Magyar büntetett magyart a ’48 as megemlékezés miatt

Visszatekintés – 2015 legolvasottabb publicisztikáiból, interjúiból, riportjaiból válogatunk.

165 eurós bírságot róttak ki a Magyar Közösség Pártjára amiatt, hogy a bolyi helyi szervezete elmulasztotta bejelenteni a községi hivatalban a március 15-e kapcsán megtartott koszorúzást és megemlékezést. A büntetést Bohács Atila, a község új polgármestere szabta ki önszorgalomból, saját hatáskörében.

Az ügyvédi végzettségű Bohács négyoldalas levélben indokolta a bírság kiszabását. Amint az olvasható, a bejelentés elmulasztását „különösen veszélyes cselekedetként értékelte ki a helyi közösségen belül az emberek közti kapcsolat szétverése szempontjából, ami veszélyezteti a stabilitást és a helyi közösség demokratikus elveit.“

   

Magyar büntet magyart a nemzeti ünnep alkalmából. A Körkép utánajárt a nem mindennapi esetnek, megkérdezve a polgármestert, Bohács Atilát és elődjét, Illés Lászlót is az ügy körülményeiről.

Kérdéseinkre Bohács Atila, Boly polgármestere válaszol:    

 

 A Magyar Közösség Pártja helyi szervezete elmulasztotta bejelenteni a községházán a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából tartott koszorúzását, amiért Ön 165 euróra büntette az MKP-t. Megfelelő összegnek tartja a bírságot?

 

Igen.

 

Miért rótt ki ilyen magas összeget?

 

Ez az összeg megfelelő. A dolog súlyosságára való tekintettel a helyi körülményekre viszonyítva igyekeztem az alsó határ (szerk. megj. jogi személyek esetében 663 EUR, fizikai személyek esetében 165 EUR) felének az aljára kiróni a bírságot.

 

Nem politikai harcról és bosszúról van szó a politikai konkurenseivel szemben?

 

Magyar nemzetiségű vagyok, választási programom egyik pontja az volt, hogy mindenkinek segítek, viszont ugyanúgy elvárom a törvények, rendeletek betartását.

 

Március 15-e a magyarok nemzeti ünnepe. Az egész Kárpát-medence 15 milliós magyarsága emlékezik ezen a napon. Ön saját elmondása szerint magyar nemzetiségű. Nem gondolja, hogy ezt is figyelembe lehetett volna venni?

 

Az önkormányzat és az én beleegyezésemmel, valamint a helyi CSEMADOK szervezettel együttműködve került sor a koszorúzásra és a megemlékezésre 2015. március 14-én 16.00 órai kezdettel. Egy órával azelőtt, hogy a törvényszegés megtörtént. Ezen a koszorúzáson személyesen én is részt vettem.

 

Nem gondolja, hogy az összeg túlságosan magas?

 

Minden körülményt figyelembe véve nem tartom magasnak.

 

Kizártnak tartja a megfélemlítést?

 

Abszolút. Kultúrált körülmények között volt meg szervezve egy másik megemlékezés 16.00 órára. Ha valakik megengedik maguknak egy politikai párt zászlaja alatt az egyéni érdekek előnybe helyezését, ez megengedhetetlen a társadalomban.

 

Milyen egyéni érdekekre gondol?

 

Azok a személyek, akik a törvényt megsértették, teljes tudatában voltak. Helyi szinten több alkalommal is medializálva volt, hogy 16.00-tól megemlékezés lesz.  Semmi nem gátolta őket abban, hogy ezen részt vegyenek.

 

Március 15-e kapcsán saját megemlékezést is szervezhet bárki.

 

Ez így igaz. Ebben az esetben nem egyéni szervezésről volt szó. A szervező egyértelműen kijelentette, hogy az MKP szervezte.

 

Ez Ön szerint törvénytelen? Nincs rá lehetőség, hogy párt saját megemlékezést szervezzen?

 

Van rá lehetőség törvényes keretek között. Nem a megemlékezés jelentette a problémát, hanem a törvényszegés.

 

Az Ön által meghatározott büntetés is erre reagál?

 

Ennek mértékére, igen.

 

A bírság indoklásában Ön, mint hatóság azt írja: „(…) az esetet a hatóság különösen veszélyes cselekedetként értékelte ki a helyi közösségen belül az emberek közti kapcsolat szétverése szempontjából, ami veszélyezteti a stabilitást és a helyi közösség demokratikus elveit.“ Nem gondolja, hogy ezek túl súlyos vádak?

 

Nem.

 

Mivel tudja ezeket az elég súlyos állításokat alátámasztani?

 

Egy kis közösségben sem megengedett, hogy valaki önkényesen cselekedjen. Nem beszélve arról, hogy egy politikai párt színeivel takarózik.

 

A demokratikus elvek biztonságát veszélyeztető cselekedetnek minősül a helyi közösségen belül, ha egy politikai párt március 15-ére megemlékezést szervez?

 

Még egyszer szeretném megjegyezni, hogy nem a megemlékezéssel volt a probléma, hanem hogy a törvény nem lett betartva.

 

Ön tehát ezt a stabilitást és a helyi közösség demokratikus elveit veszélyeztető cselekedetnek tartja?

 

Igen, minden törvénysértés veszélyezteti egy közösség stabilitását, demokratikus elveit. Nem szeretném, hogy anarchia legyen.

 

Konkrétan mit tart anarchiának?

 

A törvénytelenséget, hogy önkényesen valaki megszegi a törvényt.

 

Milyen veszélyeket lát polgármesterként, hogy a koszorúzás kapcsán veszélyes cselekedetről beszél?

 

Mint mondtam, nem a koszorúzás volt a probléma, hanem a torvény megszegése. Nem tudom, milyen áttekintése van Önnek arról, ami a választási kampány során, előtte és utána a községben történt. Ezekre is vonatkozik az egész.

 

Ezért kérdeztem, hogy nem egyfajta politikai bosszúról van-e szó a választások után, amit Ön kizárt.

 

Egyértelműen. Nincs szó politikai bosszúról.

 

Most viszont azt mondta, hogy mégis van összefüggés.

 

Ezek az emberek igyekeznek még most is azt csinálni, amit akarnak. Tekintet nélkül arra, hogy megszegik-e a törvényt vagy sem.

 

Megkerestük Illés Lászlót is, aki a novemberi helyhatósági választásokon 10 szavazattal maradt alul kihívójával szemben. Elmondta, hogy eszébe sem jutott, hogy ez lesz belőle.

 

A Körkép kérdéseire most Boly korábbi polgármestere, Illés László válaszol, akit Németországban értünk utol.

 

Miért nem jelentették be a megemlékezést?

 

A megemlékezés meg volt hirdetve négy órára. Az MKP helyi szervezetének elnöke először azt akarta, hogy mi is négykor emlékezzünk meg az önkormányzattal és a Csemadokkal közösen. Ki is lett hirdetve a hangosbemondón, de a Magyar Közösség Pártja ebbe nem volt belevéve. Mondtam, hogy ha szeretnék, hogy én is részt vegyek a megemlékezésen, akkor tegyük korábbra vagy későbbre.

 

Tudott arról, hogy a törvény előírja a megemlékezés bejelentésének kötelességét a helyi önkormányzatnál?

 

Tisztában vagyok vele, hogy ezt be kellett volna jelenteni. Ha akarom, hozzányúlok a törvényhez, ha akarom, akkor meg nem.

 

Milyen megemlékezésről volt szó pontosan az önök esetében?

 

Van nálunk egy kopjafa, az én időmben állítottuk, mivel az 1848-as áldozatok és a szabadságharc emlékére addig ilyen nem volt. A március 15.-ei megemlékezéseken addig mindig megkoszorúztuk a második világháborús emlékművet.

 

Mit gondol a büntetés nagyságáról?

 

Jogi személy kaphat magasabb büntetést is, de akkor is soknak tartom.

 

Mit szól a büntetés indoklásához, miszerint az esetet a „hatóság különösen veszélyes cselekedetként értékelte ki a helyi közösségen belül az emberek közti kapcsolat szétverése szempontjából, ami veszélyezteti a stabilitást és a helyi közösség demokratikus elveit.“

 

Nagy szavak. Egy koszorúzás nem tudom, mennyiben tekinthető gyülekezésnek. Ha jön egy autóbusznyi ember, aki kiszáll és megkoszorúzza, azt is be kell jelenteni?

 

A kopjafánk a községi hivatal udvarán van. Van egy kettős kereszt is, ami a katolikus parókiának az udvarán van. Azt is megkoszorúztuk, az első világháborús emlékmű mellett van. Ami még csak nem is közterület, hanem a katolikus egyház területe.

 

Jogosnak tartja az indoklást?

 

Egyáltalán nem. Nevetséges, amit írt. Ha két koszorúzás történik egymás után, az mennyire a közösség szétverése? Kérdés, hogy ha be lett volna jelentve, engedélyezte-e volna.

 

Mi a magyarázata a feszült viszonynak önöknél?

 

Eddig mindig közösen koszorúzott a községi hivatal, a Csemadok és az MKP. Ki lett hirdetve a hangosbemondón, de ezúttal csak a Csemadok és az önkormányzat, a Magyar Közösség Pártját meg sem említették.

 

Nem tudom, ismeri-e az előzményeket. A helyszínen négy-öt mondatot mondtam, többek között azt, hogy azért is van külön megemlékezés, mert nem vagyok hajlandó olyan emberekkel az 1848-as szabadságharcra emlékezni, akiknél a magyar zászló terhet jelent, és nem fér el a községi hivatalban. Történt előtte ugyanis egy olyan ominózus eset, hogy a polgármester a magyar zászlót fogta, és elküldte a Csemadok elnöknőjének, hogy az nem fér el a községi hivatalban. Egy ilyen ember szerintem ne álljon oda az 1848-as szabadságharca emlékezni kokárdával a szívén. Ha annyira magyar érzelmű lenne, a gyerekei nem járnának szlovák iskolába és folytathatnám.

 

Mi a tapasztalat az Ön számára mindebből, mi az, amit le tud szűrni belőle?

 

Az, hogy semmiféle törvénysértést nem lehet megengedni, mert mindent ki fognak használni ellenünk. Nekünk nagy szívügyünk volt a március 15-i megemlékezés. Minden évben komoly programmal készültünk. Volt, hogy Magyarországról is kaptunk meghívásokat fellépésre a programunkkal. Úgy gondolom, hogy ez nem megosztás volt, inkább össze akartuk kovácsolni a társaságot. Érdekből odaállni megemlékezni vagy szívből, az két különböző dolog. Azt is el kell dönteni, hogy odaállok-e azokhoz, akik érdekből teszik, vagy azokkal, akik szívből gondolják. Eszembe sem jutott, hogy ez lesz a következménye.

 

Ennyi a két oldal álláspontja. Tanulság? Döntse el mindenki saját magának, az eset minden abszurditásával együtt. Ami biztos, hogy Boly községben 2015-ben a sérelmek győztek a megemlékezés méltósága felett. Nemzeti ünnep ide vagy oda, végül magyar büntetett magyart. Az 1848-as forradalom és szabadságharc anno elbukott, de vesztettek a bolyiak is, 167 évvel az események után. Legyenek bármelyik megemlékezésen a kettő közül.

Boly (más néven Zemplénboly, szlovákul: Boľ) község Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásában, Királyhelmectől 6 km-re északra, a Latorca régi árterében. 2011-ben 725 lakosából 607 magyar és 109 szlovák volt. (forrás: wikipedia)

A végzésről szóló 4 oldala levél 3 oldala:

Király Zsolt

Nyitókép: Boly község fb-oldala

Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunkat!