Nyitókép forrása: yaleclimateconnections.org
Kisebb vita alakult Gyimesi György Facebook-posztja miatt. Gyimesi a Denník N által pénteken újraközölt, egy héttel korábbi Focus-felmérés kapcsán azt írta: „Ultralibernyák manipuláció élő adásban”. Arról a felmérésről van szó, amely Igor Matovič-ot az egyik legmegbízhatatlanabb kormánytagnak mutatta be, ám nem ez váltotta ki a kritikát.
A Denník N rendszeresen, soron kívül megkapja a Focus-felmérések részletes kimutatásait, amelyből grafikonokat készítenek. Most is ez történt, és a grafikon szerint az Szövetség-Alinacia és az ĽSNS rebelliseiből összeálló Republika pártok szavazóinak száz százaléka megbízhatatlannak tartja Matovičot.
Gyimesi a Facebook-bejegyzésben úgy fogalmazott, hogy a
„Denník N legújabb “felmérése” szerint egy nem létező pártnak a választóinak a 100%-a elutasítja.”
Párttársa, Andrej Stančík azonban vitába szállt vele, jelezve, hogy a felmérést nem a Denník N, hanem a Markíza rendelte a Focus-tól. Hozzátette ugyanakkor, hogy ő nem lát benne manipulációt. Erre Gyimesi azt válaszolta: „az SaS-esek nem látnak manipulációt”. Megjegyzése nem volt véletlen, Stančíkról érdemes tudni, hogy bár OĽANO-s, előszeretettel kritizálja Matovičot és kardoskodik az LMBTQI-jogokért – ahogy egy SaS-es képviselő tenné.
Jogos kételyek
A felmérés vagy annak sajtóbeli interpretációja kapcsán azonban valóban merülnek fel jogos kétségek, többek között azért is, mert a 2020-as választások is megmutatták, milyen könnyedén képesek kilométerekre elkerülni a valóságot az ügynökségek. Mindazonáltal, két 100 százalékos arány, még ha egy kisebb választói csoportról is van szó, igen feltűnő.
A Focus a Markíza televízió megbízásából május 11. és 19. között készítette a felmérést. A kérdés úgy hangzott: „Milyen mértékben bízik vagy nem bízik a következő kormánytagokban?”.
Már a kérdés megfogalmazásánál is érdemes megállni. Nem azt kérdezik, bízik, vagy nem bízik, hanem hogy milyen mértékben. Vagyis elvileg valamiféle skála szerint kellett besorolniuk a válaszokat (pl. egyáltalán nem, inkább nem, semleges, inkább igen, abszolút igen). A végeredményből azonban mi csak annyit látunk, hogy ennyi százalék bízik, ennyi százalék nem bízik.
Hogy közben milyen szempontok szerint lettek az árnyaltabb adatokból lebutított „bízik/nem bízik” válaszok, nem lehet tudni, és egyébként a Denník N feldolgozásából sem derül ki.
Más szavakkal: lehet rá esély, hogy a felmérés adatainak interpretációja nem teljesen felel meg a valóságnak vagy a felmérés által ténylegesen nyújtott képnek.
Két és fél tucat választóból országos trendet
Ami a száz százalékos részeredményeket illeti, érdemes megnézni újra, hogyan szerepeltek a Focus legutóbbi felmérésén a szóban forgó pártok. A Szövetség-Aliancia 4,8 százalékos, a Republika 4,5 százalékot kapott a május 23-án közzétett felmérés szerint a Focustól. Most nézzük meg a minta nagyságát: a felmérés 1008 megkérdezetten alapul, közülük 63,4 mondták, hogy elmennének választani, ami 640 embert jelent. Ebből a hatszáz negyven emberből 30-31 volt a Szövetség-Alinacia potenciális választója, 28-29 pedig a Repbulikáé. Feltételezhetjük, hogy a bizalmi felmérés során is hasonlóan alacsony számokból kell kiindulnunk (vélhetően a két felmérés egy és ugyanaz, a pártok referenciái mellett rákérdeztek a kormánytagok megbízhatóságára is).
Könnyű belátni, hogy ilyen kis mintában igen könnyen torzulhatnak az adatok (és igen könnyen torzíthatók szándékosan). A kérdés az, hogy a még ennél is gyengébb eredménnyel, tehát kisebb mintával rendelkezi SNS-nél például miért nem kerek száz százalék az eredmény.
Az egyik magyarázat az, hogy a véletlenszerű mintavétel nem volt reprezentatív – nem kell összeesküvőket látni, ez könnyen, szándékosság nélkül is előfordulhat a kis mintájú pártoknál. Egy másik lehetőség, hogy nem a Matovič iránt bizalmatlanok aránya nagy, hanem az adott párt mért választói köre kicsi. És akkor még nem beszéltünk a csak rövid ideig fennálló, aktuálpolitikai, közéleti hatásokról, amelyek válaszadáskor még befolyást gyakorolnak, a felmérés után pár nappal meg már nullához közelít a hatásuk.
Az egész magyar választói rétegre hiba volna ezek alapján következtetéseket levonni. A felmérés adatainak ilyetén lesarkítása ugyanakkor vonzó lehet az ideológiai spektrum túlfelén lévő sajtóorgánumok számára.
Mennyit ér a táblázatba írt bizalom?
Látható, hogy nagyon könnyen rá lehet mutatni a felmérések bizonytalanságaira. Épp ezért, ezeket illik fenntartásokkal fogadni, de főleg, körültekintően tálalni a sajtó részéről is.
Ami pedig általában a megbízhatósági felméréseket illeti, ott jellemzően azok kerülnek az élre, akik nincsenek döntéshozó és felelős pozícióban, vagy módszeresen kerülik a népszerűtlen döntéseket, vagy épp most kerültek pozícióba, és még nem konfrontálódtak. Illetve, akiket nem kezdett ki a sajtó olyan módszeresen, mint Igor Matovičot.
Ősszel, mikor a szlovákiai sajtó egy emberként indított hadjáratot és lejárató kampányt a tömeges tesztelések ellen, Zuzana Čaputová és Peter Pellegrini álltak a bizalmi felmérések élén. Egyszerűen azért, mert mindig azt nyilatkozhatták, amit az emberek hallani akartak – felelősség és döntéskényszer nélkül. Ezután kezdett el hasonló retorikát folytatni Richard Sulík is, és gyorsan feljött a harmadik helyre.
Ha megnézzük a legutóbbi felmérést, ott a május első felében még döntéseket alig hozó Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter került az élre. A következőben már aligha lesz ott: közben lemaradt az oltási igazolások egységesítésével, lelassult a lakosság immunizálása, és beállva a liberális sorba szintén a Szputnyik V ellen kampányolt. A második helyen még mindig Richard Sulík szerepel. Ami azonban az összképet illeti egy adatot mindenképp érdemes kiemelni: egyetlen kormánytag esetében sem haladja meg a bizakodók aránya a bizalmatlanokét.
Körkép.sk
Megosztás:
Címkék: felmérés Focus felmérés Gyimesi György
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.