Nagy és fájdalmas lépésre készül az Európai Központi Bank

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Pavel Golovkin

Az eddig sem volt titok, hogy az Európai Központi Bank inflációellenes harca inkább hasonlít a huszonkettes csapdájára. A minap 0,75 bázispontos kamatemelés mellett döntött az Eurócsoport, az eurózóna monetáris döntéshozói Frankfurtban, ám ennél többről is szó esett.

A Financial Times szerint októberben az EKB és az eurózóna tagállamainak pénzügyminiszterei megkezdik a tárgyalásokat az EKB „eszközkészletének szűkítéséről”, amit más néven monetáris szigorításnak is neveznek, a gyakorlatban pedig a korábbi pénzsajtolás visszacsinálását takarja.

Az eurózóna ugyanis 2014-től az akkor 2,2 billió (ezermilliárd) euróról 8,8 billió euróra hizlalta kötvényvásárlásait, névleg a deflációs veszély, majd a koronavírus okozta gazdasági problémákra hivatkozva. A kötvények egy jelentős része azonban a 2008–2009-es világválság óta megroppant déli tagállamok kötvényeit is tartalmazzák, akik így jutottak kölcsönhöz.

   

Vagyis például az olaszok és görögök számára súlyos problémákat fog jelenteni egy ilyen döntés, mert növelni fogja a nyomást az egyébként is ezer sebből vérző gazdaságukon.

Az érem másik oldala, hogy az eurózónában történelmi szintű, soha nem látott 9,1 százalékos infláció tombol, amit kezelni kell. A dilemma tehát így hangzik: vagy nem tesznek semmit az infláció ellen, vagy szigorítanak, de az fájdalmas következményekkel járhat a déli tagállamoknak, és próbára teszi az EU összetartását is.

A meredek kamatemelés valószínűleg folytatódni fog egészen addig, amíg az infláció velünk marad.

A kamatemelésre egyébként az olasz államkötvények hozama (olasz szempontból a felvett kölcsönök kamata) pénteken reggel átmenetileg 4 százalék fölé is benézett – ez az egy évvel ezelőtti hozamszint ötszöröse.

Ha meglépik az eszközszűkítést, akkor arra várhatóan a jövő év első negyedében kerül majd sor.

Körkép.sk