A budapesti Nézőpont Intézet a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen foglakozott az Európai Unió jövőjével. A sok vitás kérdést megvitató rendezvény egyik központi kérdése a nemzetállami vagy föderális illetve többlépcsős európai jövőkép volt.

 

Bevezetőjében Mráz Ágoston Szilárd, az Intézet vezetője hangsúlyozta, hogy a 60 éves Európa Unió válságát ma már azok is elismerik, akik eddig bőszen tiltakoztak ellene. Az EU célkitűzéseként meghirdetett jólét és béke ígérete a 2008-as gazdasági majd az azt követő demográfiai válság óta fokozatosan szertefoszlott, ezzel együtt megdőlt a dogma, hogy folyamatos gazdasági növekedés lesz az Európai Unióban.

 

A gazdasági visszaesés felszínre hozott társadalmi válságokat is például Görögországban, Spanyolországban, Írországban, melyeket követett aztán a biztonságpolitikai válság is az ukrán háborús helyzet illetve az Európát elözönlő migránsáradat formájában. Ezekre a kihívásokra az EU nem tudott hiteles, az európai állampolgárokat megnyugtató válaszokat adni. Csak az Oroszország ellenes szankciókig jutottak el más megoldás hiányában. Magyarország ennek nem örült, rontja versenyképességét, de az egységes fellépés érdekében annak idején támogatta a szankciók bevezetését.

 

 hirdetes_810x300  

Magyarország EU párti, de…

 

Az intézet közvélemény kutatásának eredménye szerint a magyarországi választópolgárok a válságjegyek ellenére nem kilépéspártiak, 10-ből heten így gondolkodnak. Viszont a megkérdezettek kétharmada komoly Brüsszel-ellenes kritikát is megfogalmazott, és reformokat követel az EU-n belül. A közvélemény kutatás eredménye túlírja a pártpreferenciákat is.

 

A baloldali személy a kérdező Pindroch Tamás, a Figyelő munkatársa, a jobboldalt pedig Takács Szabolcs a Miniszterelnökség Európa Uniós ügyekért felelős államtitkára. fotó: Száraz Dénes

 

A magyar kormány Európa jövőjével kapcsolatos álláspontját Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség Európai Uniós ügyekért felelős államtitkára ismertette előadásában.  Szerinte hiteles víziókra van most szükség olyanok meghatározó európai politikusoktól, akik még nem merültek el a mindennapi politikai csatározások mocsarában. A föderalista koncepció létjogosultsága letűnőben van, egyre többen jönnek rá, hogy ez zsákutca. Viszont a többsebességes Európa elképzelhető olyan formában, hogy olyan területeken, amelyeken elképzelhetetlen az együttműködés, mert nemzeti érdekekkel ütközik, az ország nem követi teljesen az EU elképzeléseit.

 

Nem kötelező mindenben részt venni, de nyitva kell hagyni a lehetőséget a csatlakozáshoz, például az euró bevezetést illetően is. Mivelhogy az európai pénznem bevezetése sem mentette meg a görög gazdaságot ….És az amerikai vagy ausztrál migránspolitika is nagyban eltér az EU-tól, tehát nem biztos, hogy most a legjobb megoldás. Más területen viszont az élen járunk: a 3 százalékos költségvetési hiány betartásában vagy a schengeni határok védelmében. Takács szerint erősödnek Európában a szélsőséges, populista pártok, a hagyományos konzervatív pártok pedig a létezésükért harcolnak, és bizonytalan a francia, német vagy osztrák választások kimenetele is.

 

Milyen lesz 10 év múlva Európa?

 

Kérdezte az államtitkártól Pindroch Tamás, a Figyelő munkatársa. Bizakodásra ad okot, hogy amíg tíz évvel ezelőtt az EU 50. évfordulóján a tagállamok közül több nem írta alá az akkor megfogalmazott közös nyilatkozatot, most úgy néz ki, hogy mindenki alá fogja írni, a lengyelek is. Fontos a közös jövő szempontjából, hogy holland kezdeményezésre a V4ekkel közös tárgyalóasztalhoz ülnek a Benelux-államok, mivel ez a két csoportosulás feszül leginkább egymásnak az EU-ban.

 

Be kell látnia mindenkinek, hogy a migránsok integrációja sikertelen Európában. A magyarországi határok határozott védelme érdekében hozott intézkedések miatt pedig nem szabad az országot a kohéziós támogatások megvonásával fenyegetni. Nem is lesz az államtitkár szerint ilyen szigorú válaszlépés, mivel bizonyított, hogy minden egyes országba befektetett euró háromszori hasznot eredményez a befektető számára.

 

Végezetül az uniós ügyekért felelős államtitkár kifejtette, hogy az erős nemzetek Európájának koncepciója, melyet Magyarország is képvisel, nem mond ellent a közös európai hadsereg, pénznem és titkosszolgálat kialakításának. És minden gond ellenére van okunk az ünneplésre a hatvanadik évforduló kapcsán, csak újra kell fogalmaznunk az európai integráció értékeit, és ha szükséges, a lisszaboni szerződést is!

 

 

Száraz Dénes
borítókép: euintheus.org

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!