Mečiari amnesztiák és a beneṧi dekrétumok

Érezhetően témát talált és feltámadt a Most-Híd élén Bugár Bélával a mečiari amnesztiák parlamenti eltörésének ürügyén. Ez egy olyan hálás és közismert téma, ami mellett hangos pártkiállással komoly népszerűség-mutató emelkedést lehet elérni. Ezzel akár még a koalíció egységét is érdemes próbára tenni!

Persze nem szükséges, hiszen a másik két kormánypárt is időben felismerte, hogy az amnesztiák eltörlése egyre inkább közkívánat (természetesen az érintettek körén kívül). Most eleget kell tenni a szavazók elvárásának, annak ellenére, hogy a kezdeményezést az ellenzék indította el, és ez így kissé kényelmetlen a kormány részére. Ezért át kell venni gyorsan a kezdeményezést, új, jogi értelmezést és látszatkeretet kell adni az ügynek.

Úgy kell irányítani a történéseket, hogy ne a kezdeményezők arassák le a politikai babérokat, őket teljesen háttérbe kell szorítani. A végső döntéshozatal pedig a minden jogi hézagra odafigyelő, komoly, gondos és nem csak handabandázó kormánypártoknak köszönhető! Ezt szolgálta felvezető lépésként a televíziós tévévita Bugár és Mečiar között.

Hogy miért pont Bugárra esett a választás?

Csak sejteni lehet a másik két szóba jöhető vitapartner – Fico és Danko – aggodalmát, ami miatt távolmaradtak: a kiszámíthatatlan Mečiar mi mindent húz elő tarsolyából a közös, HZDS-Smer-SNS kormányzás idejéből, vagy esetleg még korábbi időszakból. A Most-Híd elnöke lehet a legkevésbé sáros a mečiari korszakból kifolyólag, mert ő akkor nem volt vályú közelben. Csak a köztes és utána jövő időszakokban…

Ő lett tehát a koalíciós törekvés megtestesítője! Bugár pedig örömmel vállalta a felkérést, mert a szerepjátszás a vérében van, a stúdiók és kamerák világa hosszú politikai pályafutása alatt természetes közegévé vált. Meg aztán a csökkenő pártpreferenciák miatt is jól jön egy ilyen izgalmas témában a közszereplés.

A kérdés csupán az, hogy a beneṧi dekrétumok eltörlése mellett is ugyanilyen határozott kiállást tanúsítana Bugár és pártja?

A mečiari amnesztia törvények eltörlése egy olyan dolog, amit már régen meg kellet volna tenni! Csodálatos módon erre nem volt meg a hajlandóság a szlovák parlamentben sem a Dzurinda kormányok, sem Radičová kormányzata idején! Mindhárom esetben Bugár Béla is ott volt a hatalomban. Régen húzódik tehát ez a történet, aminek pozitív végkifejlete jó néhány embert érintene kedvezőtlenül.

A beneṧi dekrétumok eltörlése viszont minden felvidéki magyart kedvezően érintene, mert történelmi igazságot szolgáltatna, visszaadná önbecsülésünket, eltörölné a dekrétumok okozta megalázásokat.

Ne bolygassuk a történelmet, régen volt?

Á, dehogy! Egyrészt azért, mert szembesülnie kell a (cseh)szlovák törvényhozásnak a múlt tévedéseivel, másrészt azért, mert nem is olyan régen, 2007-ben határozatban szentesítette a szlovák parlament a felvidéki magyarok és a németek II. világháború utáni meghurcoltatását törvényesítő Beneṧ-dekrétumok érinthetetlenségét. A mečiari amnesztiákat pedig tudjuk, 1998-ben hirdették meg, tehát majdnem tíz évvel régebben….

Žitňanskáék színt vallanának

Sokan lennénk kíváncsiak, hogy a Most-Híd hajlandó volna-e ugyanilyen vehemenciával küzdeni a Beneṧ-dekrétumok eltörléséért, ha netán napirendre kerülnének a szlovák parlamentben, mint most a mečiari amnesztiák ellen? De miként válhatna egy ilyen szintén parlamenti törvényjavaslattá?

Mivel nem szerepelt a magyar érdekeltséggel is bíró vegyespárt választási programjában, ezért nehezen elképzelhető, hogy a kormánykoalíciós egyeztetések során valaha is bekerüljön a kormányprogramba. Így a beneṧi dekrétumok esetében is csak az ellenzéki pártok kezdeményezését leshetjük, hasonlóan, mint az állampolgársági törvény módosításának benyújtásakor. Akkor tudjuk, hogyan viszonyultak a javaslathoz a Most-Híd képviselői. Érdemes lenne megsúgni Dostáléknak, hogy a beneṧi dekrétumok érvénytelenítését is napirendre lehet tűzni. Ha másért nem, már csak azért is megérné a kezdeményezést, mert újra színt vallanának Bugárék.

Bár ismerve Lucia Žitňanskának, a vegyespárt alelnökének és igazságügyi miniszter asszonyának hozzáállását – aki 2007-ben ugyancsak megszavazta a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségét, a magyarok kollektív bűnösségének megerősítését -, most is előre borítékolható a Most-Híd képviselőinek szavazása.

Száraz Dénes

borítókép: pravda.sk