Ahová IV. Béla király is betért – Gömörpéterfalán barangolva III.

A sorozat első része itt, a második része itt olvasható. A „régi” templom helyén ma a ravatalozó áll, falán egy 2000. augusztus 20-án leleplezett kétnyelvű emléktáblával.

„Ezen a helyen állt a Szentháromságnak szentelt római katolikus plébániatemplom, mely a XIII. századtól 1930-ig szolgálta Sáros, majd Péterfala népét. Megemlékezésül a kereszténység 2000. Szent István megkoronázásnak 1000. évében.”  Az épület mögött, a kerítés mellett  áll a régi kereszt is.

   

A ravatalozó előterében van egy új kereszt, valamint egy egyszerű harangláb. Vésett felirataik alapján mindkettőt Both László faragta Erdélyben, a  keresztet „állította közadakozásból Péterfala népe”.

 Az egykori  templomot  a Szent Háromság tiszteletére szenteltelték fel. A 13. században épült. A legenda szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla király tért be ide kíséretével, s imádkozott itt az ország megmeneküléséért. A falu lakosságát hidegen hagyta a reformáció, megmaradt katolikusnak. A templom még a török időszakot és mint egy 1766-ból származó adat jelzi, a felszabadító hadjáratokat is átvészelte. Többször javították, legutoljára 1909-ben.

Állaga azonban folyamatosan romlott, így falu lakosai 1929-30-ban felépítették új templomukat, ezt pedig a sorsára hagyták.  A községi krónika szerint 1940-41-ben, az akkori lelkiatya, Holczman József kanonok kérésére bontották le. Égetett tégláit sok évszázad után is „alig lehetett szétverni”. Azokat a parókia kertjében építették be a magtárba, tehénistállóba, szérűbe. Helyén mindössze egy fakereszt maradt meg. Az épületről és környékéről csak egy eredeti fénykép maradt fenn, melyet a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum őriz.

A krónikában ezt olvashatjuk: „Szájhagyomány szerint ennek a 800 éves templomnak az építése körülményes volt. A nehézség abból adódott, hogy a Sárosiak nem egyeztek bele, hogy a Petri község végén legyen a templom,  hanem ott a temetőn belül, ahol fel is építették. Egyébként oda akarták építeni, ahol jelenleg Tóth Lajos és társai laknak. Elkezdték az alapot lerakni és amit nappal a kőművesek leraktak azt éjjel ismeretlen tettesek leszállították a temető mellé. Ezt kihasználták a Sárosiak, azt híresztelték, hogy az angyalok hordták le az anyagot, mert az Úr úgy akarja, hogy  a templom a temetőnél legyen.”

A falu további, jeles épületegyüttese a Kultúrházat, könyvtárat, a községi hivatalt, a tűzoltószertárt foglalja magába, valamint a Palóc kocsmát, amely vonzó belsejével a helybéliek mellett vonzza a településre érkező látogatókat. Ilyenek bizony vannak, s nem is kevesen, hiszen a Csemadok helyi alapszervezete, a községi hivatal,  Kopecsni Gábor és a Felföldi Dalia Iskola által szervezett rendezvények, előadások sok érdeklődőt vonzanak a faluba. A határokon túlról is!

Az épületegyüttessel szemben napjainkban épül a faluház és a Felföldi Dalia Iskola központja. Azzal a céllal, hogy a Kopecsni Gábor által gyűjtött néprajzi anyag ne csak írott dokumentumként maradjon meg, de azok tartalma visszaérjen a napjaink életébe, hogy erősítse a magyarság megtartását.

Az iskola által szervezett találkozóknak a labdarúgópálya és a készülő faluház rendbetett udvara, illetve kertje ad otthont. Mint azt Köböl Gyula elmondta, az épület környezetében lebontják a régi, javításra alkalmatlan építményeket. A tervek szerint 2021 márciusára elkészült komplexum így táborok, harcművészeti bemutatók, tanfolyamok, előadások  megtartására is alkalmas lesz, azoknak színvonalas teret nyújt majd. Szálláshelyet is adva, amelyből a településen kevés van. A faluban csak egy magánpanzió működik, annak szobái szinte folyamatosan foglaltak.

A település közelében két jelentős természetvédelmi terület is található. A Fenek mocsaras völgy legnagyobb értéke a védett állat- és növényvilága. Az almágy-péterfalai 70 hektár területű víztározó Almágy melletti területe természeti rezervátum, a Péterfala kataszteri területébe tartozó rész pedig Szlovákia egyik legjobb halászterülete. A környező erdőket és mezőket a túrázókon kívül szívesen keresik fel a gombázni vágyók és a vadászok is.

Puntigán József

További ajánlott írások:

Gömörpéterfalán barangolva I.

Gömörpéterfalán barangolva II.