Vélemény

Az erdélyi összefogás követendő példa – kérdőjelekkel

Sokan gondolják most úgy a Felvidéken, hogy a román parlamenti választások magyar vonatkozású eredménye az egész romániai magyarság közös sikere, és a két magyar szervezet együttműködése – RMDSZ és MPP – hasznos példaként szolgálhat a határon túl élő magyarság egészének, hiszen Felvidéken is felemás cipőben járunk. A megoldás tehát tálcán kínálja magát az erdélyi magyar összefogás által.

 

Felmerül a kérdés, hogy létezik-e egyforma recept a politikai helyzetek orvosolására Erdélyben, Kárpátalján, Vajdaságban és Felvidéken?

 

Vajon a határon túli magyarság körében kizárólag az összefogás vezethet a sikerhez? Első nekibuzdulásra egyértelmű a válasz: igen, mert a kisebbségi lét az asszimiláció szempontjából veszélyhelyzetet jelent a Kárpát-medencében, amit a határon túli magyarság megosztottsága tovább fokoz. Tegyük fel, hogy erre rájönnek idővel a felvidéki magyar politikai szervezetek is, és ha nehezen is, de fátylat borítanak a múlt sérelmeire, és elkezdik keresni a közös út lehetőségét.

 

Egyelőre úgy tűnik, hogy az MKP részéről erre nagyobb a hajlandóság, a Most-Híd inkább kivár a megfelelő pillanatig, hogy az összefogás valamilyen formája számára megnyugtató hasznot eredményezzen. Magyarra fordítva úgy tűnik jelen pillanatban, hogy az MKP az összefogással a felvidéki magyar közösség érdekeit kívánja szolgálni, a Most-Híd pedig pártérdeket, és csak abban az esetben nyitja meg az összefogás kapuját, ha veszélyeztetve érezné magát valamilyen szinten.

 

És ez a szint egyelőre „csak” megyei, tehát a megyei választásokon más lehetőség híján már szívesen együttműködne az MKP-val, mivel a jelenlegi kormánykoalíciós pártokkal való közösködés nem vezetne eredményre a magyarok által lakott megyékben. De ez fordítva is igaz, mert a Szlovák Nemzeti Párt és a Smer szavazói sem fogadnák szívesen a vegyespárttal való szoros együttműködést ezekben a megyékben.

 

2
Aláírják a dunaszerdahelyi magyar-magyar párbeszéd zárónyilatkozatát. Kép: Körkép.sk

 

Azáltal pedig, hogy a Most-Híd a kormányba lépésével cserbenhagyta egykori ellenzéki partnereit, minden szinten kizárta a velük való együttműködés lehetőségét.

 

A parlamenti választások viszont más tészta!

 

A Most-Híd-at eddig három alkalommal besegítették szlovák szavazói a parlamentbe, kiknek többsége viszont a pártot inkább a túloldalon képzelte el a SaS és az OĽaNO-NOVA társaságában, és csalódottak, mert közel sem rajongói Fico és  Danko pártjának.

 

Kiska köztársasági elnök pártalapítása nem kis veszélyt jelenthet Bugárék számára!

 

A köztársasági elnök pártalapítása lassan valósággá válik. Már a neve is közszájon forog: Progresszív Szlovákia. Könnyen elképzelhető, hogy átvándorolnak az új párthoz a vegyespárt kiábrándult szlovák szavazói, és egy Hlinával megerősödött KDH is további szlovák szavazókat csábíthat el a Most-Hídtól, elsősorban azért, mert a jelenlegi ellenzéki palettán fog elhelyezkedni mindkét párt, ott, ahova Bugárékát is szánták a szlovák szavazóik (is) márciusban.

 

Nem kizártak jelen pillanatban az előrehozott parlamenti választások sem! Előrevetíthető, hogy Bugárék térvesztése Kiska pártjának megjelenésével jelentős lesz! Meggyorsíthatja az MKP-hoz való fordulás folyamatát, hiszen pótolni kell az elveszett szlovák szavazatokat!

 

Mit léphet ilyen helyzetben az MKP?

 

A Magyar Közösség Pártja jól látja, hogy a választási összefogás előtt párbeszédet kell folytatni sorsunkat meghatározó témákról, ezért kezdeményezte a magyar-magyar párbeszédet. Abban az esetben, ha sikerül közös nevezőre jutni ezekben a témákban, tovább lehet lépni, el lehet gondolkodni a különböző választásokon való együttműködésen, az összefogáson.

 

3
A magyar-magyar párbeszéd résztvevői a zárófogadáson. Kép: Körkép.sk

 

A közelmúlt tapasztalatai komoly sebeket okoztak, ezért az MKP tagsága is megoszlik az együttműködés tekintetében. Mégis úgy tűnik, hogy habár erős az elutasító hang, mégis csendesebben, de számszerűen többen igénylik az összefogást, melyet most az erdélyi magyar siker még jobban felerősíthet.

 

Elsősorban Bugár Béla az MKP korábbi, a Most-Híd jelenlegi elnöke a megosztó tényező!

 

Legfőképpen ő képezi a törésvonalat nem csak a két párt között, hanem a felvidéki magyarok között is! A pártelnök halványuló népszerűségével párhuzamosan lassan, de biztosan növekszik azoknak a tábora, akik nem tudják megbocsájtani politikai pálfordulásait és a magyar közösség érdekeivel ütköző személyes ambícióit. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Bugár Béla politikai szerepvállalása hátráltatja a közös politikai fellépés kialakítását! Kérdés, hogy a Most- Híd magyarjai politikai szempontból mikor szembesülnek először a kérdéssel: Bugár mindörökké, vagy felvidéki magyar összefogás erdélyi példára?

 

Egy pozitív kicsengésű összefogás mérsékelné a kisebbségi létből való kiábrándulást!

 

Jelenleg ugyanis az egyik pártunk tálcán kínálja a hamis feloldást és álmegoldást a nemzetiségüket elhagyóknak, elhagyni vágyóknak, a másik pedig a hitehagyottak számának növekedése miatt önállóan nem képes átlépni a parlamenti küszöböt!

 

Az erdélyi összefogás példájában nem mellékes az sem, hogy jelentősen megnövelte a romániai magyarok szavazókedvét! Szívük szerint választhattak!

 

Száraz Dénes

 

Nyitókép: Körkép.sk

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!

Kommentek

Hirdetés (X)

Kövessen minket