Az EU egyelőre nem akarja bevetni a legdurvább szankciót Oroszország ellen

Nyitókép forrása: SITA/Johanna Geron, Pool Photo via AP

Az Európai Unió péntek reggel egy második szankciós csomagot is elfogadott Oroszország ellen. Ám ez a csomag sem tartalmazza azt a fegyvert, amelynek bevetését Ukrajna az első perctől szorgalmazza – néhány tagállammal együtt.

Ez a SWIFT-rendszerről való leválasztást jelenti. A SWIFT-rendszer lényegében a banki tranzakciókat lehetővé tevő rendszer. Ha erről leválasztanák az oroszokat – ahogy anno leválasztották Iránt – akkor az oroszok nem férhetnének hozzá devizában realizált bevételeik igen nagy részéhez. Ez lenne a szankciós csomagok „atombombája”, csakhogy súlyos hátulütői lennének a dolognak.

A Politico összefoglalója szerint az Egyesült Államok és Nagy-Britannia támogatta volna az oroszok kizárását a nemzetközi fizetőrendszerből, sőt, náhány európai ország is csatlakozott hozzájuk. Ám olyan országok, mint Németorság, Olaszország és Ausztria (az orosz gáz legnagyobb vásárlói) nem akarták kijátszani ezt a szankciókártyát.

   

Hivatalosan azért, hogy legyen hova erősíteni a szankciókat. Nem hivatalosan azért, mert attól tartanak, hogy ha Oroszország nem fér hozzá a fizetésekhez, teljesen leállítja a gáz- és kőolajexportot. Márpedig Európa gázigényét még az amerikai és vele szövetséges LNG-beszállítók sem tudják pótolni teljes egészében.

A tagállamok zöme tart a következményektől

Olaf Scholz német kancellár csütörtökön este még a csúcs előtt jelezte, hogy az „EU fenntartja a SWFT-tilalmat”. Hogy milyen esetre, azt érdemben nem fejtette ki.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a csúcstalálkozón elismerte, hogy sok uniós vezető szorgalmazta Oroszország kizárását a SWIFT-ből, de egy ilyen lépéshez egyhangú döntésre van szükség (érdekes módon a nyugati tagállamoknak most nem volt ínyére a vétójog mellőzése…).

Az EU által jelenleg elfogadott szankciók négy fő területen sújtják az orosz gazdaságot: a közelekedés, az exportfinanszírozás, a vízumpolitika és az energiaszektor területén. A SWIFT azonban nem kerülthetet fel a listára.

Karl Nehammer osztrák kancellár szerint a SWIFT-tilalom kevésbé érintené Oroszországot, és súlyosabban az EU-t. Úgy véli, hogy Oroszország szükség esetén saját fizetési rendszerét alkalmazná, vagy Kína rendszerét venné igénybe.

Mark Rutte, holland miniszterelnök is elismerte, hogy a SWIFT-tilalom „óriási” (értsd: súlyos) hatással lesz az EU-ra. És néhány tisztviselő a Politico szerint nem titkolta, hogy a gázszállításokra vonatkozó következmények miatt nem támogatják az ötletet.

Christian Lindner, német pénzügyminiszter az ARD televíziónak nyilatkozva csütörtök este arról beszélt, hogy egy ilyen lépés „azt jelentené, hogy Németországot többé nem látják el gázzal és nyersanyagokkal”.

EU-csúcs – Orbán Viktor: nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot bárki belesodorja ebben a háborúba!

Körkép.sk