Nyitókép forrása: pixabay.com
Az Európai Bizottság elkaszálta a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést, gyakrabban emlegetett nevén a Minority SafePacket. Az Európai Bizottság arra hivatkozva, hogy nincs hatásköre az EU-nak a kisebbségi jogvédelem területén, nem indít jogalkotási eljárást. Ezzel az EB nem csak semmibe veszi a több mint 1,1 millió összegyűjtött aláírást, hanem bizonyította teljes érdektelenségét az 511 milliós népességű EU részét képező 50 millió főt számláló nemzeti kisebbségek iránt.
Nem is olyan rég, még forradalmi hangulatban tartották a sajtótájékoztatókat az uniós biztosok a jogállamisági klauzulák, az LGBTIQ-jogok, a genderérzékeny elvek, szivárványos családok kapcsán. Věra Jourová európai értékekért felelős uniós biztos ki is jelentette, hogy az uniós forrásokat nem szabadna folyósítani olyan országnak, amely nem biztosít megfelelő külön jogokat a melegeknek, transzneműeknek, stb. Persze, teljesen más a helyzet, amikor Európa őshonos nemzeti kisebbségeiről van szó – az ő érdekeikért egy uniós biztos sem verte az asztalt Brüsszelben.
Pedig a 2013-ban elindított Minority SafePack nem csak azzal tűnt ki, hogy az EU történetében az ötödik kezdeményezés volt, amely sikerrel teljesítette az egymilliós szignóhatárt, hanem azért is, mert egyedülálló módon az Európai Parlament kétharmados többséggel tudta támogatni a múlt decemberben.
Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője a facebookon közzétett bejegyzésében azzal vádolta meg az Európai Bizottságot, hogy „cserben hagyta az őshonos kisebbségeket”:
„Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy semmibe veszi több mint egymillió európai polgár kérését valamint az Európai Parlament állásfoglalását, és a Minority SafePack kezdeményezés alapján nem indít jogalkotást a nemzeti kisebbségek védelmében. Döntésével a Bizottság hátat fordított nem csak annak az aláíró 1,12 millió polgárnak, akik konkrét intézkedéseket, cselekvést vártak, hanem mind az 50 millió európai lakosnak, akik őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartoznak. Ugyanakkor semmibe vette az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott határozatát, több támogató nemzeti kormány és régió állásfoglalását is.”
A Mandiner.hu-nak adott interjújában a hatásköri kifogás kapcsán elmondta, „az Európai Bíróság korábbi döntése lehetővé tette azt, hogy az EB törvényalkotást indítson ebben a témában, hiszen a döntés kimondta, hogy ez jogában áll a nyelvi és kulturális sokszínűség védelmében, és az EB nem is hivatkozott kompetenciabeli hiányokra. Egész egyszerűen nem akart ebben a témában jogalkotást indítani”.
Vincze Lóránt azonba úgy véli, tekintettel a kezdeményezés aláírásgyűjtésén tapasztalt sikerére, folytatni kell a munkát, és – mint mondta – „mindenképpen meg kell találnunk a módját, hogy megvédjük nemzeti és kulturális értékeinket. Ezt soha nem adhatjuk fel”.
Érdektelenség, tagállami lobbi és globalista félelmek
Az Európai Bizottság érdektelenségének lehetséges okai között szerepelhet akár egyes nemzetállamok lobbija is. Az elmúlt időszakban több komoly konfliktus alakult ki a nemzeti kisebbségek és az államok között. Például ott volt a katalánok és Spanyolország konfliktusa, vagy Dél-Tirol és az olasz kormány csörtéje.
Jellemzően az említett autonóm régiókban a nemzeti kérdés a gazdasági jólét kérdéseivel voltak kapcsolatban – a központi kormányzat többet vont el a régióból, mint amit nyújtott.
Másrészről, Brüsszel megrögzötten tartózkodik az olyan témák megnyitásától, amelyek veszélyeztethetik a globalista mainstream értékeinek és érdekeinek dominanciáját. A kisebbségek helyzeti elsősorban a jobboldal témája, bár az EU vezetői az elmúlt hetven évben pártállástól függetlenül az unió kohéziója érdekében jóléti garanciákkal fedték (nyomták) el a nemzeti kisebbségek jogállásának kínos kérdéseit.
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.