Besztercebánya városa azon a lapos dombtetőn alakult ki, melynek aljában a Beszterce patak beletorkollik a Garam folyóba. Egykor főterén a város gazdasági és társadalmi élet vezető szerepét vivő polgárok laktak, az innen szétágazó kis utcákban pedig a kézművesek, földművesek. Ezt a városmagot a XV. századtól falak és bástyák védték, melyből egyedül a Mészáros bástya maradt meg teljes épségben. Egy 1969-es fénykép ezt a régi épületet örökítette meg.
Selmecbánya múltja és hatvanas évekbeli jelene egyszerre látható ezen a képen:
A lőcsei lengyel-szepesi stílusú Thurzó-ház reneszánsz épülete a fénykép készületkor, 1959-ben is hirdette egykori építtetői gazdagságát. Ma levéltárként működik.
Szintén reneszánsz a két ház átépítéséből készült eperjesi Rákóczi-ház.
„Az igazi polgár szerencsés vegyülete a művésznek és a katonának, alkotó és megtartó, álmodó és megőrző. Ezt a polgárságot, ennek utolsó, legjobb pillanatát ismertem meg gyermekkoromban, a Városban. Életem legszebb, igaz és emberi, európai emlékeit annak a magyar végvárosi, polgári kultúrának köszönhetem, melynél különbet aztán később a világban sem találtam” – írta Márai Sándor Kassáról, melynek háztetőit 1938-ban fényképezték le:
Ez pedig a dóm, ugyanabból az évből:
Egy titokzatos késmárki átjáró, 1920-ból
És egy másik, egy 1959-es fényképen
Trencsén várát nem tudták bevenni a 13. században a tatárok, így aztán évszázadokon keresztül az ország vezető urainak, uralkodóinak kezén maradhatott, akik folyamatosan építették-szépítették azt. Erősítések, újabb bástyák, a vár palotarészének folytonos átépítése, bővítése jellemezte az épület történetét évszázadokon keresztül, mígnem 1790-ben leégett.
A nyitrai vár hídját 1750 és 1780 között építették téglából, majd a 19. század végén újabb pillérekkel megerősítették azt, és a híd alatti fülkéket befalazták. A hidat 2011-ben újjáépítették, ekkor kerültek elő 14. századi gótikus és 16. századi reneszánsz elődjének maradványai. Itt az 1929-ös állapot látható:
A szepességi Késmárk Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt gótikus plébániatemploma 1444 és 1486 között épült, harangtornya pedig, mely egykor őrtoronyként funkcionált, 1591-ben készült el.
Pozsonyban egykor volt olyan időszak, amikor három zsinagóga is működöt. Ezek közül ma már csak a legújabb, az 1923-ban épült áll. A legrégebbi ortodox épületet a II. világháború alatt a németek robbantották fel, s bár nem semmisült meg, az ötvenes években végül teljesen elbontották. A legnagyobb a Hal téri neológ zsinagóga volt, ezt 1969-ben rombolták le.
Horvátjárfalu ma Pozsony része, ám egészen 1947-ig Magyarországhoz tartozott. 1936-ban, amikor ez a kép készült, határként üzemelt.
A Mária Valéria híd párkányi részét először csehszlovák légionáriusok robbantották fel 1919-ben, ám 1927-re gazdasági megfontolásból ismét felépítették. Másodszor 1944-ben robbantották fel, a visszavonuló német csapatok. A képen az 1980-as állapot látható – 2001 óta újra áll.
Krasznahorka vára 1963-ban:
Rozsnyó 38 méter magas őrtornya a 17. század közepéről származik, legfelső szintjén körülfutó fa galériáján álltak egykor a tűzfigyelők. Az őrtorony épülete egyébként éppen egy tűzesetben rongálódott meg 1766-ban, ekkor az egykori reneszánsz díszítés megsemmisült, később pedig ennek helyére barokk stílusú, harangszerű tetősisakot kapott az épület. A sisak alatt ma is működő toronyóra van.
válogatta: Bogos Zsuzsanna
(Nyitókép: Nyitra, 1924, fortepan)
Ne maradj le semmilyen újdonságról – kövess minket Facebookon, Twitteren, és Tumblren is! Ha pedig kíváncsi vagy a szerkesztőségi kulisszatitkokra, látogasd meg Instagram oldalunk!
Megosztás:
Címkék: Felvidék fortepan régi fotók
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.