169 éve tört ki az 1848-49-es szabadságharc. A Rákóczi féle szabadságharc elbukása után Magyarország, korlátozott jogkörökkel felruházott része volt a Habsburg birodalomnak. Az ország berendezkedésében a reformkori országgyűléseknek nagyon kevés változást sikerült elérni, de ezeknek köszönhetően sikerült színre lépniük a kor liberális szellemét maguknak való nagyjainknak.
Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc csak pár név azok közül, akik a reform kör elképzeléseit később, mint forradalmi vezetők próbálták érvényre juttatni. Ám e jeles személyiségeken kívül volt még egy réteg, akik egyre jobban hallatták hangjukat.
A márciusi ifjak lelkes társaságáról van szó, akik a Pilvax kávéházban fogalmazták meg azt a 12 pontot, amely megadta a forradalmi követeléseknek az alapjait. Petőfi, Vasváry, Irinyi János fiatalos lendülete a szabadságba vetett hite volt az, ami az utcára szólította Budapest lakosságát. Többek között követelték a nemzeti őrsereg felállítását, a cenzúra nélküli szabad sajtót, felelős minisztériumot Budapesten.
Jókai Mór később így emlékezik vissza a forradalmi eseményekre.
„Felvirradt.
Március 15-ike volt 1848.
Tízedik évfordulója annak a nagy katasztrófának, mellyel a korszellem óriás keze a régi Budapestet a föld színéről eltörölte a jeges árvízzel, hogy helyet csináljon az újan emelkedő dicső főváros számára.
Másodszor követelte a korszellem azt a csodát, mely eltörölje a régi, korhadt Magyarországot s alapot teremtsen az új, az Európában számot vető, szabad Magyarországnak.”
A kezdeti vér nélküli felkelés szeptemberre az osztrák császár parancsára a katonai beavatkozás miatt fegyveres konfliktussá eszkalálódott, Jellasics horvát császári altábornagy a Drávánál átlépte a határt.
Az első katonai sikerek majd az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat után a hadi szerencse megfordulni látszott. A forradalom bukását nagyban elősegítette a 200 ezres orosz sereg amely, Ferenc József hívó szavára avatkozott közbe. A világosi fegyverletétel után szinte azonnal szörnyű megtorlás kezdődött Haynau vezetésével, majd ezután a Bach-korszak sötét évei tomboltak Magyarországon. A lassan megindult konszolidáció az 1867-es kiegyezésben csúcsosodott ki melynek következtében megkezdődhetett az ország ipari fejlődése.
A szabadságharcnak a mai kor gyermekeinek is van aktuális üzenete. Az emberek egymás iránti kölcsönös tiszteletére, békében való együttélésének a fontosságára mutat rá. De magában hordozza azt is, hogy az elnyomó rendszereknek nincs létjogosultsága az emberek szabadságban és demokratikus berendezkedésben szeretnek élni.
Dian Csaba
Megosztás:
Címkék: 1848-49-es szabadságharc Batthyány Lajos Deák Ferenc Főoldal forradalom és szabadságharc Habsburg Birodalom Irinyi János Jellasics Kossuth Lajos március 15. márciusi ifjak nemzeti őrsereg Petőfi Pilvax kávéház reformkori országgyűlés szabadságharc Vasváry
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.