Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Bela Szandelszky

 

A szlovák Slovnaft olajfinomító, amely a magyar MOL társaság tulajdonában van, már korábban jelezte, hogy ha a kormány tényleg bevezeti a finomítóra kirótt extraprofitadót, akkor perre viszi a dolgot. Az Euractiv cikke szerint nem üres blöffről van szó, és a MOL a washingtoni választottbíróság elé viszi az ügyet.

 

Szlovákia még tavaly decemberben fogadta el a Slovnaft extraprofitjának 55 százalékos megadóztatását. Eredetileg 70 százalékról volt szó, az „engedményt” a liberális SaS harcolta ki, miután megbuktatta a kormányt és sarokba szorította azzal, hogy nem volt meg a többség a költségvetés megszavazására sem.

 

Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója már decemberben jelezte, hogy ha a rendkívüli adó javaslata átmegy a törvényhozáson, akkor bíróság elé viszik az ügyet. A hétfőn megjelent információk szerint a magyar MOL olajtársaság már dolgozik az eljárás megindításán a szlovák állam ellen.

 

 hirdetes_810x300  

„A jogászaink elemzik a jogszabály (értsd: extraprofitadó) elfogadásának egész eljárását főleg a parlamenti viták kontextusában, ahol a pénzügyminiszter (Igor Matovič) úgy mutatta be az intézkedést, mint a magyar tulajdonosok elleni intézkedést. Épp ezért gondolom úgy, hogy egy esetleges bírósági per esetén sikerrel fogunk járni”

 

idézte az Euractiv Anton Molnárt, a Slovnaft szóvivőjét.

 

Matovič még decemberben (tehát még mint pénzügyminiszter) arról beszélt, hogy nem tart különösebben a Slovnafttal való pereskedéstől az extraprofitadó tekintetében, amelyet a kormány szolidaritási hozzájárulásként értelmez. Matovič szerint az Európai Tanács határozata hasonló szintű adó bevezetését tette lehetővé más országokban is. Decembern 7-én pedig azt nyilatkozta, hogy a Slovnaft még az adó ellenére is negyedmilliárd euróra fog rúgni.

 

„Mindenki, aki úgy érzi egy jogállamban, hogy megsértették a jogait, az illetékes szervekhez fordulhat panaszával, amelyek aztán döntenek. Mi egyáltalán nem félünk attól, hogy a Slovnaft bármilyen módon ebben a kérdésben sikerrel járna”

 

hangsúlyozta Matovič.

 

Nem a MOL az egyedüli

 

A módosítások után a Slovnaft a 2022-es évre 55 százaléknyi extraadót vezet el az államnak, de nem a teljes nyereségéből, hanem a 2018-as évtől számolt átlagot 20 százalékkal meghaladó részre. Az Európai Bizottság vonatkozó ajánlása minimum 33 százalékos adóról tesz említést. A környező országok 40–60 százalékos adóval dolgoztak.

 

A sajtóértesülések szerint a MOL a washingtoni választottbíróság elé viszi a kérdést. Nem ő lesz az egyedüli, az amerikai ExxonMobil óriástársaság ugyanezen a választottbíróságon az EU-t perelte be hasonló okok miatt.

 

Világi Oszkár korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az extraadón kívül a vállalatnak még 21 százalékos jövedelemadót is kell fizetnie, így a végső teher jóval nagyobb. A Finstat adatai szerint a Slovnaft tavalyelőtt 4,3 milliárd eurós forgalom mellett 253 millió eurós nyereséget produkált, és 51 millió eurónyi adót fizetett be jövedelemadóként és 720 millió eurót jövedéki adóként, és az elmúlt hat évben az Envirofond alapjába 120 millió eurót fizetett be.

 

A szankciók terhe

 

Ehhez még azt is hozzá kell adni, hogy a Slovnaft a szankciók miatt sincs könnyű helyzetben. Termelése kétharmadát exportálja, de importanyaga szinte teljesen Oroszországból érkezik. A szankciók miatt hónapokon belül csak belföldre értékesítheti az orosz kőolajból készült termékeit, vagyis a termelés kétharmada veszélyben forgott.

 

Tavaly novemberben a Slovnaft már elkezdte tesztelni egy közel-keleti olajkeverékre való átállás lehetőségét. A terv az lenne, hogy a MOL közel-keleti olajat importálna a horvátországi Omisalj kikötőn keresztül. A kérdésnek rengeteg vetülete van, a horvát szállítási díjak zsarolásnak megfelelő megemelésével a kapacitási problémákon keresztül.

 

Az egész átállás legalább 200 millió dollárba fog kerülni, és legalább 2-3 évig tart majd.

 

A Slovnaft közel-keleti olajjal váltja ki az orosz fekete aranyat. Már tesztelik az új keveréket

 

Szolidaritási hozzájárulás

 

Az érem másik oldala, hogy a szankciók okozta infláció és az energiaválság hatásának csökkentésére az államnak forrásokra van szüksége. Extraadók kivetése nélkül aligha lehetne finanszírozni azt a több milliárd eurós költségvetési keretet, amelyből a lakossági és vállalkozói energiaárakat fékezi a kormány. A magyar kormány is extraprifitadóval sújtotta a MOL-t.

 

Érdekes azonban, hogy például a Eustream vállalat megadóztatásáról szóló törvény nem élt meg, mert azt a balliberális PS-hez kötődő Zuzana Čaputová államfő megvétózta arra hivatkozva, hogy egy ilyen adó veszélyeztetné az ország energiaellátását. Az Eustream mögött az cseh EPH áll, amely a két ismert milliomos, a cseh Daniel Křetínský és a szlovák Patrik Tkáč érdekeltségébe tartozik. Az EPH egyébként résztulajdonosa a Szlovák Villamosműveknek az ENEL-lel együtt. A két vállalat decemberben megtagadta annak a szerződésnek az aláírását, amely szavatolta volna az idei évre a lakossági villanyáram befagyasztását. A vita hátterében az áll, hogy a mohi atomerőmű két blokkjából származó áramot már eladták, a harmadik blokk beindítása pedig késik. Magyarul: az első két blokkból származó áram és az érte járó profit okozza a problémát…

 

Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!