Gender-paleokonyha

Tudjátok mi a hülyeség? – kérdezte Laár András a színpadról.

Hát az olajfinomító! Bemegy az üzembe az a sok kőolaj, s ami kijön onnan, azok közül semmi sem finom.

Hát még mi a hülyeség? Hát a forraló! Forr a ló? Noooooormáááááális ????

Ezek jutottak eszembe, mikor az esztergomi Tesco előterében található Alexandra könyvesboltban belelapoztam néhány paleokonyha-szakácskönyvbe, s elolvastam a bevezetőket. Ennek az egész paleoizének az a fő gondolata, hogy azóta van probléma az ember táplálkozásával mióta megszületett a mezőgazdaság, mert azelőtt ám, minden rendben volt, mert az ember csupa szabadon fellelhető roppant egészséges táplálékot vett magához, azután meg…

   

Akárhogy is nézzük, ez az egész paleokonyha-mánia sok hülyeségből áll, s még a legkisebbek közé tartozik, hogy nem igazán lehet mamuthúst beszerezni…De nézzünk egy idézetet a paleokonyha.hu oldalról:

A bűnös szénhidrátok

„Bűnös szénhidrátoknak tekinti a paleolit étrend a gabonát, a hüvelyeseket, a burgonyát és a cukrokat. Hogy miért? A modern ember 2,5 millió éve fejlődik. A gabona megjelenése az étkezésben a földművelés és állattartás kezdetének idejére tehető, ami úgy 10 ezer éve történt.„

No, ez aztán a hülyeség! Csak tízezer éve fogyasztanánk gabonamagvakat? Jelen sorok írója agrármérnök, s tanult növényi evolúciót és természetesen növénynemesítést is. A mezőgazdaság megjelenése előtt a halászó-vadászó ember ugyanúgy fogyasztott gabonamagvakat mint utána, a különbség csupán annyi volt, hogy azokat a paleolit korban, tehát a kőkorban nem termesztéssel, hanem gyűjtögetéssel szerezte be.

A férfiak halásztak-vadásztak, a nők pedig gyűjtögettek, aminek máig ható evolúciós következményei lettek: A férfiak, akik nem csak vadásztak, de harcoltak is, elsősorban stratégiai szemmel vizsgálták a terepet, a mai napig könnyebben olvasnak pl. térképet, mint a nők, viszont akkor sem találják meg a vajat a hűtőszekrényben, ha az majd kiveri a szemüket a legfelső polcon.

Egy nő azonnal megtalálja, hisz a gyűjtögető életmód olyan evolúciós nyomást eredményezett génjeikben, hogy a legélesszeműbbek, akik részleteikben tudták vizsgálni a terepet, sikeresebbek voltak a beszerzésben, fennmaradásban, s ezáltal a reprodukcióban is, mint azon társaik, akiknek ez a képessége nem volt meg.

 A mezőgazdasági forradalom…  

…tehát nem hozott változást az étrendben, ugyanazokat a gabonamagvakat fogyasztották elődeink, mint utána, csak már nem voltak kiszolgáltatva a természet és a véletlen szeszélyének, hiszen nem gyűjtögetéssel, hanem termesztéssel biztosították be azokat. Változás abban állt be, hogy tervezhetőbben és bőségesebben állt rendelkezésre a gabona, ami nagymértékű populáció-növekedést tett lehetővé.

A mai civilizációs betegségek leginkább csak a 19. századtól datálhatók, mert a malomipar fejlődése kapcsán – addig csak teljes kiőrlésű lisztből készült élelmiszerek voltak – születtek meg azok a technológiák, amelyek lehetővé tették a maghéj, vagy más néven korpa eltávolítását.

Ekkor jöttek divatba a finomított lisztek, a belőlük készült kenyerek, tészták, stb. a maguk egészségre gyakorolt káros következményeivel. Tehát ma sem kell kizárnunk a gabonákat étrendünkből, elég, ha teljes kiőrlésű lisztekből készült termékeket fogyasztunk, vagy barnarizst, árpagyöngyöt stb. De a burgonya fogyasztása esetén is bevihető pótlólagosan a szükséges rostmennyiség. Ezzel nem állítom természetesen, hogy a paleokonyha ne lenne egészséges, csak azt, hogy a „filozófia“ alapja tévedésen alapszik.

De vannak olyan tévedések melyekből komoly társadalmi károk keletkeznek, pl. társadalmi dezintegráció. Ilyen tévedésen alapszik az úgynevezett…

 …gender ideológia…

…melynek alapeszméje szerint az örökletes testi és nemi különbségeket leszámítva nők és férfiak között semmi különbség nincs. Mind a társadalomban elfoglalt helyük, mind a lelki-szellemi alapozásukban tapasztalható különbség csupán kulturális behatások, elsősorban nevelés következményei. Tehát a lányok azért békésebbek, kedvesebbek, a fiúk azért határozottabbak, mert ilyennek nevelik őket.

A lányok babáznak, a fiúk katonásdit játszanak. Itt most nem tudjuk megvitatni ennek minden ágát-bogát, de nekem ez is hülyeséggyanús, mert komoly észérvek szólnak ellene: ha voltak is a múltban harcias nők, testi erejükből fakadóan nagyobb arányban kellett hogy odavesszenek a harcokban. Ezért az evolúciós kiválasztódásban nagy hátránnyal indultak a békés nőkkel való versengésben, akik nagyobb arányban éltek túl, s szaporodtak. Arról nem is beszélve, hogy ez a tulajdonságuk, jobb, s ezáltal sikeresebb anyává tette őket, s ők nyerték meg az evolúciós versenyt.

A férfiak esetében, a jobb testi erejű, harciasabb, határozottabb egyedek mind a harcban, mind a vadászatban sikeresebbek kellettek, hogy legyenek, ezáltal jobb eséllyel vettek részt génjeik továbbadásában. A nők és a férfiak tehát nemcsak testi különbségeikben fejlődtek más irányba, hanem szellemi, lelki diszpozícióik tekintetében is, ami aztán genetikailag öröklődővé is vált.

Egy példa, ha nem is pontos, de születési determinációt jól mutatja: Prágában élő kubai származású homoszexuális divatkreátor mondta egy kisfilmben, hogy katonatiszt apja fiútestvéreivel együtt katonás nevelésben részesítette, de neki ez kínszenvedés volt, mert amikor csak tudott, a szomszéd kislány babáival játszott.

Itt most be is fejezném, mert a téma megér egy külön misét, elsősorban azok miatt a társadalmi károk miatt, amit ennek a téves és kártékony sarlatán-ideológiának a liberálisok általi ráerőltetése okoz a nyugati társadalmaknak.

Könözsi László

Nyitókép: churchmilitant.com