Az akadémikusok szerint az oktatásügy nem elég tárgyilagos, és pénzhiánnyal küzd. Ezt a Juraj Draxler oktatási miniszterrel folytatott kerekasztal-tanácskozáson mondták el.
A főiskolákról, tudományos életről és kutatásról szóló tanácskozáson az iskolák finanszírozása és igazgatása, az akkreditációs folyamat, illetve a kutatási eredmények mérése voltak a fő témák. A regionális iskolákról szóló vitában nagyrészt egyetértés volt a felek között, viszont a főiskolákról és a tudományos életről már eltérő vélemények hangzottak el.
A Komenský Egyetem rektora, Karol Mičiet szerint az értékeléseket a nemzetközi mércékhez kell igazítani, nem a szlovák folklórhoz. Robert Redhammer, a Szlovák Műszaki Egyetem rektora az iskolák értékelésével kapcsolatban kijelentette, hogy az iskolák szakterületének kell lennie a mércének, és nem lehet őket egységes feltételek szerint mérni.
Minden bajok alapja: a pénzhiány
A legnagyobb gondot a pénzforrások és azok elosztása jelenti. Jozef Masaryk, a Kutatásfejlesztési Ügynökségtől a lottóhoz hasonlította a pályázatok elnyerését. Redhammer szerint a szlovák kutatási szférának jót tenne, ha pályázati úton osztanák szét a pénzeket az intézményi finanszírozás helyett. Pavol Šajgalík, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke szerint viszont túl kicsi az ország ahhoz, hogy független szakértőkből álló bizottságok bírálják el a pályázatokat, és működésbe lépne a hamis szolidaritás.
A tudományos élet lemorzsolódását a célok rossz meghatározásának tudta be Ľubor Fišer, az akkreditációs bizottság vezetője. Szerinte a titulus kötelezővé tétele az államigazgatásban mindenféle kétes értékű iskolák megjelenéséhez, és ezzel párhuzamosan a tudományos publikációk számának csökkenéséhez vezetett. Az Akadémiai Rangsoroló és Értékelő Ügynökség elnöke, Ivan Ostrovský szerint az is téves elképzelés, hogy minden docens vagy professzornak oktatási programot kell vezetnie, mivel ez nincs összhangban a munkaerőpiaci igényekkel.
A diáklétszám helyett a minőséget kéne növelni
Az iskolák kapacitását megőrző jelenlegi trend folytatása azt jelentené, hogy az összes középiskolai végzőst felvennék főiskolára vagy egyetemre. „A pénz nagy részét a diákok száma alapján osztják, ezért a főiskolák nem ruháznak be a minőségi programokba, hanem inkább az érettségizetteket csábítják” – mondta Masaryk. Megoldást jelenthetne szerinte az egy diákra eső állami hozzájárulás szabályozása a munkaerőpiaci elvárások alapján. A „társadalmi szükséglet” feletti diáklétszámot egy-egy szakon a főiskoláknak saját forrásból kéne fenntartaniuk – vélekedett.
(sme.sk; kép: cas.sk)
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
