Hogy néz ki egy tanítási nap a koronavírusjárvány árnyékában? – Körkép-interjú

Nyitókép forrása: az Alapiskola – Lakszakállas facebook-oldala

Egy iskola akkor az igazi, ha gyerekzsivajtól hangos. A koronavírusjárvány, és az ennek terjedését gátló intézkedések miatt azonban Szlovákiában jelenleg egyetlen oktatási intézmény sem működik. A jelek szerint pedig ebben a tanévben valószínűleg már nem is nyithatja meg kapuit.

A pedagógusok, a diákok és szüleik előtt hatalmas feladat áll: úgy kell oktatniuk ill. tanulniuk, hogy csak az internetet és a számítástechnikai eszközöket használhatják.

Az oktatásügy helyzetéről a „bejárási tilalom” óta leginkább csak kormányoldalról hallhatunk, de a Körkép utánajárt, milyen az élet a bezárt iskolákban.

   

Alábbi interjúnkban Csicsay Zoltánt, a Lakszakállasi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatóját faggattuk arról, hogy miként tudják megoldani a rájuk rótt feladatokat, mennyire tudnak segíteni csemetéiknek a szülők, és mi a véleménye a kormány oktatásügyet érintő intézkedéseiről.

Mi volt a tantestületük első reakciója arra, hogy online kell oktatniuk a diákjaikat?

Azt gondolom, nem teljesen voltunk akkor tudatában annak, hogy mit is jelent majd ez pontosan a gyakorlatban. Nap, mint nap. A magam részéről kihívásnak fogtam fel és kíváncsian vártam, hogyan tudom megvalósítani.

Nem biztos, hogy minden családnál megoldott az internet és számítógéphasználat lehetősége a gyerekeknek. Van rá példa az önök iskolájában, hogy további alternatív megoldásokkal kell előállniuk?

Az egyik legfőbb gond az, hogy nem minden család rendelkezik megfelelő technikai háttérrel az ilyen jellegű oktatáshoz. Sokaknál hiányzik a korlátlan internetcsomag, a személyi számítógép, laptop. Számos esetben az egyedüli kapcsolat a tanulók számára az online térhez egy okostelefon, vagy tablet.

Több olyan tanulónk van, akik csak a szülők által megosztott mobilnetet tudják használni, mely egy korlátolt adatmennyiség, ezért például a videohívások megvalósítása nehézkes. Az is rendszeresen jelentkező probléma, hogy a szülő, aki megosztja mobilinternet csomagját a gyermekével, napközben dolgozik, csak késő délután ér haza, és csak az esti órákban van lehetőség az aznapi tananyag pótlására, a leckék kidolgozására.

Hogy néz ki egy tanítási nap a koronavírusjárvány árnyékában?

Mivel nem voltunk még hasonló helyzetben, nem igazán tudtunk egységes arculatot adni a tanítási napnak. Arra törekszünk, hogy minden nap az órarend szerinti tantárgyak szinte mindegyikére érkezzen a tanulókhoz tananyag, esetleg ismétlő feladatok. Elmondható, hogy a tanulók már reggeltől dolgoznak és ez a délutáni órákba is átnyúlik, mintha valóban bent lennének az iskolában. A pedagógusok küldik a tananyagot, melyre mindenki a maga számára legmegfelelőbb módszert alkalmazza.

Az iskolák bezárása utáni legelső lépés az volt, hogy minden osztályfőnök létrehozott egy zárt csoportot az egyik népszerű közösségi oldalon, melybe a szülőket is meghívták, hogy ők is lássák, mikor milyen lecke érkezik. Ezeken a csoportokon belül zajlik a kommunikáció a tanárok és szülők között is, ha esetleg valamilyen kérdés merülne fel. Ezen kívül a felső tagozaton, aki fontosnak érezte, létrehozott külön csoportokat is az adott tantárgyakon belül, és ott, mint online osztály, tudnak kommunikálni egymással a tanulók. De oda intézhetik a pedagógusnak szánt kérdéseiket is.

Ezen kívül a www.zborovna.sk weboldalt, és az ezzel összekötött www.bezkriedy.sk oldalakat is használjuk, melyekre mindenkinek külön belépti kódja van. Ide töltjük fel a tananyagot és a házi feladatot, a tanulók pedig ide küldik a kért leckét. Ennek nagy előnye az, hogy a tanárok ezen belül ki is tudják javítani és le tudják osztályozni a beküldött feladatokat. Minderről a szülők azonnal e-mail értesítést kapnak.

Azokhoz a tanulókhoz, akik nem rendelkeznek internet hozzáféréssel, kinyomtatva juttatjuk el a tananyagot az osztályfőnökökön keresztül. Sajnos ezek a tanulók hátrányban vannak a többi tanulóval szemben, mert a videochatelés, egy-egy online lecke megtekintése, vagy feladatmegoldás számukra egyelőre elérhetetlen.

Mennyire tudnak besegíteni a szülők a gyerekeknek és tanároknak?

Azt kell mondjam, így két hét távlatából, hogy egyelőre jók a tapasztalataink. A szülők sokat segítenek a gyerekeiknek az otthoni felkészülésben, ami egyáltalán nem egyszerű feladat számukra, hiszen a tanár személyét pótolni igényes feladat. Ők igyekeznek az esetleges kérdéseket megválaszolni, de mint már említettem, nincsenek magukra hagyva. Mert bármikor megbeszélhetik ezeket a felmerülő problémákat a tanárokkal, és szerencsére naponta többször is élnek ezzel a lehetőséggel. Mi tanárok nagyra értékeljük az általuk kifejtett munkát és támogatást.

Mit gondol az előző és az új kormány intézkedéseiről az oktatást érintően?

Nagyon várom már azt a kormányt, amelyik az oktatást a neki illő megfelelő helyre teszi. Az előző időszakban voltak próbálkozások az iskolarendszerünk megreformálására, de a mindennapi munkánk során nem igazán éreztük azt, hogy komoly változások történtek volna.

Bár új metodikai módszerek bevezetését szorgalmazták, azok nem nagyon voltak életképesek, azon egyszerű oknál fogva, hogy a tananyag mennyiségén nem változtattak, csupán azt erőltették, hogy modern módszerekkel, már-már játékosan vegyük át az előírt témaköröket, és mindeközben fejlesszük a tanulók szövegértési képességét, kritikus gondolkodását, és még folytathatnám.

Ezen módszerek alkalmazása viszont oda vezetett, hogy bizonyos tantárgyakon belül komoly csúszások alakultak ki, mert nem lehet kevés idő alatt feleslegesen nagy tananyagmennyiséget elsajátítani, nemhogy elmélyíteni. Ezen a területen mindenképp valami ésszerű változást várok.

Breaking: Mégis lesz magyar a kormányban. Nem is akárhol

Hogyan tudják finanszírozni ezekben az időkben a tanárok, és az iskola további dolgozóinak bérét? Biztosítottak a forrásaik?

Ahogy minden iskola, mi is a minisztériumtól kapott pénzcsomagból gazdálkodunk. Egyelőre erre vonatkozó konkrét információkat még nem kaptunk. Én magam is kíváncsian várom a további fejleményeket.

Ezekben a napokban a pedagógusok is otthonról dolgoznak, vagy zajlik azért az élet az iskola falain belül is?

Az iskolát március 16-án bezártuk. Egy napot és azon belül is egy rövidebb időszakot jelöltem ki, amikor is a pedagógusok bemehettek, hogy haza vigyék azokat a könyveket, munkafüzeteket, melyekre szükségük van. Így ők már nem járnak be, szigorúan csakis otthon végezhetik a munkájukat.

Az értekezleteket online tartjuk, videokonferencia formájában. A technikai alkalmazottak heti két alkalommal járnak be, és ezalatt az idő alatt az iskola épületének teljes fertőtlenítését végzik. Nagyon komolyan vesszük és betartjuk a válságstáb által meghozott biztonsági intézkedéseket.

Ön szerint helyreállhat még a rend ebben az iskolaévben?

Nehéz megmondani. A szigorú, és időben meghozott biztonsági intézkedéseknek köszönhetően nem emelkedik nagy arányban a fertőzöttek száma, de ez korántsem jelenti azt, hogy már kifele megyünk ebből a nehéz, embert próbáló helyzetből.

A legoptimistább előrejelzések szerint május második felére cseng le a járvány, állítólag akkor már minden visszakerülhet az eredeti kerékvágásba. Viszont nagy felelősség nyomja majd a vállait annak, aki ki meri mondani, hogy újból meg lehet nyitni az iskolák kapuit. A másik kérdés, hogy érdemesnek találják-e majd a fennmaradó pár hétre.

Mi a helyzet a beiratkozásokkal és a végzősökkel?

Az eredetileg április 3-ra tervezett beiratkozást töröltük. A kormány intézkedései között szerepel, hogy erre április 15. és 30. között lesz lehetőség. Kérik azt is, hogy ha van rá mód, akkor elektronikusan történjék meg mindez, illetve ha személyesen, akkor a gyerekeket nem szabad elhozni. A napokban beszéltem a mi vonzáskörzetünkbe tartozó óvodák igazgatóival. Az ő segítségükkel fogunk majd kapcsolatba lépni az érintett szülőkkel, és kiválasztjuk melyik mód lenne számukra a legjárhatóbb.

Végzős tanulóink most mentesülnek a tesztírás alól. Jelentkezési lapjaikat ugyan beadhatják a kiválasztott középiskolákba, de kérdéses még milyen formában lesznek év végén értékelve, illetve milyen mérce alapján veszik majd fel őket az iskolába.

OKtatási miniszter: Az idei évre törlik a Tesztelés 9-et, elmaradnak az írásbeli érettségik is

Gröhling miniszter nem zárta ki, hogy már csak szeptemberben nyitnak meg az iskolák kapui. Arra is tett utalást, hogy ez alatt az idő alatt komolyan megreformálhatják az oktatást, nagyobb hangsúlyt fektetve akár a mostani online-tanításra is. Ön szerint ez mennyire lehet járható út?

Mindenképpen fontosnak tartom, hogy legyen felkészülve az oktatásügyünk az online-tanításra. Bár számtalan digitalizált tananyag elérhető már az interneten különböző oldalakra feltöltve, ez még önmagában nem elegendő. Én személy szerint ésszerűbbnek találnám azt, hogy legyen egy központi felület, melyen megtalálhatóak digitalizálva az egyes témakörök mind a szlovák, mind a magyar tannyelvű iskolák számára is.

Ez persze már azért sem egyszerű feladat, mert az elmúlt években lehetőség volt arra, hogy bizonyos szinten mindenki személyre szabja az általa tanított tantárgyat, ráadásul sok alapiskolában oktatnak olyan tantárgyakat, melyek csak abban az intézetben léteznek. Véleményem szerint először is nem ártana az alapszintű oktatást egységesebbé tenni, és közben dolgozni azon, hogy online módon is hatékony legyen a tanítás.

Milyen a hangulat az iskolavezetők körében a régióban? Mennyire tartják egymással a kapcsolatot?

Több intézményvezetővel tartom a kapcsolatot. Úgy vettem észre, mindannyian ugyanazokkal a kérdésekkel találkozunk, és hasonló módon oldjuk is ezeket. Érdeklődve követjük a történéseket, várjuk az új információkat és közben igyekszünk egyben tartani a tanári kollektívát, motiválni a tanulókat, szülőket és természetesen szervezni a következő tanévet is, már amennyire lehet. Én magam hittel telve, optimistán tekintek előre, bár nem tagadom, hogy vannak helyzetek, amikor nem könnyű ezt a magatartást megőrizni.

Mit üzen a diákoknak és a pedagógusoknak?

Elsősorban jó egészséget kívánok az oktatói-nevelői munka valamennyi résztvevőjének. Kérésem pedig az, hogy legyünk egymás iránt megértéssel, türelemmel, hogy közösen, egymást továbbra is tisztelve tudjuk végigvinni a ránk váró feladatokat, terheket. Elengedhetetlen az együttérzés, az empátia, mert most mindannyian nehéz heteken megyünk keresztül.

Komjáthy Petőcz Andrea