A losonci kirándulások részeként ezúttal Nyugat-Szlovákiába látogattak az érdeklődők, ahol a szomolányi, a vöröskői kastélyokat és Esterházy János alsóbodoki emlékhelyét látogatták meg. Bár az időjárás nem fogadta a kegyeibe a kirándulókat, élményekkel gazdagodva tértek haza.

 

 

Az alsóbodoki Esterházy János Emlékhelyen annak igazgatója, Ifj. Csámpai Ottó fogadta a csoportot. Gyorsan kiderült, hogy itt csaknem egy egész napot is el lehet tölteni, van elég néznivaló, van min elmélkedni. Főleg, úgy ha olyan vezetést kap, mint azt a csoport is kapott. Csámpai Ottó az édesapja mellett a kezdetektől ott volt az emlékhely létrehozásánál, s ennek részleteiről is beszámolt. A résztvevők láthatták a felavatásról szóló filmet, és Esterházy János életéről is egy összefoglalót. A séta végén, a kriptában pedig fejet hajtottak a mártír politikus sírja előtt.

 

 hirdetes_810x300  

 

A Nyitra közelében, Zoboralja részét képező település Esterházy János kedvelt tartózkodási helye volt. A község fölé magasodó dombtetőn szinte mindig megállítottaca kocsiját, hogy gyönyörködjön az alatta lévő táj szépségében. Három évvel ezelőtt itt, ezen a domboldalon épült fel a tizennégy fából faragott stációból álló Esterházy–kálvária, mely az Esterházy emlékmúzeumtól indulva a dombtetőn felépített Esterházy-kápolnához vezet.

 

 

Maga a kápolna a Golgota hegyét jeleníti meg, az építmény két részből áll. Alsó részében Jézus testét őrző sziklasírra emlékeztető kövek alkotta barlang van, amely Eszterházy János testének maradványait őrzi. A sírt a szomszédos pogrányi és zsérei kőfejtőből hozott sziklatömbök borítják, melyekre a Felvidék 1919-től a napjainkig tartó időszakának mártírjai neveit vésték fel.

 

A sziklasír fölé görögkeleti minta alapján épült a kápolna. Annak egyenlőszárú kereszt alaprajzú belső terében a főoltáron a Szentlélek kiáradása és a feltámadt Krisztus alakja látható, mellékoltárain pedig a születés és a kereszthalál jelenetei vannak ábrázolva.

 

 

Esterházy János utolsó kívánsága az volt, hogy a szülőföldjén halhasson meg. Húgának, Mariskának elmondta azt is, hogy ha ezt nem engednék, akkor azt szeretné, hogy legalább hamvai itt, az otthoni földben nyugodjanak. Kérése csak évtizedekkel később teljesülhetett, amikor 2017. szeptemberében ünnepélyes keretek között elhelyezték a Csehországban megtalált földi maradványait.

 

 

Halálra ítélésének hetvenedik évfordulóján a Nyitra melletti Alsóbodokon helyezték örök nyugalomra a végakarata szerint, de története és hatása ezzel nem ért véget. Végső nyughelye egyben kálváriájának emlékművévé is vált az alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása kápolna felszentelésével és a köré épült Esterházy János Zarándokközpont alapításával. A kápolna körüli rét zöld pázsitja, melyen hajdanán Esterházy János kíséretével többször is megpihenve elbeszélgetett a helybéliekkel, az elénk táruló zoboraljai táj szépségével alkalmat ad az üdítő pihenésre.

 

 

A sziklasírban nyugszik az emlékhely megálmodója és kivitelezője, Paulisz Boldizsár, aki súlyos betegség után 2018. június 13-én hunyt el. A kápolna és a keresztút mellett megalapította az alsóbodoki magyar tanítási nyelvű szakközépiskolát, felújította a település templomtornyát és számos emlékművet.

 

Vöröskő vára eredendően egy várkastély volt, ahová számos műkincset helyeztek el. A csodálatosan szép berendezésével, egyedi pincéivel, ősi parkokkal ellátott  épület a régió egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja. Ez abban is látható volt, hogy a rossz idő ellenére is sok látogatóval találkoztunk, közöttük többen Magyarországról érkeztek.

 

 

A vár a 13. századból származik, amikor a Magyar Királyságot védő nyugati védelmi vonal szerves része volt. A jelenleg látható várat annak eredeti alapjain a német bankár-kereskedő Fugger család építtette a 16. században. A több ezüst bányával is rendelkező család itt szerette volna elhelyezni a bányavárosokból származó rezet és ezüstöt.

 

 

A hagyomány szerint a vár 1536-os, reneszánsz stílusú átépítésének tervezője Albrecht Dürer volt, aki  1588-ban vette feleségül Pálffy Miklós Fugger Máriát, s hozománykényt megkapta a várát. 1945-ig maradt a Pálffyak birtokában, majd államosították.

 

 

Vöröskő várában az ország talán leggazdagabb bútorkiállítása található. Láthatóak a Pálffyak által összegyűjtött műkincsek, bútorok, festmények, fegyverek, melyek nagy része máig megmaradt. De idekerültek több környékbeli kastély berendezési tárgyait is.

 

A vezetett séta alatt megtekinthetőek a barokk berendezési tárgyak, hálószobák, konyhák, társalkodók, a lovagterem, főleg 15-16. századbeli fegyverek, a barokk stílusú Sala Terrena, a gazdag stukkó és freskó díszítésű nagyterem, a könyvtár, a kápolna, a gyógyszertár, Wesselényi Ferenc aranyozott barokk ágya, melynek négy sarkát a feleségét, Széchy Máriát ábrázoló mellszobrok díszítik stb.

 

 

Pincéi sem véletlenül olyan nagyságúak, melyhez hasonló Szlovákiában nem található. Mint az az idegenvezetésben is elhangzott, ez Európa legnagyobb pincerendszere, benne egy 120 m mély kúttal, hatalmas jelenleg közösségi, kulturális célokra is használt termekkel. Megtekinthető a vár alapját alkotó vörös szikla egy darabja is.

 

 

A Szomolányi várkastély a 16. század közepén a nyugati határ védelmére épült királyi várként. Urai a Bazini és a Szentgyörgyi grófok, Guthi Országh Kristóf voltak, majd a 18. század második felében a császárhű Pálffy grófok kezébe került, akik 1945-ig voltak a tulajdonosai.

 

 

Az 1800-as években már omladozó épületet az 1900-as évek elején gróf Pálffy József, Hubert József budapesti műépítésszel építtette át, amikor elnyerte a mai, neogótikus formáját.  Az építkezés közel fél évszázadot vett igénybe. a ma látható, romantikus, neogótikus stílusúvá. Falai betonból készültek. Nem véletlen a bajmóci várral való hasonlósága, hiszen annak építtetője is Hubert József volt.

 

 

Az épület a Szlovák Tudományos Akadémia tulajdonában van, azt az év nagy részében saját céljára (rendezvények, konferenciák, szállás) használja. A nyilvánosság részére csak júliusban és augusztusban van nyitva, egyébként vasárnap ill. előzetes egyeztetés után látogatható.

 

 

Néhány kisebb részletet leszámítva az épületben nem maradtak fenn az eredeti berendezései. Tornyában kiállítások láthatók, melyek egyike a felújítás folyamatát mutatja be eredeti felvételek alapján. Maradandóbb élményt a kilátóterasza tartogat a látogatóknak, ahonnan a kastély udvarára, kertjére való kilátás mellett belátható a teljes környék, a Kis-Kárpátok hegyvonulatai.

 

 

A közelben található a mintegy 500 lakosú Kislosonc település, amelynek története némileg összefügg a „nagy” Losonccal. Első írásos említése 1332-ből való, később LOSONCZ. Losanecz, Kislosonc névvel jegyzik. A falut és templomát 1580-ban a törökök lerombolták. Újjáépítése a régióból származó Losonczy Anna (1553-1595, azonos Balassi Bálint szerelmével) nevéhez fűződik, aki 1567/68-ban Ungnád Kristóf, későbbi horvát bánhoz ment férjhez.

 

Halála után, 1589-ben a gácsi Forgách Zsigmond felesége lett. Szomolányi uradalmát, beleértve Kislosoncot leányának, Annának és férjének adta át. A leány örökségének egy részét a falu templomának újjáépítésére áldozta, amiért a falu lakosai a templom patrónusának Szent Annát választotta.

 

 

Puntigán József

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 3 olvasónak tetszik ez a cikk.