Petra
  • HUF: 423.09
  • USD: 0.98
  • 12 °C
  • 17 °C

Hirdetés (X)

Útibeszámoló

Európa peremén – Szarajevó

  • |
  • 2011. Sze. 19. 00:13
  • |
  • 1
  • |
  • 0

Amikor egy pozsonyi könyvesboltban Boszniáról érdeklődtem, az eladó gondterhelt arccal nézett rám: boszniai útikönyvvel bizony még nem találkozott. A számítógép is mindössze egyetlen könyvet ismert, melyet természetesen a város másik felében lehetett csak megvenni. Beszereztem hát a szükséges irodalmat. Mint utóbb kiderült, nem volt rossz beruházás:  a cseh útikönyv hasznos információkkal szolgált az aláaknázott területekről, melyeket túrázáskor felettébb ajánlatos figyelembe venni. Boszniában lassan pereg az idő: a háború óta eltelt csaknem húsz év sem volt elegendő ahhoz, hogy aknamentesítsék az országot.

Nincs Európában még egy olyan kulturálisan sokszínű ország, mint Bosznia-Hercegovina. Átka és vonzereje ez egyszerre az országnak. A lakosság  fele bosnyáknak vallja magát: nagy részük moszlim vallású, kis számban élnek pravoszláv, illetve keresztény és zsidó bosnyák közösségek is. Bosznia lakosságának további harminc százaléka szerb – ők a Boszniai Szerb Köztársaság területén élnek, az ország keleti és északi területén. Bosznia nyugati fele horvát, ők alkotják a fennmaradó húsz százalékot. Az 1995-ben tető alá hozott Daytoni békeszerződés értelmében az ország ma két, széles autonóm jogkörökkel felruházott entitásból tevődik össze, a Bosznia-Hercegovinai Föderációból, amely bosnyák, illetve horvát többségű kantonokból áll, és a Boszniai Szerb Köztársaságból (Republika Srpska). Szarajevó elméletileg megosztott; a valóságban bosnyák: a szerb városrész gyakorlatilag lakatlan, az egykor itt elő szerbek saját házaikat felgyújtva hagyták el a várost a Daytoni békeszerződés után, 1996-ban.

Szarajevóban sok a temető

Pécstől csak egy köpés a horvát határ, és onnan egy órányi autózás után, átvágva az egykori Jugoszlávia egyik fő útvonalát, a jó öreg Belgrád-Zágráb autópályát, meg is érkezünk Boszniába. További egy órás autózás után, a hegyek közé érve felbukkannak az első minaretek. Meglepő érzés: Magyarországtól kétórányi autóútra őshonos muzulmán közösségek élnek, melyek számunkra teljesen ismeretlenek. Ezek a moszlim közösségek az itt ötszáz éves török uralom idején jöttek létre és maradtak meg máig. Érdekes, hogy itt fennmaradtak, míg például Görögországban ma gyakorlatilag semmi nyoma az iszlámnak a hasonlóan hosszú török hódoltság ellenére. De a török kor emlékét Magyarországon is csak a török fürdők és a pécsi Dzsámi őrzi (amely ma katolikus templomként funkcionál).

Bosznia úthalózatát a Googlemaps (és a GPS-ünk is) csak hézagosan ismeri. Nem lepődünk meg, amikor a főút hirtelen elfogy alólunk és jó minőségű földút helyettesíti, annál nagyobb a meglepetésünk viszont, amikor Szarajevó előtt harminc kilométerre autópályára kanyarodunk. Az autópálya Szarajevó előtt egy sorompónál ér véget, ahol természetesen pályadíjat (vámot) kell fizetni. Mosolygós (korrupt) vámszedő tudatja velünk, hogy az eurónak örülne igazán, de sajnos csak papírpénzt fogadhat el. Öteuróst nyomok a kezébe, és várom a visszajárót.  A válasz egy mosolygós it’s OK!

Ott lőtték le…!

Szarajevó gyönyörű és szomorú város. A városközpont, a 15. századi Bascsarsija, egy török-kori piac. Turistákkal is találkozunk, de mennyiségük szerencsére nem zavaró.  Leülünk a mecset kertjében és figyeljük az embereket. Ramadán van, az emberek spontánul térnek be a mecsetbe, lábat mosnak, leterítik a szőnyeget az árnyékba és előveszik az újságot. Elmélkednek. A szarajevói nők kábé fele hord kendőt. Egy részüknél a kendő csak akkor kerül elő a retikülből, amikor betérnek a mecsetbe, kiérve az utcára megszabadulnak tőle. Kendővel, vagy nélküle, a szarajevói nők gyönyörűek – állapítom meg. A Bascsarsiján sör tekintetében rosszabb a helyzet. A muzulmán tulajdonú vendéglátóipari egységek semmiféle alkohollal nem szolgálnak. (“A bor nem alkohol, hanem isteni nedű ” – jut eszembe, de ez az érv most haszontalan.) Alkoholizálni az utcán sem ajánlatos, a helyi rendőrök nem nézik jó szemmel. A mecsetek estére telnek meg igazán, a belváros legnagyobb mecsete, a Gazi Husrev előtt az emberek az utcán tolonganak. Eltűnődöm azon, miért van az hogy az ő értékrendjük ennyivel szilárdabb…

Ima közben…

…és ima végeztével

Szarajevót  hegyek veszik körül minden oldalról. 1984-ben téli olimpia volt itt, 1992-től ‘95-ig pedig a szerbek lőtték a várost – ugyanezekről a hegyekről. Közvetlenül a városközpontból gyalogosan indulunk túrázni a környékbeli legmagasabb hegyre, a Trebevicsre (1629m).  A cseh útikönyv megbízható leírással szolgál arról, mire kell számítani: “Cesta bude nejen dobrým sportovním výkonem, ale i poučnou cestou po následcích lidské hlouposti, nenávisti a destruktivních schopností”. Kiérve a városból a kilátóhoz érkezünk, ahova valaha felvonó hordta a turistákat, ma néhány elhagyatott, szétlőtt épület áll itt. Az ösvényről letérni szigorúan tilos! Ehhez tartjuk magunkat. Följebb érve eljutunk az olimpiai bobpályához. Illetve a romjaihoz. Szomorú látvány. Ami mozdítható volt, az rég eltűnt, mára csak a nagy ovális kanyarok maradtak. Kicsit meglepő, hogy a helyiek a romok között piknikeznek. Nem messze innen húzódik a határ, melyet atlépve a Boszniai Szerb Köztársaság területére érkezünk. Útikönyvünk szerint   aknáktól itt már nem kell tartani, ami valljuk be, logikusan hangzik, a turistaösvényt azonban továbbra sem hagyjuk el. Az út további részében kiégett és szétlőtt hotelek és hegyi menedékházak váltják egymást. Nem gyakran, de találkozunk turistákkal is, ezért is érthetetlen, miért  nem akad egyetlen vállakozó szellemű helybéli se, aki rendbehozna egyet. A túra gyönyörű helyeken visz keresztül, bennünk mégis inkább az marad meg, hogy a cseheknek igazuk volt.

Az 1984-es olimpia maradványai…

Néhány napos ittlétünk után azzal búcsúzunk, hogy ide bizony vissza kell jönni.  Minden hiányossága ellenére (vagy éppen ezért) Szarajevót látni kell!

 

Havran József

Ha tetszett az írás, csatlakozz a Körkép Facebook-rajongói oldalához!

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Kommentek

tibi
2011. Sze. 20. 09:46

hatha nincs utikonyv, akkor irni kell egyet;)

A kommenteket lezártuk.

Szóljon hozzá!

Kövessen minket