Nyakunkon a karácsonyi vásárlások és a költekezés időszaka. Ilyenkor a legkönnyebb a hitelek csapdájába esni. Mutatják ezt a statisztikák is, melyek szerint Szlovákia lakossága egyre jobban eladósodik: ilyen tempóban két éven belül mi leszünk Közép-Kelet-Európa második legeladósodottabb állama, már ami az egy főre eső adósságmértéket illeti.

 

Mindenki képes félretenni

 

A valaha volt legalacsonyabb kamatlábak egyre több embert ösztönöznek arra, hogy olyan szebb és nagyobb lakást, műszaki kütyüket, autót is megkívánjon, amelyre a valóságban nincs is semmi szüksége, illetve meg sem engedhetné magának.

 

 hirdetes_810x300  

Ha tényleg többet szeretnénk annál, mint amink most van, de ugyanakkor hosszútávú nyugalmat is akarunk, akkor a megoldást nem a hitelekben, hanem a megtakarításokban kell keresnünk.

 

Tudom, ilyenkor jön a gyakori méltatlankodó válasz, hogy „ugyan, miből is tegyek én félre?”A valóság azonban általában az, hogy minden keresettel rendelkező ember képes félre tenni valamit. Nem kell feltétlenül havonta több száz euróra gondolni, kezdetnek megteszi havi 15-20 euró is. Ekkora tartalék minden keresetben megtalálható.

 

Sokszor elég jobban átszámolni, optimalizálni a kiadásainkat, vagy hatékonyabban gazdálkodni. Például kimutatások vannak arról, hogy egy fokkal alacsonyabb hőmérséklet a lakásban a tél folyamán képes akár 10 százalékkal is csökkenti a havi rezsit. Sokszor megszokásból nem cseréljük le telefon előfizetésünket, mobilszolgáltatónkat, hiába van olcsóbb alternatíva.

 

A takarékoskodás is csak egy szokás, amit kialakíthatunk. A cél, hogy hosszútávon és folyamatosan takarékoskodjunk. Havi 20 euró 40 év után könnyen 35.000 euróra duzzadhat. Akiknek mégis nehézséget okoz, vagy okozott eddig, azoknak a 4 következő lépés segíthet elindulni.

 

„Vödröcskézés”

 

Próbáljunk meg nem fizetéstől fizetésig élni. Kezdetnek akár folyószámlánkon, még ideálisabb, ha takarékszámlánkon spóroljuk meg havi kiadásunk összegét. Ahogy a fizetésből jut telefonra, kábelszolgáltatóra, lakbérre, úgy magunkat is jutalmazzuk meg, ne csak másra dolgozzunk. Minden egyes fizetésünkből küldjünk takarékszámlánkra egy megszokott összeget. Bőven elég kezdetnek 20-50 euró. Idővel megtanulunk „megélni” nélküle, és lesz egy jó alapunk is a továbbiakra.

 

vödrök
A vödrökön szereplő számokat, határértékeket mindenki saját maga határozza meg. Ezek például az én határértékeim. Számomra felesleges a folyószámlámon több mint 500 eurót tartani. Ha mégis valami folytán nagyobb kiadással kellene számolnom, egy napon belül hozzáférek a tartalékomhoz a második kannában, ezzel fedezhetem a komolyabb kiadást (autójavítás, elromlott mosógép stb.).Amint lecsökken a középtávú megtakarításom, újratöltöm. Addig a harmadik kanna „pihen”, vagyis nem küldök oda több pénzt. Amint túlcsordul, a maradék fölösleges pénzt újra a hosszútávú tartalékomba irányítom át. (kép: Körkép.sk)

 

Ha már nem hónapról hónapra élünk, alakítsunk ki középtávú tartalékot. Legyen ez 3-6 havi kiadásunknak megfelelő összeg. Ezt már ne bankszámlán tartsuk, keressünk 3-4 százalékos kamatú, garantált hozamú befektetési alapot. Szükség esetén hozzáférhetünk a pénzünkhöz, de mégsincs az összeg a szemünk előtt. A fenti ábrán ezt a második vödör ábrázolja. Ha összegyűjtöttük a havi kiadásaink legalább háromszorosát, akkor már valószínűleg sikerült kialakítanunk a megtakarítási szokásainkat. Ezzel egyidejűleg megszűnik a nagyon nyomasztó érzés, hogy hónapról hónapra élünk.

 

Harmadik lépés

 

Harmadik lépésként fektessünk be hosszú távú és rendszeresen magas hozamú befektetési alapokba. Ehhez nagyon ajánlott az első két lépés kialakítása. A harmadik lépés nem sokat ér, ha szükség esetén azonnal ehhez a tartalékunkhoz kell nyúlnunk. Hosszútávú befektetésnél a magas hozam eléréséhez legalább 10 éves időtartam szükséges. Ha tehát az 1. és 2. pont már ki van pipálva, válasszuk ki a megfelelő hosszútávú megoldást. Mindenképp a 7-8 százalékos éves kamat legyen a cél. Ahogy az előző cikkünkben említettük, ezt ideális esetben ne a biztosításokon keresztül tegyük.

 

Fizetésünk növekedésével a félretett összeget is növeljük. Ha lehetőségeink megengedik, – főleg recesszió idején –  fektessünk be egyszerre nagyobb összegeket. A ma eltett 200 euró, 7 százalékos kamatra 40 év után (ha leszámoljuk az inflációt) 700 euróként köszön vissza. Ez barátok közt is 250 százalékos hozam. Nem beszélve a magasabb összegekről. A jövőbeli énünk minden bizonnyal megköszöni, hogy már most gondoltunk rá!

 

zsupi 1

 

Egy év várakozás is több ezer eurónkba kerül

 

Ha lehetőségünk van rá, és úgy érezzük, hogy az első és a második ponttal biztosan nem lesz gondunk, párhuzamosan kezdjünk félretenni hosszú távú tartalékunkba is. Az alábbi példa elmagyarázza, hogy egy év halasztás is milyen drága lehet számunkra.

 

Tegyük fel, hogy Pisti nem 25 évesen kezd dolgozni, hanem úgy dönt, még élni és tombolni akar, így minden fizetését elveri. Egy évvel később, tehát 26 évesen kezd bele hosszú távú, 65 éves korig tartó megtakarításába. Ekkor kezd el félrerakni havi 20 eurót.

 

Ha 25 éves korában kezdte volna, akkor 65 évesen 53 ezer eurónak örülhetne. Így, hogy egy évvel később vágott bele, már csak 49 ezer eurót talál a számláján. Tehát egy évnyi várakozás Pistinek 4 ezer eurójába került. Ha tehát már korábban van rá lehetőségünk, ne habozzunk.

 

Hol takarékoskodjunk?

 

A lényeg az, hogy takarékoskodjunk, és ne hitelből éljünk. Ha valamire nincs pénzünk, azt nem feltétlenül kell megvenni. Ha működik a tévénk, számítógépünk, nem kell négyévente lecserélni.

 

Amit a következőkben érdemes megfontolnunk, hogy mennyire hatékonyak azok a pénzügyi eszközök, amelyeket használunk. Sokunknál a fiók mélyén ott lapulnak a lakástakarék-spórolások, vagy az unit linked biztosítások, „spórolások”. Cikkeinkben ITT és ITT már kifejtettük, miért nem feltétlenül optimális megoldások ezek.

 

Több évtized óta a befektetési alapok nyújtják a legjobb és legbiztosabb megoldást a hosszú távú spórolásra. Pénzünket befektetési alap-kezelőtársaságok kezelik különböző aktívumokban. Rengeteg féle közül választhatunk, a részvényalapúak hosszú távú célhozamának alsó határa éves szinten 5-6 százalék. Akadnak garantált tőkealapok is, ezek alacsonyabb hozammal kecsegtetnek. A kockázathoz mért viszonyunk alapján kiválaszthatjuk a számunkra megfelelőt.

 

Hol ne takarékoskodjunk hosszútávon

 

Szokjunk le a hosszú távú takarékoskodásról a bankokban. Ez a legolcsóbb alternatíva, de az infláció, az illetékek, és a kamatadó megeszi a pénzünket, reálértéke rohamosan csökken.

 

A banki kamatok általában nem érik el az éves infláció értékét. A párna alatt se tartsunk pár száz eurónál többet, és  vigyázzunk a biztosnak hangzó, arany és más nemesfémekbe történő befektetésekkel is.

 

Mennyit tegyünk félre?

 

Sok helyen olvashatjuk a jól ismert 10 százalékos spórolási küszöböt, hogy ennyit ajánlott félretenni a keresetünkből. Kezdetnek nem rossz, de nem feltétlenül felel meg mindenkinek. Nagyon fontos, hogy legyen számunkra értelme az adott összegnek. Tudjuk, miért is vonjuk meg magunktól, legyünk tisztában vele, hogy milyen formában kapjuk majd vissza. Sok különböző online számológépet találhatunk az interneten, amelyek segítenek eldönteni, hogy mennyi lenne a megfelelő összeg.

 

Vegyük Pistit, aki 700 eurós fizetésével szeretné, ha 60 évesen nem kellene kizárólag az államtól kapott 200 euróból megélnie.  60 éves korától szeretne még 20 évig 500 eurót kapni kizárólag a felhalmozott befektetéseiből. Az alábbi számítás megmutatja, mennyit kell ehhez félretennie:

 

zsupi 1

 

Pisti úgy látja, hogy ha havonta 38 eurót takarít meg, akkor 60 évesen nagyon hálás lesz saját magának, hogy már fiatalon gondolt későbbi önmagára. Idős korában ugyanis havi 500 euróval megkönnyíti az életét.

 

Nem csak a keresetünk nagysága a mérvadó abban, hogy mennyit tudunk félretenni. Sokszor két teljesen azonos jövedelmű ember megtakarításai között is hatalmas különbségek vannak. Az, hogy a hiteleket (és velük együtt az örökös stresszt) vagy a takarékoskodást választjuk, kizárólag rajtunk múlik.

 

Zsupcsan Zoltán, pénzügyi tanácsadó

Olvasóink témával kapcsolatos kérdéseit kommentben, vagy a korkep(kukac)korkep(pont)sk email címen is feltehetik.

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!