20 gyerekük van, mégis milliárdos lett a magyar házaspár

Egy igazi „anticeleb”, aki negyvenöt éve hűséges feleségéhez, húsz gyermeke van, albérletből költözött tanyára, ahol valóságos munkával gazdagodott meg, életében nincsenek sötét titkok, nem népszerű, és a média által nem ünnepelt személyiség.

A házaspár a Hetek.hu-nak mesélt nem mindennapi életükről, először is Julianna a rengeteg gyerekről:

“Huszonegytől negyvenhat éves koromig mindig terhes voltam, és volt, hogy nekem kellett ellátni tizenhat marhát egyedül. Városi létemre nem voltam olyan ijedős csaj. Igazi vadnyugati életünk volt a tanyán. Harminchárom évig laktunk ott úgy, hogy abból tizenhat évig nem volt villanyunk.

   

A háztartási gépeinket, mosógépet, hűtőszekrényt elajándékoztuk, és kezdődhetett a kemény élet. Az esti fürdetés után minden éjjel kézzel mostam, ugyanis akkor még csak szövetpelenka volt. Közben meg sorban születtek a gyerekek.”

Miközben meglehetősen küzdelmes életet éltek a maguk választotta tanyán, egyszer sem jutott eszükbe, hogy másképp kéne élni, és még egymásnak sem panaszkodtak – lehet, hogy ez a titkuk?

“Ezt az életet mi vállaltuk, panasznak nem volt ott helye! Mindenki azt kérdi tőlünk, hogy a gyerekek talán véletlenül születtek? Ez olyan butaság, hiszen véletlenül nem születik gyerek. Mi tudatosan vállaltuk valamennyit, és azt éreztük, hogy nekünk ezt végig kell csinálnunk, bármi áron.

Soha nem fogadtunk el semmiféle segélyt. Többször is behívtak, hogy adnának nekünk nevelési támogatást, de én azt mondtam, hogy adják inkább más szerencsétlennek. Pont azért, hogy később ne vessék a szemünkre, hogy azért van ennyi gyerekünk, hogy abból éljünk meg.”

Ernő szép lassan, saját erejéből építette fel vállalkozásukat, ami olyan jól jövedelmezett, hogy ma már a carrarai márvánnyal borított, antik bútorokkal berendezett kastélyban élnek. A család ennek ellenére olyan maradt, amilyen mindig is volt, ma sem jár hozzájuk bejárónő, a gyerekek leérettségiztek, családot alapítottak, dolgoznak, a fiúk az apjuknak segítenek az állattenyésztésben, földművelésben. Tizennégy lány és hat fiú közül már csak kettő van otthon.

Ernő már 68 éves, de esze ágában sincs hátradőlni:

“Ha lehet ilyet mondani, még intenzívebben megy a munka, mint valaha. Épp holnap viszik két kamionnal a marháimat a törökök. De nemrégiben adtam el lovakat a jordán királynőnek, és Rómába is került néhány arab telivérünk. Vannak még terveim, például tovább akarok építkezni. Néha még az asszonynak kell engem fékeznie, de addig fogom csinálni teljes erőbedobással, amíg bírom.”

A milliomossá válás tippjét is megosztották az olvasókkal:

“Keressen egy istállót, vegyen három kis bocit. Ez abszolút reális idáig. Egy istállót pár nap alatt meg lehet építeni. Felneveli a három bikát, amiért pont egymillió forint jár. Kilakkozhatja a körmét, vehet szép blúzt, lehet úrilány, ha megetette az álla­tokat! Aztán senki sem fogja tudni, hogy az istállóból jött. Talán még kell hozzá egy talicska és egy kasza, és valamelyik öregtől tanulja meg, hogy kell azt kikalapálni, kifenni.

Keressen egy kis zöld füvet, azt bárhol lehet találni. Ebből egy év alatt már milliomos lehet. Amelyik fiatal elkezdi, amit most mondtam, nem fog csalódni! Ha leadta a három bikát, utána vegyen hatot, ekkor már két millió forintja lesz. Ha még többet akar, akkor vegyen még többet. Csak el kell látni őket, de ez egy nagyon kedves állat, élmény velük dolgozni, és óriási hasznot hoz.

Ennél egyszerűbb dolog alig van. Ha ezt most összehasonlítja a maga életével ott Pesten, és úgy érzi, hogy valamivel elégedetlen, esetleg a munkahelyi hajtás megviseli idegileg, akkor már jöhet is a marhatenyésztés.”

Lukács Ernővel és Csath Juliannával Piros Júlia beszélgetett. (hetek.hu)

A teljes interjú itt olvasható.