A Fico-kormány úgy harangozta be a harmadik szociális csomagot, mint az állami hatékonyságot növelő intézkedéssorozatot. Eugen Jurzyca, az SaS pénzügyi szakértője is elismeri, hogy csökken a munkanélküliség, azonban más nézőpontból közelíti meg a kormány „sikertörténetét”.
Az eurózónával, és még inkább a másik három V4-es országgal összehasonlítva, Szlovákiában gyors ütemben növekedtek a köztartozások a Fico-kormány hatalomba lépése óta, egészen az adósságfék 2013-as bevezetéséig. A köztartozások azóta is növekedtek, csak a növekedés üteme állandósult. Ezzel szemben az eurózónában nagyságrendekkel kisebb mértékű a növekedés, míg a többi visegrádi országban 2014-től már átlagban a köztartozások csökkenése figyelhető meg.
Jurzyca szerint a köztartozások ilyen mértékű növekedése mellett, miközben a második pillérből is egymilliárd eurót pumpáltak a gazdaságba, nem meglepő a munkanélküliség csökkenése. Ez viszont azért érdekes, mert a Szlovákián kívüli visegrádi országokban úgy tudták nagyobb ütemben csökkenteni a munkanélküliséget, hogy közben nem halmoztak fel annyi köztartozást, mint Szlovákia. Szlovákiában ráadásul az államháztartási hiány is lassabban csökkent, mint visegrádi partnereinél.
Ugyancsak nem jó eredményekre utal a magánberuházások csökkenése. Ezek GDP-arányos részesedése az eurózónában nem változott 2011-14 között, Szlovákiában 18%-kal csökkent.
„Robert Fico második kormánya nem reformcsomagokat vezet be, amelyek minőségét az eredmények igazolják. Ellenkezőleg, ezek marketingcsomagok, amelyeket a növekvő adókból és járulékokból, tartozásból és a nyugdíjpénztárból finanszíroznak” – írja Jurzyca.
(hnonline.sk; kép: cas.sk)
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.