Állítólag új divathullám van kibontakozóban a fiatalok körében. Leszedik meglévő ruhadarabjaikról a márkajelzéseket, illetve csak olyan öltözékeket hajlandók vásárolni és felvenni, amelyekről eltávolíthatók a márkajelzések, vagy pedig egyáltalán nem vesznek közismert világmárkájú ruházatot. Egyszerű, de jó minőségű ruhákat, cipőket, kiegészítőket igyekeznek hordani!

 

Vajon miben kereshető az új divathullám oka?

 

A legkézenfekvőbb magyarázat a lázadás lehet! Az elkülönülés a megszokottól, a változás igénylése ilyen vagy olyan formában és mértékben mindig a fiatalos lelkület ismérve volt a történelem folyamán. A tehetetlen vezetők helyett ez lehet a megmentője a vén Európának is napjaink egyre tobzódóbb válságában!

 

 hirdetes_810x300  

De ha nem is akarjuk mindezt kivetíteni a politika síkjára, mégis nyilvánvaló, hogy a márkák elleni lázadás a mindent behálózó multivilág, a divatot uraló és meghatározó legismertebb cégóriások ellen irányul! Ezek a cégek ismert termékeiket többnyire már a világ azon részeiben gyártják, ahol a legolcsóbb a munkaerő és legnagyobb a profit. Képesek ezért pár év elteltével, főleg az adókedvezmények megszűnését követően kivonni, és egy másik országba telepíteni gyártóvállalataikat.

 

Nem biztos, hogy minden fiatal erre gondol, amikor követni kezdi az új divathullámot, mindenestre ennek a különcködésnek igenis lehet pozitív vonása és hozadéka, ugyanúgy, mint annak idején a hippi mozgalomnak volt.

 

Újkori hippi mozgalom van kibontakozóban?

 

Az Egyesült Államokban a 60-as évek második felében felbukkanó hippi mozgalom elsődleges célja a társadalomból való kivonulás, a korábbi kötöttségek alól felszabadított életmód kialakítása volt, de sok egyéb mellett kritikával viszonyultak a fogyasztói társadalom hagyományos értékeihez. Napjaink társadalmára is ráfér a megújulás, ha a teljes kivonulás belőle nem is igen lehetséges.

 

A kötöttségek többsége viszont újra a fogyasztói társadalomból ered, amelynek kritikáját igyekeznek most is a fiatalok megfogalmazni azzal, hogy elutasítják a divatmonopóliumokat azokban az országokban is (nálunk is), ahova sokkal később törtek be.

 

Érdekes nyomon követni ezt a folyamatot a közép-kelet-európai országokban!

 

A hetvenes és nyolcvanas években ezekben az országokban a fiataloknak nagy boldogságot jelentett beszerezni a Tuzexban vagy a még utazással némileg elérhető Jugoszláviában a márkás farmereket vagy sportcuccokat. A változást követően a kiéhezett piacra a multicégek rávetették magukat, óriási lehetőség volt számukra az egykori szocialista országok piaca.

 

A nem olcsó márkás ruházat menő volt ezt megelőzően is, de a kiváltságosok privilégiumát képezte, de még azok is rongyosra hordtak egy-egy márkás pólót. Nem azért, mert nem volt rá pénzük, hanem elsősorban azért, mert nem tudtak hozzájutni új darabhoz.  A változást követően aztán minden mindenki számára elérhetővé vált, amennyiben volt rá elegendő pénze.

 

Az egységes piros glottgatyák, fehér atlétapólók, fehér vászon tornacipők ideje nagy hirtelen lejárt az iskolai tornaórákon, sportpályákon, aki ilyen szerkóban kívánta folytatni a közösségi sportéletet, nem igen számíthatott csapattársakra. Ez pedig egyre nagyobb terhet rótt a szülőkre, a fiatalos divat még a sportban sem egy olcsó mulatság! Így aztán fokozatosan a márkás ruházat vált megszokottá, elterjedtté a mindennapi viseletben, az alkalmi öltözködésben és a sportolásban is.

 

De most fellázadtak a fiatalok a márkás rucik ellen! Nem valószínű, hogy a szüleiken esett meg a szívük, viszont biztos, hogy a szülők többsége örömmel könyveli el magában és a családi költségvetésben a változás igényét.

 

Az, hogy milyen mértéket fog ölteni, mennyire lesz világjelenség, ma még nem lehet tudni!

 

Száraz Dénes

 

Nyitókép: brands.hu

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.