Berta, Bettina
  • HUF: 345.07
  • USD: 1.19
  • 23 °C
  • 33 °C

Egy éves a “kalifátus”: Nem ígérhetünk mást, csak vért, verítéket és könnyeket!

Éveken át koncerteket rendeztek abban a szíriai Palmürában található híres amfiteátrumban, ahol pár nappal ezelőtt az Iszlám Állam (ISIS) terrorista szervezet – az “első születésnapja” alkalmából – 25 szíriai katonát végzett ki.

A felvételeken és a képeken tökéletesen látható, hogy helyieket vittek ki az eseményre, s a kivégzést álruhás, kamaszkorú fiatalok hajtottak végre. Nem ez volt az egyetlen szörnyűség a szíriai Tadmur városában, amit a terrorszervezet elkövetett: pár nappal ezelőtt bejelentették, hogy lerombolták a város szimbólumának számító “Al-Lát” oroszlánt.

Rendezvények a Palmüra amfiteátrumában: tegnap és ma
Rendezvények a Palmüra amfiteátrumában: tegnap és ma.

Ám nemcsak így “ünnepelte a kalifátus kikiáltásának első évfordulóját” a rettegett terrorszervezet: Tunéziától kezdve Franciaországon át egészen Kuvaitig bezárólag merényletek sokaságát hajtotta végre. Sőt, ezzel párhuzamosan sikerült megerősíteni uralmát az általa ellenőrzött iraki és szíriai területeken. Az ISIS egyáltalán nem mutatja a vereség jelét.

Hirdetés(x)

A Körkép most számot vet a “kalifátus” helyzetéről a Közel-Keleten, részletesen bemutatva,  milyen okok – szimbolikusak és gyakorlatiak – húzódnak az elmúlt napok terrorista merényleteinek hátterében.

Egy percben az ISIS egy éve: 

Újult erővel

2015 elején  hiába vesztett területeiből az ISIS, szenvedett el hatalmas vereséget Kobánenál és űzték ki őket az iraki Tikritből, a terrorszervezet májusban újabb hódítási offenzívába kezdett Irakban és Szíriában egyaránt. Közel egy éves ostrom után elfoglalták a nyugat-iraki al-Anbár tartományban fekvő Ramádi városát, nem sokkal később pedig a közép-szíriai Palmüra romvárost, ami az UNESCO világörökségének része. A csatákat követően megint úgy tűnt, hogy az ISIS egy kicsit visszavesz a lendületből és inkább az “államépítésre” összpontosít.

A hadi helyzet Szíriában július 1-én. Az északi részen lévő török egységek (amit tankok jelölnek) azt jelentik, hogy a török hadsereget a napokban készültségbe helyezték, mivel megindulhat egy török támadás Észak-Szíriában. Ennek oka nemcsak az ISIS, hanem az, hogy Ankara "nem tűri el" a kurdok sikereit és az önálló államiságra tett erőfeszítéseiket.
A hadi helyzet Szíriában július 1-én. Az északi részen lévő török egységek (amit tankok jelölnek) azt jelentik, hogy a török hadsereget a napokban készültségbe helyezték, mivel Észak-Szíriábaa nem zárható ki egy török támadás. Ennek oka nemcsak az ISIS, hanem az, hogy Ankara “nem tűri” a kurdok sikereit.

Ám nem így történt. Helyette a terrorszervezet inkább az első “születésnapjára”készülődött, ami egybeesett a Ramadánnal (a böjt hónapjával). A közeledő viharfelhőket Abu Mohamednek, az ISIS szóvivőjének a felhívása jelezte, miszerint a terroristák és a szimpatizánsaik a Ramadán hónapját tegyék a sorozatos csapások időszakává a „hitetlenek” számára.

Szakértői és biztonságpolitikai körökben természetesen szintén tisztában voltak az elmúlt napok szimbolikus jelentőségével, de még őket is meglepte az a fajta intenzitás és összehangoltnak tűnő (habár a terrorcselekményeket az ISIS nevében követték el, de mindeddig nem nyert teljes bizonyítást, hogy kapcsolatban voltak egymással a csoportok) támadássorozat, ami június 26-án megrázta a világot.

Abu Mohamed, az egyik vezetője a terrorszervezetnek.
Abu Mohamed már nem egy csatában vett részt, mint parancsnok.

Pár óra leforgása alatt Franciaországban, Tunéziában és Kuvaitban hajtottak végre terrorakciókat az ISIS nevében. Az első a franciaországi Lyonhoz közeli vegyi üzemnél történt: egy férfi lefejezte a munkáltatóját, kitűzte a fejét a gyár kerítésére (ez a módszer megszokott az ISIS köreiben, például Rakkában, amit a “kalifátus fővárosának” tartanak folyamatosan a kerítésre tűzik az ellenség fejét).

A lefejezést követően a 36 éves sofőr megpróbálta felrobbantani a Saint-Quentin-Fallavier ipari zónában található gyárat, mégpedig úgy, hogy tehergépkocsijával a gázpalackoknak hajtott.

Az elfogott merénylő.
A terrorista bevallotta, hogy személyes ellentét állt az akció mögött, de az ISIS nevében követte el a támadást, még a terrorszervezet zászlaját is otthagyta a helyszínen.

Csapást a mintaországra 

A második merényletet Tunéziában követték el. A Szúsza nevű turistaparadicsomban, az Imperial Marhaba és a Soviva üdülők melletti strandon két férfi ámokfutásba kezdett. A terroristák 38 embert mészároltak le, ebből 30 Nagy-Britanniából érkező turista volt. Az egyik merénylőt lelőtték, a másikat – név szerint Seifeddine Rezguit – letartóztatták.

A terrorcselekmény érdekessége, hogy akárcsak márciusban, a Bardo múzeum elleni támadásnál, a merénylők itt is Líbiában kaptak félkatonai kiképzés és nem sokkal a terrorakció végrehajtása előtt szivárogtak be Tunéziába.

A brit turisták jelképes temetése a tengerparton. Számos tunéziai program indult azzal kapcsolatban, hogy visszacsalogassák a turistákat, mint például közös vacsorát fogyasztanak a muszlimok és a turisták.
A brit turisták jelképes temetése a tengerparton.

Tunézia leginkább azért van a terrorszervezet célkeresztjében, mert ez az „arab tavasz” mintaországa, mely – a sajátos történelmi és civilizációs hagyományainak köszönhetően – egy valódi demokrácia felé halad és ahol a legutóbbi választásokon szekuláris vezetés került hatalomra.

Mivel az ISIS számára a demokrácia “iszlámellenes és megvalósíthatatlan” dolog, ezért úgy akarják a legkönnyebben megroppantani az országot, hogy a turizmusra csapnak le, külföldi állampolgárokat gyilkolva. Ez utóbbi egyben  üzenet a nyugati országoknak is, hogy állampolgáraik sehol sincsenek biztonságban.

A terrortámadás egyfajta “fogódzót” kínál a Tunéziában élő szélsőségesek számára. Az észak-afrikai országból ugyanis kb. 3000 tunéziai harcol az ISIS vagy valamely másik terrorcsoport oldalán Szíriában, de ennél jóval többre tehető a szimpatizánsok száma.

Egy ISIS melletti tüntetés Tuniszban. Forrás: REUTERS
Az ISIS melletti tüntetés Tuniszban. Forrás: REUTERS

Természetesen a tunéziai kormány nem hagyta ennyiben a dolgot, rendkívül szigorítottak a biztonsági intézkedéseken. A tunéziai hatóságok egymás után számolják fel a különböző sejteket. Minden olyan személyt, aki  fegyverrel, logisztikai ismeretekkel, vagy anyagilag támogatja a szélsőségeseket, azonnal lecsuknak.

A minisztériumi döntés alapján a tengerparton 1600, a városokban, turisztikai látványosságoknál, múzeumoknál pedig további 18 ezer fegyveres ügyel a biztonságra. Ezen kívül bezártak 80 mecsetet, szélsőséges prédikátorok előadásait tiltották meg, az ISIS zászló vagy felirat viseléséért pedig több éves börtönbüntetés jár.

Partiőrség  a tengerparton. Ez már megszokott látvánnyá vált Tunéziában,
Partiőrség a tengerparton. Megszokott látvánnyá vált Tunéziában,

Ellentét szítása 

A harmadik, és egyben a legnagyobb merénylet Kuvaitban történt. A péntek déli ima során öngyilkos merénylő robbantott fel magát egy síita mecsetben. A szaúdi állampolgár által elkövetett merényletében 27-en haltak meg, a sebesültek száma viszont elérte a 230-at. A mecset elleni támadást szinte azonnal magára vállalta az ISIS.

A robbanás a kuvaiti asz-Szádik mecset ellen.
Robbanás a kuvaiti asz-Szádik mecset ellen.

A kuvaiti robbantást kétféle képen lehet értelmezni. Egyrészt úgy, hogy Kuvait áll a Perzsa-öböl menti monarchiák közül a legközelebb a nyugati típusú demokráciához: az országban parlament működik, síiták is lehetnek képviselők, a nők több jogot élveznek, mint a környező országokban. Ugyanakkor itt inkább egy másik tényező játszott közre: az 1,3 millió főt számláló Kuvait lakosságának harmada síita.

Az ISIS elsősorban nem a Nyugatot, hanem a síitákat és hozzá köthető csoportokat (jezidi, alavita) tekinti a legnagyobb ellenségnek. A közösség elleni támadással, akárcsak Szaúd-Arábiában és Jemenben, az a céljuk, hogy növeljék az ellentétet az arab országokban élő síiták és szunniták között, ami végül azzal járhat, hogy a két vallási felekezet egymásnak esik. Egy polgárháború pedig, mint ahogy Jemen, Líbia vagy Szíria esetében már megfigyelhető, az Iszlám Állam terjeszkedésének és megerősödésének kedvez.

A terrortámadás után kuvaiti síiták és szunniták imádkoznak közösen az ország nagy mecsetben.
A terrortámadás után kuvaiti síiták és szunniták imádkoznak közösen az ország nagy mecsetében.

Nagyon fontos viszont megjegyezni, hogy június 26-án és azt követően más merényletek is zajlottak a világban, amiről a média nem nagyon tudósított. Például a támadások előtti napokban az ISIS fegyveresei beszivárogtak a szíriai Kobáne városába (a kurdok vádjai szerint Törökország felől), amit a kurdoknak már egyszer sikerült az év elején megvédeniük.

A terroristák, a FSA (Szabad Szíriai Hadsereg) egyenruháiba öltözve bejutottak a településre, majd ott borzalmas mészárlásba kezdtek: több napon át kézifegyverekkel és bombákkal gyilkolták a helyieket. Mire sikerült kiűzni őket, addigra 120 emberrel – köztük nőkkel és gyerekekkel – végeztek.

Június végén újra lángolt Kobáne városa.
Június végén újra füstbe borult Kobáne városa.

Ugyanúgy kevésbé került a figyelem középpontjában, hogy az ISIS-hez hű csoportok aktivizálták magukat Egyiptomban is. Június 29-én Hiszám Barakat egyiptomi főügyészre fegyveresek támadtak, amikor munkába tartott, a kórházban később belehalt sérüléseibe.

Pár nappal később pedig az elmúlt évek legnagyobb támadását hajtották végre a szélsőséges csoportok az egyiptomi Sínai-félszigeten: az ISIS helyi „leányvállalata”, az Anszár Beit am-Makdisz (Szent Ház Védelmezői) nevű militáns csoport több tucat helyen támadta meg az egyiptomi hadsereg állásait. A harcok azóta is zajlanak, folyamatosan bombázva az iszlamisták állásait. Kairó szerint eddig 21 katona és 241 terrorista halt meg a harcokban.

 Hiszám Barakat, az egyiptomi főügyész. Ő felelős több, egykori Muszlim Testvériség tagjának letartóztatásért és halálos ítéletéért, ami gyakorlatilag a szélsőséges csoportok első számú célpontjává tette.
Hiszám Barakat egyiptomi főügyész. Ő felelős több, egykori Muszlim Testvériség tagjának letartóztatásért és halálra ítélésért.

“Államépítés” ezerrel

A „kalifátus” első születésnapját nemcsak terrormerényletek tucatjaival ünnepelte szerte a világban. A szervezet ugyanis nagyon intenzív államépítésbe kezdett, igyekezve megszilárdítani a hatalmát az általa elfoglalt iraki és szíriai területeken.

Ehhez például elképesztő méretű terrort alkalmaz – legutóbb már nőket is lefejezett “boszorkányság” vádjával – és szinte mindennapossá válnak a kivégzések vagy megcsonkítások. Például: lopásért kézlevágás, alkoholfogyasztásért korbácsolás, paráznaságért halálra kövezés, homoszexualitásért magas helyről történő ledobás, istenkáromlásért lefejezés jár. A film, zene, „nem iszlám könyvek” olvasása, nők érintkezése idegen férfiakkal, dohányzás az utcákon: ez mind tilos az ISIS által ellenőrzött területeken.

Több ezer cigarettát égetnek Irakban, mivel a dohányzás tilos náluk. Ugyanúgy égettek el már könyveket, ruhákat, de még élelmiszer segélyeket is, mivel "nem voltak iszlám módon levágva a csirkék (vagyis nem volt halal a termék).
Több ezer cigarettát égetnek Irakban, mivel a dohányzás tilos. Ugyanúgy égettek már el könyveket, ruhákat, de élelmiszer segélyeket is, mivel “nem voltak iszlám módon levágva a csirkék (vagyis nem volt halal a termék).

Ezzel párhuzamosan fokozatosan átvették az állami feladatokat is: adót szednek, saját bíróságokat működtetnek (vahabita-szalafita elvek alapján), szociális támogatásokban részesítik a fegyvereseket és családtagjait, működő élelmiszer-hálózatot építettek ki. A kórházak – megcsappant készlettel és állománnyal ugyan – de még mindig működnek, mint ahogy a tanítás is zajlik az iskolákban.

Igaz, ez utóbbi esetében eléggé torz formában: nem lehet angolt, politikát, művészetet, de még természettudományokat sem tanítani, hanem csak „iszlám tantárgyakat”.

ISIL elleni bombázás: nem elég hatékony.
ISIL elleni bombázás: nem elég hatékony a légitámadás.

Jelenleg egyáltalán nem látni annak esélyét, hogy a „kalifátus” összeomlana, vagy meggyengülne. Igaz, vannak „hullámvölgyek”, mint Kobáne után, de a terrorszervezet hála bevételeinek, növekvő fegyveresei számának (jelenleg kb. 50 000 fő) köszönhetően mindig képes erőre kapni. A szervezet korábban leginkább a Perzsa-öböl menti monarchiák – Szaúd-Arábia, Katar – pénzügyi támogatásaira hagyatkozott, de most már képes saját „lábán is megállni”: kőolaj eladásból, bankrablásokból, műkincsek csempészetéből, kábítószer útvonalainak megadóztatásából, szervkereskedelemből és egyéb illegális módszerből szerzi a bevételeit.

Így is csempészik ki az országból a kőolajat: hordókba töltik, majd átviszik a határon.
Így csempészik ki az országból a kőolajat: hordókba töltik, majd átviszik a határon.

A győzelem küszöbén?

Nemrég Stephen Walt nemzetközi kapcsolatok elemző professzor a Forreign Policy oldalon egy érdekes kérdést vetett fel: Mi van akkor, ha az ISIS győz? Ebben az esetben nem azt kell érteni, hogy létrejön a Marokkótól egészen a kínai Hszincsiang–Ujgur tartományig húzódó “szuperkalifátus”, hanem, hogy az Iszlám Állam képes annyira stabilizálódni, hogy egyszerre tudja ellátni az állami feladatokat és megvédeni magát a külső és belső támadástól.

Az “államalapítás” (amit mindig is véres eszközökkel hajtották végre a történelemben)  után pedig “először páriája, majd tagja lesz” a nemzetközi közösségnek (megj. pária jelentése: kitaszított, tisztátalan, jogfosztott. A nemzetközi kapcsolatokban pária országnak nevezik azokat, amiket a nemzetközi közösség nem fogad el, vagy csak 1-2 ország ismer el (például Észak-Ciprusi Török Köztársaság).

Walt számos történelmi példával támasztja alá gondolatmenetét: a XX. században nem egyszer fordult már elő, hogy forradalmakkal, vagy más erőszakos módon hatalomra került csoportok (a bolsevikoktól kezdve, a különböző latin-amerikai fegyveres társaságokon át egészen a kínai kommunistákig bezárólag), évekkel vagy akár évtizedekkel később, de végül “integrálódtak” a nemzetközi rendszerbe. Felvették velük a diplomáciai kapcsolatokat, beindult a nyilvános külkereskedelem és a magán jellegű utazás is lehetővé vált.

Ha rövid időn belül nem sikerül végleg legyőzni az ISIS-t, mégpedig azelőtt, hogy túlságosan megerősödne Szíria és Irak területén, akkor bizony már csak az lesz a kérdés: melyik ország lesz az első, amelyik de jure is elismeri az Iszlám Államot és nagykövetséget nyit Rakkában?

Krajčír Lukács

A források megtalálhatóak a cikkben.

1Halál Franciaországban, Tunéziában, Kuvaitban – az első reakciók

2Unokáink sem fogják látni – A “kalifátus” kultúrarombolása Közel-Keleten

3. ,A dzsihád hitvesei”: európai nők és az Iszlám Állam 

4. A “kalifátus” Sztálingrádja: Kobáne ostroma I. rész.

5. Nem akarásnak koalíció a vége: Kobáne ostroma II. rész 

6. A Sötétség Serege – Irak az összeomlás határán

7. A tomboló káosz – Az iraki konfliktus és a Közel-Kelet 

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket FacebookonTwitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Körkép

A szerkesztőség általános szerzője.

Kövessen minket