AKO-felmérés: A lakosság kétharmada az oltakozás mellett döntött

Nyitókép forrása: Nyíregyháza, 2021. május 5. Pethõ Andrea háziorvos beolt egy férfit a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcina elsõ adagjával újfehértói rendelõjében 2021. május 5-én. MTI/Balázs Attila

Az AKO ügynökség az oltakozásról és az azzal járó (vagy nem járó) előnyökről készített felmérést az SaS megbízásából. Az eredményeket liberálisok három vezető politikusa, Branislav Gröhling oktatási miniszter, Jana Bittó Cigániková parlamenti képviselő, az egészségügyi bizottság elnöke és Juraj Droba, pozsonyi megyefőnök mutatta be. A felmérés több érdekes adattal is szolgál, például a beoltottak és az oltásra készülők arányiról, illetve arról, járvány esetén a lakosság mekkora része fogadná el a teljes járásra kiterjedő lockdownt.

A felmérés szerint a lakosság több mint kétharmada támogatja az oltást, vagy már be van oltva, vagy regisztrált vagy most készül regisztrálni a vakcinázásra. 11,3 százalék még mindig csak mérlegeli a döntést. A lakosság egy ötöde (20,1 százalék) egyértelműen elutasítja az oltást.

A megyei lebontás szerint a legtöbb beoltott vagy oltásra készülő Pozsony megyében van, a legkevesebb Besztercebánya megyében. Alacsony az oltási kedv Eperjes és Zsolna megyében is. Arányaiban a legtöbb oltásellenes véleményt az AKO Besztercebánya megyében (27 százalék), Zsolna (24 százalék) és Nagyszombat megyében (22 százalék) regisztrált.

   

Az emberek a legtöbb esetben a vakcinák túl gyorsan történő kifejlesztésével magyarázták bizalmatlanságukat (35,7 százalék), a második helyen a mellékhatásoktól való félelem (31,2 százalék) szerepel. Harmadik helyen van az „egészséges vagyok, nincs szükségem oltásra” magyarázat (24,9 százalék). Egy ötödük egészségügyi okokra hivatkozva utasítja el az oltást (allergia, dialízis és hasonló körülmények miatt).

A felmérésre még nyilván a vakcinalottó előtt került sor, a megkérdezettek alig pár százaléka nevezte meg, mint az oltakozásáért cserébe elvárt jutalmat. Feltűnő azonban, hogy az oltás kapcsán még kivárók csoportjának elsöprő többsége nem várt jutalmat.

Különösen érdekes a felmérés azon része, amely arra kereste a választ, hogy a lakosság mely esetekben és mennyire akarná korlátozásokkal kezelni egy esetleges járványhullámot járáson belül. A válaszok szerint

a megkérdezettek 50,9 százaléka úgy véli, hogy lockdownt csak a beoltatlanokra szabadna alkalmazni. 25,5 százalékuk úgy véli, hogy mindenkire, kivétel nélkül lockdownt kéne bevezetni, és 16 százalék szerint semmilyen korlátozó intézkedésre nincs szükség.

A felmérés pártszimpátia szerint is megvizsgálta az oltási hajlandóságot, ezen a listán a nemlétező Alincia-Szövetség a nagyedik helyen végzett a PS, az SaS és a KDH előtt, megelőzve a Za ľudít és az OĽANO-t is – bár nagy különbségek a felsorolt pártok között e tekintetben nincs.

Mint minden felmérést, ezt is érdemes fenntartásokkal fogadni. Részben az időzítés, részben a megrendelője miatt. Az SaS az elmúlt egy évben módszeresen támadott és lehetetlenített el minden olyan járványkezelő intézkedést, amelyet az OĽANO vállalt fel, függetlenül attól, hogy az hatékonynak bizonyult-e vagy sem. Az hogy a vakcinalottó első hétvégi adását követő napon rukkolnak ki egy olyan felméréssel, amely kétségbe vonja a annak létjogosultságát, elég beszédes.

Ráadásul, elég ellentmondásos azt hallani az SaS politikusaitól, hogy „csak a beoltatlanok, vagy az oltakozást nem támogató pártok választói utasítják el korlátozások bevezetését a járvány súlyosbodása esetén”. Ugyanis épp az SaS volt az, amely még a legdurvább járványstatisztikák idején is kétségbe vonta a lezárások fontosságát. Nemrég pedig Richard Sulík, az SaS elnöke hangoztatta korábban, hogy nem szabad korlátozni a beoltatlanokat. Ennek ellenére most azzal kampányolnak az oltakozás mellett, hogy kevés beoltott esetén korlátozások lesznek.

Körkép.sk