Kétrészes felvidéki magyar tragikomédia közszereplőkkel.
A mű cselekménye a főszereplő Faust Béla egyre magasabbra törő vágyait és az ezzel párhuzamos erkölcsi züllését tárja elénk. Már az Előjáték a színpadon érzékelteti, hogy szimbolikus tartalmú mű következik: háromféle embertípust mutat be egy jellemben (jellemtelenségben) a szerző: a kezdetben elkötelezett kiállást színlelő politikust, a percnyi sikerre számító komédiást és a hatalom megszállottját, aki számára semmi se szent.
A mű felvidéki iróniával fejezi ki azt a gondolatot, hogy az ember hogyan süllyedhet le, juthat el élete során a magasztos magyar keresztényemokrata eszméktől megalkuvással a szlovák nemzeti eszmék felvállalásáig. (F)Eladva először magyarságát, majd egy teljesen hazugságokon alapuló választási kampányában a keresztényi igazmondást is. Ezután következik az Égi prológus. Az Úr átengedi Robert Mefisztónak Faust Bélát, de ezt abban a biztos tudatban teszi, hogy Faust vissza fog találni hozzá: „Az igaz ember bárhogy is hibázik, nagyon jól tudja, mely az igazi út.” Most csalódnia kellett az Úrnak!
Első felvonás: Faust Béla először adja el a lelkét. Egyezséget köt a sánta kutya képében megjelenő Robert Mefisztóval. Pártot és pártelnökséget kér az ördögtől, aki megígéri neki, de cserében a magyarok asszimilációjának felpörgetését kéri. F.Béla percnyi gondolkodás után rááll az alkura! Ekkor lelke még nem kárhozik el, de veszélyben forog. A felvidéki magyarság nagy kárára, kinyilatkoztatásával ellentétben a továbbiakban is közéletben keresi a cselekvése örömét.
Lelke csak akkor menekül meg a kárhozattol, amennyiben a szlovák-magyar választók szavazataikkal háromszor megváltják őt. Sikerült is őket képmutató módon megtéveszteni jópofaságnak álcázott kétszínűséggel három ízben is, és úgy tűnt feloldozást nyer, jelképezve, hogy a hazug politikust nem érik utol hamarabb, mint a sánta kutyát, nem bukhat el, csak korrumpálódik.
Második felvonás: Faust Béla sokadszor is eladja a lekét, pártja harmadszor is bejut a parlamentbe, de ez neki már kevés, kormányhatalomra tör. Újra talákozik Mefisztóval, aki most vörös róka képében jelenik meg, és megígéri neki a kívánt hatalmat valamint a vele járó lehetőségeket is. Most viszont már keményebb feltételt szab! Nem csak a a lelke elkárhozásától kell félnie, nem csak a pokolbajutás veszélye forog a levegőben, hanem koalícióra kell lépnie a Szlovák Nemzeti Párttal, ami szlovákiai magyar szempontból felér a kárhozattal.
F.Béla most már tétovázik, és ezért kétpercnyi gondolkodásra van szüksége. Nagy a tét, mert szembe kell köpnie magát a kampányban elhangzott állításai miatt, szembe kell köpnie a jobboldalt, amely számított rá a kormányalakításban, és nem utolsó sorban szembe kell köpnie a szlovákiai magyarságot is. Ezzel tud a legkönnyebben megbírkozni, ebben már van gyakorlata!
Prológus színpadképe: Egy bársonyszékben ül Faust Béla, onnan mosolyog le a színpadról a szemfényvesztéssel lóvá tett küzönségre. Interaktív jelenet, kérdezhet a néző is. Tudja, (Viete), Nézze (Pozrite sa) kezdi a szokásos módon a gondolatokat mellőző mondatait a nagy mentalista! Háttérkép: a bársonyszék felett Damoklész kardja lóg.
Száraz Dénes
Nyitókép: faz.net
Megosztás:
Címkék: árulás Bugár Béla Damoklész kardja erkölcs Fauszt Főoldal jelenet kormányalakítás Mefisztó Mephisto Most-Híd prológus Robert Fico züllés
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.