Bugár kevesebb párttal szeretne együtt kormányozni

Bugár Béla nem szeretné, ha a márciusi parlamenti választások után széles koalíció alakítana kormányt, mivel ezzel rossz tapasztalatai vannak a Most-Híd vezetőjének. Bugár pártelnökként már három alkalommal volt ilyen kormány tagja, és mindhárom alkalommal négy politikai tömörülés alkotta a kormányt.

Az első alkalommal még a Magyar Koalíció Pártjának elnökeként 1998-2002 között, amikor a koalíciós kormányt négy párt alkotta – SDK, SDL, SOP és MKP. (Megjegyezendő, hogy az SDK öt párt koalíciójaként indult a választásokon, tehát összesen 9 párt igényeit kellett kielégíteni a kormányalakításkor).

   

Második alkalommal Dzurinda következő miniszterelnöksége alatt az SDKU, KDH, ANO és a Bugár vezette MKP alkotta a kormányt 4 éven át. A 2010-es választásokon kormányt alakító pártoknak – SDKU, KDH, SAS, Most-Híd – már nem sikerült kitölteniük az egész választási ciklust, 2012-ben új parlamenti választásokra került sor, melyet fölényesen nyert meg a Smer, és egyedül kormányozhat 2016 márciusáig, a következő parlamenti választásokig.

2010-ben Iveta Radicova kormányában Bugár Béla már a Most-Híd elnökeként került hatalmi pozícióba, és a kormánykoalíciót szintén négy párt alkotta. Tehát két és fél cikluson átívelő, négy párti koalíciós közös kormányzásról mondta azt Bugár, hogy nem jók a tapasztalatai.

Egyszer használatos pártok

Mindhárom kormányban, melynek tagja volt Bugár valamelyik pártja, voltak egyszer használatos pártok is, amelyek instabillá tették a kormányzást. Ilyen volt a Schuster vezette SOP az elsőben, a Rusko vezette ANO a másodikban és a Sulík vezette SAS a harmadik kormányzási ciklusban.

Mondhatta volna már az első után is Bugár, hogy nem jók a tapasztalatai, de mégis belevezette pártját a másik kettőbe is, mert hatalmon lenni jó, ez minden párt célja. Nem hiszem, hogy márciusban, ha minden kötél szakad, ódzkodna ilyen értelemben a pártelnök egy esetleges négypártos kormánykoalíciótól.

Saját embereket ide-oda

De kétségkívül a három- vagy a két párti kormányzás kevesebb buktatóval jár, és a tisztségek elosztása is többel kecsegtet. Bugár a SITA hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy a legjobb az lenne, ha a KDH, a Sieť és a Most-Híd pártok alakíthatnának koalíciós kormányt a márciusi választásokat követően. Tehát most eggyel kevesebb párt, mint a múltban, mert négyesben nem kóser kormányozni az elnök szerint.  Minőségi különbség?

Nem biztos! Viszont megdöbbentő, hogy Bugár részéről az MKP-val közös kormányzati alternatíva fel sem merül!  Ilyen fajta kizárólagosságnak Berényiék még soha nem adtak hangot, csupán azt jelentették ki, hogy amennyiben bekerülnek a parlamentbe, nehéz lesz őket megkerülni egy esetleges ellenzéki kormányalakítás során. Minőségi különbség? Igen!

Az autonómia és a benes dekrétumok nem biznisz

De ha a kisszámok bűvöletében maradunk, és amennyiben a széles koalíció lehetőségét kizárja Bugár, akkor a három párt alkotta kormánykoalíciónál még kedvezőbb a két párti koalíció (Smer-Most-Híd), amit majd úgy is lehet magyarázni adott pillanatban a felvidékieknek, hogy a stabilitás az ország érdeke, a magyarságé is, és nagyon sok Most-Híd-nak tetsző dolog is belekerült a kormányprogramba.

Az autonómia és a benesi dekrétumok eltörlése persze nem. De ezek nem is képezhetik az alku tárgyait, mert bele se kerülnek a Most-Híd választási programjába!

A felvázoltak tükrében egy olyan politikai forgatókönyv is bekövetkezhet, hogy amennyiben mindkét magyar érdekeltségű párt bekerül a szlovák parlamentbe, ott egymás ellenzékeként fognak politizálni: a Most-Híd a kormányoldalon, vagy a Siet és a KDH társaságában, vagy a Smer-rel közösen.

Ez utóbbi valószínűsíthetőbb a közvélemény kutatási előjelzések és a pártpolitikai viszonyulások alapján. Az MKP pedig esetleg ellenzékiként, mondjuk, a Szlovák Nemzeti Párttal együtt.

Érdekes konstelláció!

Száraz Dénes