Híresek és ehetőek II. rész

Kultúrtörténeti históriákkal körbelengett desszertek, igazi „édes hungarikumok“, amelyek világszerte ismertté váltak. Gundel-palacsinta, rigójancsi, dobostorta, somlói galuska és a Rákóczi-túrós – ínycsiklandozó desszertek, melyek nevét ha csak kimondjuk, összefut a szánkban a nyál. Ismerkedjünk meg rövidke történeteikkel!

Gundel-palacsinta

Igazi hungarikumként kínálják háziasszonyok és éttermek egyaránt, azonban kevesen tudják, hogy a Gundel-palacsinta megalkotása eredetileg Márai Sándor feleségéhez, Matzner Lolához kapcsolódik. Egy Márai-darab premierjét követően a Gundelben tartottak bankettet, Lola pedig egy régi családi receptet felújítva elkészíttette saját desszertjét: a dióval, mazsolával, cukrozott narancshéjjal töltött csokoládés palacsintát.

Gundel Károlynak annyira ízlett az édesség, hogy Márai-palacsinta néven felvetette az étterem állandó étlapjára. A Márai házaspár emigrációja után az államosított étteremben ez a név az étlapon is tiltólistára került, így az egykori tulajdonos után Gundel-palacsintára kellett átkeresztelni ezt az ínycsiklandozó desszertet. Hogy a történet igaz vagy sem, illetve milyen formában és kihez köthető ez a remek édesség – nehéz volna kideríteni.

Annyi biztos, hogy mint minden közkedvelt fogásnak, így a Gundel-palacsinta elkészítésének is számos ismert változata van. Akad, aki a tölteléket frissen reszelt citromhéjjal, mások kandírozott narancshéjjal teszik még ízletesebbé. A csokoládéöntetet is ki így, ki úgy tartja hitelesnek, de már a palacsinta tésztájának készítéséről is megoszlanak a vélemények.

Ami biztosan kell hozzá, az vékonyra sütött palacsinta, krémes diótöltelék nem kevés rumba áztatott mazsolával és csokoládéöntet.

   

Rigójancsi: szerelemből sütemény

 A rigójancsi néven híressé vált desszert egy régi romantikus szerelmi történet hordozója. E szerint a történet szerint a 19. század második felében élt egy bizonyos pákozdi születésű Rigó János nevű cigányprímás, aki bandájával a világot járta, és 1896-ban Párizsban olyan szívhez szólóan húzta a vendégek fülébe a magyar nótákat, hogy egy, a férjével az étteremben vacsorázó hercegné, Clara Ward-Chimay azon nyomban belehabarodott.

A két szerelmes elhagyta családját, és a világra szóló botránynak fittyet hányva tíz éven át repdestek együtt a boldogságtól. A híres pár így érkezett Budapestre is, ahol egy cukrászdában nagyon ízlett a csapodár asszonynak az új párja által kínált csokis, krémes sütemény.

Rigó Jancsi állítólag e szavakkal kínálta kedvesét a később róla elnevezett süteménycsodával: „Kóstold meg: olyan barna, mint az én bőröm, és olyan édes, mint a te szíved” .

Az élelmes tulajdonos rögtön elnevezte a kreálmányát rigójancsinak, és ettől kezdve fel is lendült a forgalma, mert a botrányhős párt mindenfelé nagy figyelem kísérte. A sütemény rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert, amit híres névadójának és eredeti, finom ízének egyaránt köszönhetett.

A cigányprímás és a hercegné szerelme nagyjából tíz évig tartott, ugyanis Clara Ward-Chimay egy olasz pincér kedvéért elhagyta Rigó Jancsit. A muzsikus ezután bejárta a világot, de zenészként a továbbiakban már nem tudott sikereket elérni. Koldus módjára halt meg Amerikában.

Dobostorta és a vajkrém születése

Az egyik legfinomabb csokoládékrém és a vékony, könnyű piskótalapok miatt a legjobb magyar tortának kikiáltott dobostorta  a 19. század derekán született Dobos C. József magyar cukrász, szakácsmester alkotásaként. Dobos hírnevét az 1885-ös budapesti Országos Általános Kiállításon bemutatott tortával alapozta meg, és azóta világszerte ismertté vált, azonban a torta receptjét 1906-os nyugdíjba vonulásáig megtartotta magának.

Akkor viszont rendkívül önzetlenül tortája receptjét átadta a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek azzal a feltétellel, hogy azt bármelyik ipartestületi tag szabadon felhasználhatja.

A dobostorta 1885-ös szereplése után vált ismertté itthon és külföldön egyaránt, és nyugodtan mondhatjuk, meghódította szinte egész Európát. Az újdonság első kóstolói között ott volt az akkori magyar uralkodópár, Sissi és I. Ferenc József, osztrák császár, magyar király is.

A dobostorta másmilyen volt, mint a kor klasszikus, emeletes, díszes tortái. Kitűnt azok közül egyszerű eleganciájával. Másik titka pedig a vajkrém volt, amit abban a korban még nem ismertek, ugyanis a kor édességei főzött krémekkel és tejszínhabbal készültek. Tehát mind a tortában lévő csokoládés vajkrém, mind pedig a tészta különleges piskótája Dobos újítása volt.

A hagyomány szerint az édes vajkrémre a vajat köpülő fiú tévedése vezette rá a mestert, aki só helyett véletlenül cukrot tett a köpülő edénybe. A cukrászmester pedig az így elrontott vajból alkotta meg remekét.

Dobos C. József remekművével beutazta egész Európát. Mindenhol bemutatta, de receptjét szigorú titokként féltve őrizte. Bármerre próbálkoztak a cukrászok a torta elkészítésével, sikertelenül próbálták megfejteni a torta titkát. A tortákat Dobos cukrászüzeméből társzekereken, sózott jég között szállították Nyugat-Európa jelentősebb nagyvárosaiba.

Somlyói avagy somlói galuska

Sokak kedvence a csokis piskótás, krémes, tejszínhabos édesség, amelyet szinte minden cukrászda és étterem étlapján számtalan elkészítési módban megtalálhatunk. Születési, pontosabban debütálási ideje teljesen biztos: a somlóit először az 1958-as brüsszeli világkiállításon kóstolhatta meg a nagyközönség, ahol megalkotóját szakmai díjjal is jutalmazták.

Arról azonban, hogy pontosan kinek is köszönhetjük a somlóit, megoszlanak a vélemények. Egyesek Gollerits Károlyt, a Gundel egykori főpincérét tartják a somlói szülőatyjának, mások Szőcs Béla cukrászmestert. Az igazság a kettő között van. Gollerits volt ugyanis az, aki az édességet megálmodta, de Szőcs Béla készítette el először, és a díjat is ő hozhatta haza Brüsszelből.

Erről a neves édességről azonban tudni kell, hogy valójában nem is somlói galuska, hanem somlyói galuska néven anyakönyvezték. Az édesség a Fót melletti Somlyó-hegyhez köthető, amelynek közelében megalkotója évtizedeken át élt, és saját cukrászműhelyében alkotott. A névcserét egy, a magyar földrajzban és helyesírásban kevésbé jártas brüsszeli úrnak köszönhetjük, aki véletlenül lehagyta az ipszilont a díjnyertes desszertről, így az új névvel vonult be a gasztrotörténelembe.

Rákóczi-túrós

Tésztaalapon ízesített rögös túró, a tetején tojáshabból alkotott rács, melynek hézagai közül kikandikál a baracklekvár – és egyszerűen nem lehet betelni vele. Csak kevesen tudják, hogy a Rákóczi-túrós névadója nem a fejedelem Rákóczi Ferenc, hanem Rákóczi János, a Felsőleperden született cukrász és mesterszakács.

Az 1958-as brüsszeli világkiállításon ő irányította a Magyarországot képviselő szakács csapatot, mely mintegy 500 vendéget tudott kiszolgálni egyidejűleg. Ezen a kiállításon vált világszerte ismertté a paprikás csirke, a magyaros (lecsós) szűzérme és a roston sült balatoni süllő is. A Rákóczi-túrós lepény receptje is itt tett szert ismertségre és nemzetközi tekintélyre Magyarország számára.

 Takács Henrietta

Források: mindmegette.hu, vaol.hu, kulinarisvilag.hu

További ajánlott írásunk:

1. Híresek és ehetőek I. rész

 Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!