Nyitókép: National Geographic
Egy új vizsgálat alapján a neandervölgyiek a véltnél nagyobb csoportokban élhettek – számol be a National Geographic. A szakértők egy, a közép-németországi Hallénál feltárt 125 ezer éves elefánttemető leleteit vizsgálták, a helyszínen az 1980-as években találtak meg nagyjából 70 erdei őselefánt-maradványt.
Ezen faj nemcsak a mai elefántoknál, hanem még a gyapjas mamutoknál is nagyobb volt. Wil Roebroeks, a Leideni Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a helyszínen élő neandervölgyiek létfenntartási tevékenységének része volt a méretes állatok vadászata és húsfeldolgozása.
Egykori rokonaink 2000-4000 éven át élhettek a környéken. A neandervölgyiek gondosan választották meg a prédákat: többnyire kifejlett hímek mellett döntöttek. Ennek oka az lehetett, hogy ezek az állatok magányosan kóboroltak, míg a fiatalabb egyedek és a nőstények csordákban mozogtak, így nehezebb volt elejtésük. A kifejlett hímek mellett szólhatott az is, hogy több volt a húsuk.
A helyi csontokon egyértelműen láthatóak a feldolgozás nyomai. Roebroeks szerint egy átlagos hím 10 tonnás lehetett, tehát egy felnőtt neandervölgyi számára 2500 napra elegendő táplálékot biztosíthatott. Ez rendkívüli húsmennyiség, ami két dolgot jelenthet: a korabeliek vagy tartósították a zsákmányt, vagy nagyobb csoportokban éltek, máskülönben a hús hamar megrohadt volna.
A lelőhelyen előkerült tűzre utaló nyom, így elképzelhető, hogy az emberek láng vagy füst segítségével dolgozták fel a táplálékot. Roebroeks szerint ugyanakkor a jelek arra utalnak, hogy a neandervölgyiek meglepően nagy csoportokban éltek. Hogy ezek pontosan mekkorák lehettek, azt nehéz megmondani, egy kifejlett elefánt egy héten át nagyjából 20 személynek adhatott táplálékot.
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.