felesége Vas megyei birtokára szállították. Vasegerszegen, a családi sírboltban alussza örök álmát. Utolsó lakhelyének falán, a Bellevue Szálloda bejáratánál 2008-ban emléktáblát helyeztek el, de szülővárosában, Csorbán, továbbá Budapesten és más városokban is tábla, mellszobor, utcanév őrzi emlékét. A szombathelyi kórházat róla nevezték el, az Orvosi Hetilap Markusovszky-díját pedig minden évben a folyóirat arra legérdemesebbnek tartott szerzője kapja. (A Csilizradványban élő jeles orvos és orvostörténész, dr. Kiss László – a felvidéki orvostársadalom egyetlen tagjaként – már négy alkalommal részesült ebben a szép díjban.)

Lacza Tihamér

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

 

A sorozat első része:

Barangolások a magyar tudomány múltjában 1.rész

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kövessen minket